Kezdetben volt a PC, és vele együtt a CD-írás. Ez volt az
első csapás a könnyűzenére. Nem sokra rá jött az internet, amely nemcsak a
világot nyitotta meg, hanem az MP3-letöltést, és file-megosztást egyaránt. Ez
már igencsak nagy érvágást jelentett a hagyományos zeneipar számára. A
rohamosan visszaeső lemezeladások miatt a döglődő nagy kiadók egyre kevesebb
pénzt voltak hajlandók invesztálni az új tehetségek befuttatására, a reklámokba
és magába az albumkiadásba. Bár a letöltés és az MP3-fájlcsere elleni harc még
mindig tart (és úgy tűnik, tovább tart, mint a birodalmi seregek legyőzése a
Csillagok háborújában), a helyzet azért nem olyan kilátástalan.
Csináld magad
Az internetes kultúra fejlődésének velejárójaként
megjelentek, és gombamód szaporodni kezdtek a zenével foglalkozó tematikus portálok,
valamint a kapcsolatépítéssel foglalkozó oldalak, amik szépen lassan az
internetes PR alappilléreiként kezdtek el szolgálni. Manapság az amatőr, kezdőligás
zenekaroknak, és a bulvár műbalhékra kevésbé kapható ismertebb előadóknak
pusztán a teljesítményük kapcsán esélyük sincs bekerülni az országos
televíziókba, a napi sajtóba. Így számukra egyre inkább előtérbe kerültek a –
kevésbé korlátok közé szorított – netes felületek. Tehát amit a CD-írás és a fájlmegosztás
elvesz az egyik oldalon, azt be lehet hozni az internet adta eszközök okos
használatával.
A HotDog, az első olyan hazai közösségi portál, amely egy meglévő közösségi
oldalra építve speciális dolgokkal nyitott az előadók felé. Sütő Hajni, a portál
könnyűzenei ágáért felelős szerkesztő a FigyelőNetnek elmondta: meglepően nagy
volt a zenekarok érdeklődése a HotBand iránt, ami azt bizonyítja, hogy nagyon
kevés platform van számukra arra, hogy megmutassák magukat. Az oldalon jelenleg
több mint 1000 előadó regisztrált és működtet – kisebb nagyobb sikerrel – bemutatkozó
profilokat. Ez a létszám felvonultat profikat, közép- és amatőrligás kezdő
zenekarokat egyaránt. A profik között található többek közt Rúzsa Magdi, a
Quimby, és Pierrot is. A dolog bevált, az átlag internetfelhasználó fiatal
szívesen tartja a közvetlen kapcsolatot kedvencével.
Először a net, aztán a kiadó
Az Insipid zenekar volt az első, amely a hotbandes szereplése miatt jutott
kiadóhoz – mondja Sütő Hajni. Gyorsan hozzátette: több példa is van arra, hogy
egy banda azért jutott stúdiófelvételhez, mert náluk már bizonyított.
A kiadók egy része tehát igenis figyeli azokat az oldalakat, ahol az előadó
megjelenik. Az internet adta lehetőségek skálája igen széles, hiszen az előre
meghirdetett online chat, a videoblog, egy jól beharangozott remixverseny,
fotópályázat mind közösség-összekovácsoló erőként funkcionálhat. Az internet
adta lehetőségekkel azonban a magyar zeneipar (legyen szó kiadóról, vagy
zenekarról) nagy átlaga egyelőre mégsem tud igazán mit kezdeni.
A szkeptikus réteg is üzemeltet saját hivatalos honlapot, de más felületre –
közösségépítő portál – már nem fordít energiát, „minek az, ott a honlap, ha
valaki kíváncsi az megnézi”. Az ilyen hozzáállással rendelkező
zenekarok/előadók oldalai ráadásul még a korai, „békebeli” internetes időszak
kezdeti dizájnját és ötleteit vonultatják fel.
Az internetes ló két oldala
A másik kaszt már jelen van az interneten, de nem ismeri fel annak
jelentőségét, hogy ha nem társít konkrét tartalmat a jelenléthez – nem rak fel
információkat, vagy ha igen, nem frissíti azokat, nincsenek fent képek, videók,
zenék, vagy bármi, amiért érdemes lenne oda klikkelni – akkor az olyan, mintha
fent sem lenne. Ennek a súlyosbított verziója, amikor fent vannak, de nem
képesek kommunikálni azokkal a látogatókkal, akik veszik a fáradságot, és
megkeresik a neten a zenekart, és azt sem verik nagydobra, hogy hol találhatóak
meg a világhálón.
Persze a virtuális ló túloldalára is könnyen áteshet az ember, ami leginkább
a fiatal kezdő zenekarokat veszélyezteti. Kis garázsbandák könnyen esnek bele
abba a hibába, hogy bár a neten hatalmas virtuális rajongótábort boronáltak
össze, de ennek csak töredékét képesek megmozgatni egy koncert, vagy esetleg CD-vásárlás
ürügyén.
