A mezőgazdasági biotechnológia térnyeréséért fellépő nemzetközi szervezet (ISAAA) február 13-án teszi közzé a génmódosított növények térnyerését bemutató éves jelentését. Az ISAAA szerint a génmódosított növények környezeti szempontból hasznosak, csökkentik a növényvédőszerek felhasználását, és szerepet játszanak az éhezés és a szegénység csökkentésében. A Föld Barátai – független elemzéseket, kormányzati és nemzetközi adatokat felhasználó – Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények című tanulmánya azonban a géntechnológia árnyoldalaira mutat rá – áll a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) közleményében.
Veszélyes vegyszerek
Kormányzati jelentések mutatják, hogy a génmódosított növények terjedésével párhuzamosan 15-szörösére nőtt egy glüfozát hatóanyagú gyomirtószer felhasználása az Egyesült Államokban, és majdnem 80 százalékkal növekedett Braziliában. Emiatt szerte a világon megnőtt a glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövények száma, emelkedtek a gazdák költségei és erősödött a környezeti károk miatti aggodalom – fogalmaz a dokumentum.
Az MTVSZ génmódosítás elleni kampánya (fotó: MTI)
Az Egyesült Államokban emellett több, erősen mérgező növényvédőszer felhasználása is megnövekedett. Mivel a glüfozát többé nem helyettesít más gyomirtókat, a szójatermesztésben megduplázódott a 2,4,D nevű gyomirtó mértéke. Ez az anyag a vietnami háborúban lombtalanítóként használt „Agent Orange” egyik komponense. Az atrazin kukoricatermesztésben történő felhasználása 12 százalékkal nőtt 2002 és 2005 között. Ezt a szert Európában egészségügyi problémák miatt betiltották.
Nem megoldás az éhínségre
Az eddig köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó többségét a szegények táplálása helyett takarmányozási céllal használják fel a gazdag ipari országok. A génmódosított növények, az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági modell részeként hozzájárulnak a kistermelők földjeinek és megélhetésének elveszítéséhez, és egyáltalán nem csökkentik a szegénységet – állítja a zöldszervezet.
A biotechnológiai ipar gyakran állítja, hogy a génmódosított gyapot (Bt-gyapot) megnövelte az összes gyapottermést, ezáltal hozzájárult a gazdák közötti szegénység csökkentéséhez. Részletes elemzések ezzel szemben kimutatták, hogy a termésnövekedés nem a génmódosításnak, hanem a kedvező időjárásnak, az öntözés bevezetésének, és a fejlettebb vetőmagfajták alkalmazásának köszönhető. Ezenfelül számos országban, ahol a gazdák többet fizettek a Bt-gyapot vetőmagért, a végén ugyanannyit költöttek rovarölő vegyszerekre, mint a hagyományos gyapotot termesztő társaik.
Veszélyezteti a környezetet
Összességében a génmódosított növények nem teremnek többet, mint a hagyományos fajták – ezt az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma is elismerte. A növények terméshozamát legnagyobb mértékben az időjárás, az öntözés és a műtrágyák, a talajminőség és a gazdák menedzsmentképességei befolyásolják. Az Európában termesztett kukorica kevesebb mint két százaléka genetikailag módosított, és öt EU-tagállam környezeti hatásai miatt be is tiltotta a génmódosított kukorica termesztését.
A biotechnológiáról 2007-ben készített EU-felülvizsgálat megerősítette, hogy a környezetbarát mezőgazdasági módszerek, mint például a biogazdálkodás több munkahelyet hoznak létre, serkentik a vidéki gazdaságot, és természeti környezetünk számára is biztonságosabbak.
A génmódosított növények nem váltották be a biotechnológiai ipar régóta hangoztatott ígéreteit. Sőt, e növények miatt világszerte fokozódott a növényvédőszer-felhasználás, amely veszélyezteti a környezetet és a helyi közösségek életét – összegzi a dokumentum tartalmát Fidrich Róbert, a Föld Barátai magyar tagszervezetének, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője.
