Száznyolcvannyolcmillió tízévesnél idősebb háztartási gép van ma Európában, azaz a háztartások 25–30 százalékában működik elavult berendezés. A helyzet persze Magyarországon sem rózsásabb: a 10 évnél régebbi háztartási gépek aránya 35–40 százalék. „Dobogós helyen” állunk az Európai Unió tagállamai között. Ha minden kiszolgált gépet kicserélnének műszakilag fejlettebbre az unióban, akkor 44 terawattóra energiát lehetne megtakarítani. Ez elméletileg 22 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátásával lenne egyenértékű – ez a kiotói környezetvédelmi megállapodásban előírt mennyiség 6 százaléka. Hazánkban a családok villanyszámlája sok esetben akár 40 százalékkel is csökkenhetne, így az ország egy erőmű termelésének megfelelő áramot takaríthatna meg.
Tűz és víz
A tűzhelyek 60 százaléka gáztűzhely, 30 százaléka kombinált (elektromos sütővel és gázüzemű főzőlappal), 10 százaléka pedig elektromos készülék. Az ország legrégebbi működő villanytűzhelye több mint 70 éves. Az energiafaló matuzsálem hosszú „élete” alatt 90 ezer kilowattóra áramot használt el, 36 ezerrel többet, mint amennyit egy mai készülék ennyi idő alatt felhasznált volna. Ez a különbség mai áron közel másfél millió forint, ennyiből 8–10 korszerű tűzhelyet lehetne vásárolni. Ehhez képest fiatalnak mondható a legidősebb működő, hazai mosógép. 1951-ben „látta meg a napvilágot” a német AEG-gyárban. Átlagos használat mellett 68 ezer kilowattóra villanyáramot fogyasztott, ez mai áron 2,5 millió forintba került. Egy energiatakarékos (A osztályú) mosógép ugyanennyi idő alatt csak félmillió forint értékű villamos energiát fogyasztott volna.
Vitathatatlan, hogy a viszonylag drága, modern készülékek néhány évi használat alatt kitermelik az árukat. Különösen fontos ez, ha figyelembe vesszük, hogy a nagy háztartási gépek fogyasztása adja a villanyszámlán szereplő összeg csaknem kétharmadát. De az is igaz, hogy a hazai lakosság még inkább árérzékeny, mint a nyugat-európai, és sokaknak nem telik új, energiatakarékos háztartási gépekre.
Összefogtak a gyártók
Áldásos lenne, ha a kereskedelem a gyártókkal karöltve állandósítaná a régi gépek visszavásárlását, és csábító összeget számítana be új, energiatakarékos készülékek vételekor. Emellett az összegyűjtött régi gépek anyagát környezetkímélő módon lehetne újrahasznosítani.
Ennek a körforgásnak a gyakorlatba való átültetését hivatott szorgalmazni a Ceced (Conseil Européen de la Construction d’Appareils Ménagérs) Magyarország Háztartásigép-gyártó és Forgalmazó Érdekérvényesítő és -képviselő Egyesülés néven alapított szervezet, mely többször kampányolt sikeresen az elöregedett, energiapazarló háztartási gépek lecserélése mellett. A tizenegy cég tagságával létrejött egyesülés életre hívta a nonprofit érdekeltségű Electro-Coord Kht.-t, melynek célja, hogy koordináló szervezetként, díjfizetés ellenében, szerződés alapján átvállalja a gyártóktól az elaggott háztartási és elektronikus készülékek begyűjtését és újrahasznosítását. Ez a folyamat egyébként Magyarországon indult el először Kelet-Közép-Európában.
Az európai Ceced és a Ceced Magyarország által reprezentált gyártó cégek 1997-ben írták alá az első önkéntes megállapodást a mosógépek hatékonyságának fejlesztésére. Ennek eredménye 1997 és 2001 között 5,7 terawattóra energiamegtakarítás (2,8 megatonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenése) volt.
2004-re átlagosan 30 százalékot javult a mosógépek hatékonysága. Ma már elmondható ennél a fontos háztartási eszköznél, hogy az elmúlt 20 évben átlagosan 44 százalékkal jobb az energiahatékonyságuk, és 62 százalékkal csökkent vízfelhasználásuk.
Sikerként könyvelhető el, hogy ha valaki a régi masinát energiahatékony újra szeretné cserélni, akkor a vásárlásnál a régi készülék egyelőre ingyenesen, értékbeszámítás nélkül átadható a kereskedelmi egységnek, akár a házhozszállítás alkalmával is. Most tehát a „használókon” a sor, akik többet is tehetnének környezetük védelmében.