PASO: a jó példa
A netes PR arany középútjának iskolapéldáját a ska stílus élharcosa, a
nemzetközileg is elismert Pannonia Allstars Ska Orchestra (PASO) hozza. A
zenekar 2003-as alapítása óta egyszerre több netes színtéren van jelen,
közönségével állandó kapcsolatot ápol, és ügyesen fenntartja az internet és a
valós zenei jelenlét közti egyensúlyt. A zenekar vezetője, a PASO dobosa Lipi
Brown elmondta, szívesen használnak bármilyen netes platformot, ami hosszú távon
működőképesnek látszik. Azokra a lehetőségekre, amik jobban pörögnek több, míg
a kevésbé jól működő dolgokra értelemszerűen kevesebb időt szánnak, és idővel
le is építik azt.
A külföldi és magyar turnék mellett az internettel átlagosan napi egy-két órát
töltő csapat specialitásának mondható az előre beharangozott heti MSN-találkozó
a rajongókkal, ahol a rajongók kérdezhetnek, javasolhatnak, kritizálhatnak,
illetve írhatnak bármit, ami eszükbe jut. Itt küldi a csapat a zenei ajánlatait.
Olyan is gyakran előfordul, hogy spontán bejelentkeznek, ha kedvük tartja és
van idejük. A másik jól bevált eszköz az iwiwes PASO Ska, Reggae Club-tagság,
aminek célja a jamaicai zenéket szerető közönség összekovácsolása különböző
játékokkal, kedvezményekkel, egyéb lehetőségekkel. A PASO profilján a HotBandes
HotCast rádióba feltettek egy részletet az egyik fellépésükből, ami csak ott
hallható.
„Meglátszik a nézőszámon is az internetes jelenlétünk.
Szerintem egy manapság létező, működő csapatnak elengedhetetlen az internetes
PR” – vallja a zenekarvezető.
sorsára jut
A kiadók egy része nyögvenyelősen próbálja felvenni a
kesztyűt és lépést tartani. Az átlag aktivitás egy multikiadó részéről annyi,
hogy honlapot indítanak, és hetente hírlevelet küldenek szét mailben aktuális
művészük jelenlegi Mahasz-lista-helyezéséről. Eközben a CD lassan a bakelit
sorsára jut, promóciós eszköz válik belőle, amire a gyűjtők és a dj-k vadásznak
majd.
Mátyás Attila (F.O.System Sex Action) énekes-gitáros,
zeneszerző legutóbbi szóló anyagát, a Mélyent tette fel a netre ingyenes
letöltésre. Ezzel párhuzamosan, limitált, dedikált, sorszámozott példányszámban
piacra is dobta az anyagot, ami teljesen elfogyott.
Az érem másik oldala
A CLS kiadó egyike azon keveseknek, ahol elsődleges fontosságúnak tartják a
netes megjelenést. Ezt bizonyítja, hogy a kiadók közül ők kezdtek el először
üzemeltetni saját letöltő oldalt. Bérczes Ádám, a CLS Records főnöke felismerte, hogy az internet fontos felület
és eszköz is egyben. Minden előadójuk rendelkezik a saját, hivatalos honlap
mellett myspace-es profillal, és előszeretettel használják kiadói szinten is a
nagyobb videomegosztó oldalakat, ahol főleg olyan klipeket publikálnak, amit a
magyar zenetelevíziók nem hajlandók játszani.
Terjedő tendencia, hogy a kiadóknak nincs pénzük finanszírozni a művészek
weboldalait. Viszont egyre intenzívebben használják egy-egy új lemez
megjelenésekor a fizetett online kampányokat, illetve az internetes oldalak PR-lehetőségeit,
megtámogatva a tematikusan szortírozott e-mail hírlevelekkel, amiket a sajtó
munkatársainak juttatnak el.
Bérczes meglátása szerint az online webshopok a jövőben biztos hogy erősödni
fognak, mivel a lemez egyre inkább szorul ki a boltokból (Tesco, Cora, Auchan),
így a gyűjtők, rajongók előbb-utóbb a neten fogják megrendelni a kiadványokat.
Letöltés gyerekcipőben
Ami az internetes letöltést illeti, Magyarország – ahol az ingyenes dolgok
és az ellopható dolgok vannak favorizálva – kisgyerekcipőben jár, a heti
eladási adatok szánalmasak. A csengőhangletöltés még valamelyest fejlődik, de
amíg a jogi szabályozást nem változtatják meg, nem várható, hogy komoly
forgalomnövekedés legyen a könnyűzenei felvételek netes vásárlása terén.
„Sajnos a döntéshozóknak fogalmuk sincsen arról, mennyire idejétmúltak a
jogszabályok, amelyek a fizetendő jogdíjakat, illetve az internetszolgáltatók
felelősségét – az illegális tartalmak korlátozását illetően – szabályozzák.
Továbbá azok a szervek, amelyeknek feladatuk lenne ezen jogszabályok
megváltoztatásának kiharcolása, teljességgel tehetetlenek és demotiváltak –
elemzi a helyzetet Bérczes Adám.
Amíg az ITunes az USA-ban már a második legnagyobb terjesztő a zeneiparban, megelőzve
például a legtöbb fizikai hordozót árusító hiperáruház-láncot, Magyarország még
messze van ettől. Egyfajta önműködő mechanizmus, öngerjesztő-folyamat érezhető,
de sajnos ezek nem a teljes zeneipar fejlődését, hanem maximum pár zenekar
népszerűségének növekedését vonják maguk után.
Mindenesetre a zene jövője az interneten és a mobilplatformokon van, ez nem is
lehet kérdés.
