A szoftverpiac világszerte tapasztalható koncentrációja alól sokáig kivételt jelentett az ügyviteli és ERP-rendszerek szegmense. Úgy tűnt, hogy az országonként eltérő jogi háttér, a nyelvi és kulturális különbségek megvédik az olyan, a multik számára kis piacot jelentő országokat, mint Magyarország.
Csakhogy a nagyvállalati ügyfelek piacának felosztása mára befejeződött, és az ERP-rendszerek az informatikai piac talán legkonzervatívabb szegmense. Egy cég előbb szánja rá magát akár a teljes hardver infrastruktúrájának lecserélésére, mint ügyviteli vagy ERP szoftverének leváltására.
Ezért a multinacionális szoftvercégek az elmúlt években világszerte a kkv-szektor felé fordultak. Megjelentek a nagy, öszszetett és drága ERP-rendszerek kisebb, egyszerűsített, honosított és olcsóbb verzióival.
RUGALMASSÁG, SZAKOSODÁS. Az IDC felmérése szerint itthon tavaly 6,5 százalékkal bővült az integrált vállalatirányítási szoftverek piaca, főként a kkv-cégek igényei miatt. Az első helyen az SAP áll, becslések szerint 40 százalékos piaci részesedéssel, őt követi a Microsoft és az Oracle, majd az első magyar, a Libra Szoftver nagyjából 6,5 százalékos részesedéssel. Övék a piac 20 százaléka, és a fennmaradó 40 százalékon osztoznak a többiek. Az IDC a következő öt évben átlagosan 9,8 százalékos bővülést jósol ebben a szegmensben, főként az EU-források beáramlásának köszönhetően.
A piac bővülése azonban önmagában a kisebb fejlesztők számára nem garantálja a túlélést. A hazai piacon hosszú ideje jelen lévő magyar ERP-fejlesztőket mindenképpen érinti a multik nyomulása.
A Libra Szoftver Zrt. vezérigazgató-helyettese, ifj. Faur Kálmán nem látja aggasztónak a helyzetet. A Libra 1985 óta van jelen a piacon, és kezdettől fogva a kkv-cégek igényei szerint fejleszti rendszerét. Ma közel ezer kkv ügyfele van, de mintegy 80 nagyvállalat is a Libra szoftverét használja.
A vezérigazgató-helyettes úgy véli, a multik termékei erős versenyt támasztanak, de a szolgáltatásokban jobbak az élvonalbeli hazai cégek. Házon belül van a fejlesztés, így gyorsan tudnak reagálni az egyedi igényekre, hamar kijavítják az esetleges hibákat. A multiknál ez sokkal lassabb és nehézkesebb.
Sokat számít az ismertség, az SAP Business One három éve érhető el itthon, és ebben a szegmensben még újdonságnak számít, sokan nem ismerik. A Libra szoftverét tanítják a PSZF-en, a BME-n és mintegy 20 gazdasági szakközépiskolában. Ifj. Faur Kálmán véleménye szerint az oktatásba való befektetés többszörösen megtérül, a felhasználók ragaszkodnak az így megismert rendszerhez, ha egyébként elégedettek vele.
MITŐL MODUL? Mindenki integráltnak és modulárisnak nevezi a saját rendszerét, de ezen nem mindenki érti ugyanazt. Előfordul, hogy ez csak bővíthetőséget jelent, van olyan multicég által kínált rendszer, ahol az alapmodul gyakorlatilag az összes funkciót tartalmazza, és nem lehet kihagyni az adott vállalkozás számára szükségteleneket.
A Libránál minden funkció önálló modul. A számlázást például akár egy kétszemélyes bt. is használhatja önmagában. A cég növekedésével bővíthetőek a funkciók, akár 150 felhasználó is használhatja ugyanazt a rendszert. Tapasztalatuk szerint a tipikus Libra-felhasználók 15-20 fős, 400-500 millió forint árbevételű vállalkozások.
