A Szent Korona Testület – bár tudatában van a visszaadást övező akkori vitáknak és fenntartásoknak – nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a korona évtizedek óta ismét Magyarországon van, és hazahozatala óta bárki számára látogatható – áll a testület közleményében.
Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke átveszi a koronát Cyrus Vance amerikai külügyminisztertõl az Országház kupolacsarnokában
Mint írják, különböző korokban, különböző történelmi körülmények között, de az elmúlt századokban is alapvető igénye volt a nemzetnek, hogy a koronát Magyarországon őrizzék. A Szent Korona Testület ebben a szellemben emlékezik meg arról is, hogy idén 400 éve, 1608-ban a koronát szintén hosszú külföldi távollét után sikerült visszahozni Magyarországra.
A II. világháború végén – a nyilasok elől menekítve – a koronaőrök 1945. március 27-én este 20 órakor vitték ki az országból a Szent Koronát és a Szent Jobbot, majd az osztrák területen lévő Mattseeben ásták el az ereklyét. Ezt megelőzően 1944. november 8-tól egy hónapig Veszprémben – múzeumi óvóhelyen –, aztán Kőszegen őrizték a koronát, majd Velemben egy bunkerben helyezték el.
Mattseeben az amerikai VII. hadtest közreműködésével ásták ki a koronát 1945. július 24-ről 25-re virradó éjszaka, s innen vitték augusztus 1-jén Eisenhower tábornok elé, s ezután került az Egyesült Államokba, ahol több mint 30 évig őrizték.
Jimmy Carter elnök kezdeményezésére 1977 után kezdődtek meg a tárgyalások az ereklyék visszaszolgáltatására, majd 1978. január 6-án Budapesten, az Országházban „az amerikai nép képviseletében” Cyrus Vance akkori külügyminiszter adta vissza a magyar államiságot jelképező Szent Koronát és vele együtt a koronázási jelvényeket a magyar népnek.
A Szent Korona őrzéséről és kiállításáról Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodott, 2000-től pedig a Parlament kupolacsarnokában látható.