Energiazabálók
Miközben a zöldszervezetek évek óta szajkózzák, hogy senki ne hagyja használaton kívül bekapcsolva elektromos készülékeit, mert ezzel energiát spórolhat, a különböző hi-tech szerkezetek, mint a plazmatelevíziók, a digitális rádiók térnyerése az energiatakarékosság ellen hat. A robusztus külsejű katódcsöves tévék átlagosan 100 wattot fogyasztanak, a sokkal nagyobb síkképernyős készülékek ennek mintegy háromszorosát. A hagyományos analóg rádiók fogyasztása 2 watt óránként, digitális társaiké ellenben már 8,5 watt. Ennél még tízszer, hússzor több energia fogy, ha valaki digitális tévén hallgat rádiót.
Az Európai Bizottság közvélemény-kutató programja, az Eurobarometer számára a TNS közvélemény-kutató cég végzi az adatok felvételét. A közelmúltban készült felmérésük szerint a televíziózás elterjedtsége közel 100 százalékos az unióban (a háztartások majdnem 100 százalékában van legalább egy készülék), és tíz közül két európai háztartásban található nagy képernyős televízió. Ez az arány Magyarországon a legalacsonyabb, egyelőre 3 százalék. Energiatakarékosság szempontjából jó hír, hogy az uniós háztartások túlnyomó többsége (77 százaléka) még mindig katódsugárcsöves tévékészüléket üzemeltet otthonában.
A jelentés arra is kitér, hogy a lakosság leginkább a számítógépeket hagyja feleslegesen bekapcsolva. Részben ennek következményeként 2000 és 2005 között az otthoni számítógépek energiafogyasztása megduplázódott.
Dinamikusan növekszik az egyszemélyes háztartások száma, s a jelentésből az is kiderül, hogy ezek súlya egyre nagyobb az energiafelhasználásban. A többtagú háztartások sokkal kevesebb energiát fogyasztanak egy főre vetítve, mint a kisebbek, hiszen megosztoznak a különböző használati tárgyak energiafogyasztásán. Vagyis: a szingli életforma divatja komoly hatással van az energiafelhasználásra is!
A gép is odafigyel
Azt, hogy a háztartásokban leggyakrabban használt elektromos és gázkészülékek, mitől is nevezhetők környezetbarátnak, illetve energiatakarékosnak, az Indesit hazai képviseletétől tudakolta meg a FigyelőTrend. Mivel az energiaforrások egyre szűkösebbek, az a cél, hogy ezekből a lehető legkevesebbet használjuk fel. Tehát a valóban hatékony, energiatakarékos háztartási gépek nem terhelik a környezetet, vízből, áramból, gázból keveset fogyasztanak, miközben teljesítményük változatlanul jó.
Optimális esetben már a gyártás is olyan anyagokból történik, amelyek összetétele és megmunkálása minél kevesebb energiát emészt fel. Ezek főleg műanyagok, kitermelni nem lehet őket, tehát ily módon kímélik a környezetet. Más kérdés, hogy ha ezeknek a szintetikus anyagoknak a reciklikus újrahasznosítását nem sikerül megoldani, akkor újabb környezetszennyezéssel kell szembenézni.
Hogy mit is jelent például egy mosógépnél az energiatakarékos jelző, azt jól szemlélteti a besorolás különböző energiaosztályokba. Egy átlagos A osztályú mosógép 0,88 kilowattóra áramot fogyaszt, a B osztályú már 1,2 kilowattórát. Minden egyes kategóriaváltás újabb, nagyjából 24 százaléknyi energiaemelkedéssel jár; a csupán elméletben létező G osztály az A-hoz képest 140 százalékkal több energiát használ fel.
A változatlanul jó hatékonyság azonban némi figyelmet igényel. A mosóprogramokat mikroprocesszor vezérli: méri a hőmérsékletet, a vízfelhasználást, a víz szennyezettségét. Vagyis ha az előírtnál több mosószer kerül a vízbe, az öblítést is több vízzel végzi a készülék. Azaz: amit nyerünk a réven, odavész a vámon.
Szándék és valóság
A Gfk Hungária piackutató cég felmérése szerint a magyarok többsége hajlandó energiatakarékosabb készülékeket használni. A legtöbben, tízből heten, készek arra, hogy a jövőben energiatakarékos izzóval világítsanak. Tízből hat arra is hajlik, hogy elektromos készülékeit ne hagyja készenléti, úgynevezett stand-by üzemmódban, illetve energiatakarékos háztartási készülékeket vásároljon. A legtöbben készek ezekre az áldozatokra, miután a környezet mellett ezzel saját pénztárcájuknak is jót tesznek.
A kutatásokból az is kiderül, hogy a fogyasztóknak mintegy fele részesítené vásárláskor előnyben a helyi termékeket annak érdekében, hogy azoknak a gyártás helyszínétől a végfelhasználóig szállítása a lehető legkevésbé szennyezze a környezetet. Az már más kérdés, hogy a hajlandóság mennyire válik valóságos tetté.