Becslésük szerint a magyar kkv-k mintegy felének még nincs integrált ügyviteli vagy ERP-alkalmazása. Használnak egy számlázóprogramot, a készleteket Excel-táblákban tartják nyilván, a számlákat pedig hetente viszik a külső könyvelőhöz. Ez egy bizonyos pontig jól működik, de a növekedéssel egyre zavaróbb lesz, hogy nincsenek naprakész pénzügyi és egyéb információik.
Megrendelőik másik része jó ideje használ már integrált rendszert, amely mögül azonban eltűnt a támogatást adó fejlesztő, és a rendszer az idők során lassan, de biztosan elavult. Hasonló helyzetben vannak azok a vállalkozások is, amelyek maguk fejlesztette rendszert használnak, csakhogy a fejlesztők időközben elhagyták a céget.
Az integrált rendszer sokáig varázsszó volt ezen a piacon, de a fejlődés útja egyre inkább a szakosodás, és a cégnek egyértelmű stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy mit vállalhat, és mit nem. Mindennel nem lehet foglalkozni.
A Libra erőssége a pénzügy, a számvitel, a logisztika és az értékesítés, de nem akarnak például termelésirányítással vagy bérszámfejtéssel foglalkozni. Ez utóbbinak a gyakori jogszabályváltozások miatt különösen magas a támogatásigénye, ezért erre a célra a Libra egy partnercég termékét ajánlja és illeszti a rendszeréhez.
SOK HELYEN JOBB A HAZAI. A multik termékeinek alkalmazásához sok esetben bizonyos mértékig át kell venni az általuk követett üzleti modellt. Ezzel szemben a magyar cégek sokszor ragaszkodnak megszokott ügymenetükhöz, és azt igénylik, hogy a szoftvert igazítsák ahhoz.
Nem igazán tart a multiktól Marosi György, az Apolló-rendszert fejlesztő Multi Kft. ügyvezetője sem. A 20 éve piacon lévő vállalkozásnak mintegy 4500 ügyfele van, az egyszemélyes vállalkozásoktól a milliárdos forgalmú cégekig. Korábban ügyfelük volt többek között az OMV és a Népszabadság kiadója is.
Az ügyvezető szerint a multik túlságosan lassúak. Egy új verzió kiadásától a hazai elérhetőségig egy-két év is eltelhet. Ők pedig havi előfizetési díj fejében hetente teszik elérhetővé weboldalukon a frissítéseket és a javításokat.
A rugalmatlanságot sokan azzal igyekeznek ellensúlyozni, hogy hozzáírnak részeket a multik által kínált rendszerhez. Ez egyrészt eléggé erőforrás-igényes, másrészt semmi garancia nincs arra, hogy az így elkészült komponensek az újabb verzióval is működni fognak.
Sokat számít a hely- és piacismeret, aminek a multik szintén híján vannak. Marosi György azt mondja, húszéves tapasztalatukra támaszkodva egy-egy új alapítású cégnél ők a szoftver bevezetése során sokszor tanácsadó szerepet is betöltenek. Bár az export nem jellemző, az Apolló a nagy nyelveken kívül szlovák és román nyelven is elérhető, így ha ügyfelük ezekben az országokban kíván terjeszkedni, viheti magával a rendszert.
Változó ERP
Az ERP (Enterprise Resource Planning) szoftver, nevének megfelelően, a cég erőforrásaival való gazdálkodást támogatja, így nem tartozik alá például a számvitel vagy az ügyfél- és partnermenedzsment. Eredetileg szinte kizárólag nagy szervezetek használtak ilyet, mert drága és bonyolult. Viszont naprakész információkkal segíti a rugalmas működést, a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodást. A bevezetés költségei és a cég működésével való szoros összefonódása miatt az ERP a leghosszabb életciklusú szoftverek közé tartozik. A nagyvállalatok piacának telítődése után a gyártók világszerte kifejlesztették a nagy ERP-rendszereknél egyszerűbb és főleg olcsóbb változatokat a kis- és közepes vállalkozások számára. A világpiacon egyértelmű az SAP elsőbbsége, őt követi az Oracle és a Microsoft. A hazai gyártók sorrendjét azért nehéz megállapítani, mert sokan az ügyvitelt, sőt a partner- és ügyfélkezelést támogató szoftvermodulokat és a belőlük származó bevételt is az ERP kategóriához sorolják. Az ERP-rendszerek mai fejlődési trendje a szakosodás. Korábban, a nagyvállalati szférában az ügyfelek kis száma miatt ez nem volt kifizetődő. Inkább univerzális rendszerek készültek, amelyeket a bevezetés során igazítottak a céghez. A szakosodás ezt a folyamatot rövidíti le, és úgy tűnik, egyben lehetőséget ad a multik szorongatta hazai vállalkozásoknak a túlélésre.
Az Apollót folyamatosan bővítik, nemrég készült el a közüzemi számlázó modul, bérszámfejtést azonban ők sem készítenek. Viszont közel 30-féle külső bérszámfejtő modul illeszthető rendszerükhöz.
Ami az árversenyt illeti, az árstruktúra a versenytársakhoz hasonlóan náluk is három részből, a szoftver, a telepítés és az oktatás árából áll. A különböző cégek árainak összevetése ezért nem mindig egyszerű. A szerződés megkötése előtt mindenképpen pontosan rögzíteni kell, hogy mit tartalmaz az adott ár, és mit nem.
Tudatosítani kell a vevőben, hogy a sikeres bevezetés rajta is múlik. Nemcsak pénzt igényel tőle, hanem időt és energiát is (például: az alkalmazottak betanítása). Tapasztalatuk szerint a magyar kkv-k, noha meglehetősen árérzékenyek, ha úgy látják, hogy a szoftver valóban elősegíti növekedésüket, elfogadják a magasabb árat.
ÁLLAMI SZFÉRÁBAN. Elsősorban rugalmasságuk és államigazgatásban szerzett pozíciójuk miatt nem érzi igazán a multik versenyét Walter Krisztián, a Griffsoft Zrt. üzletfejlesztési vezetője. Mint elmondta, 17 éve fejlesztik a rendszert, amely most a ForrásSQL névre hallgat, és minden minisztériumban, a hozzájuk tartozó intézményeknél és hivatalokban az ő szoftverüket használják.
Az igényeknek megfelelően egyedi fejlesztéseket is végeznek. A környezetvédelmi minisztérium számára például vízkészletjárulék-, önkormányzatoknak pedig bírságnyilvántartó modult készítettek. Ezt egy multicég aligha tudta volna elvállalni. Az így szerzett referenciák segítik az új ügyfelek megszerzését, közbeszerzési eljárásban az idén nyerték el a főpolgármesteri hivatal rendszerének szállítását.
A közel 100 alkalmazottból 40 szoftverfejlesztőt foglalkoztató cég a magánszférában is a szakosodásban látja a fő fejlődési lehetőséget. Elsősorban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási társaságoknak és Volán-vállalatoknak fejlesztenek ERP-rendszereket.
KÜLFÖLDÖN IS VERSENYBEN. A multik ERP-piacon való térhódításával kapcsolatban némileg borúlátóbb az Infosys-rendszert fejlesztő Megatrend igazgatója, K. Szabó Imre. A magyar cégek lehetőségeit eleve behatárolja a külföldi leányvállalatok nagy száma, hiszen ők kivétel nélkül az anyacég által kiválasztott, valamelyik nagy nemzetközi szoftvercég által fejlesztett rendszerrel dolgoznak.
Ezeknek a cégeknek jóval nagyobbak az erőforrásaik, így például a marketingre fordítható összegek. Az ellenük való védekezés lényege a Megatrend szerint is az iparági szakosodás. Az Infosyst elsősorban az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban termelő vállalatok alkalmazzák.
Az aktuális cél az államigazgatás számára alkalmas, illetve külföldön versenyképes termékek kifejlesztése. A Megatrend 2001-ben alapított leányvállalatot Kolozsváron, ott jelenleg 25 főt foglalkoztat. Vannak már ügyfeleik Szlovákiában és Ukrajnában is.
