Jean Michael Jarre 59 éves, de ez nem látszik rajta. Magyarországon nem úgy néznek ki a korosztályának tagjai, mintha harmincévesen konzerválták volna. Jarre a Budai Várban lévő hotel tetőtermében fogadta a FigyelőNet kérdéseit. Amíg beszélni kellett roppant energikus és figyelmes volt, amint azonban a fotózásra került a sor, az unalom kiült az arcára, leginkább amikor az egyik fotós úgy állította be, hogy a híres koponyás borítóját vetítették az arcára egy projektorral.
Jarre Budapest tetején (Fotó: Horváth Balázs)
A napokban jelent meg a legendás Oxygene-album feldolgozása, melynek borítóján, akár a régién egy halálfejet láthatunk előbújni a földgolyóból. Milyen szimbolikus jelentése van ennek?
A harminc éve először megjelent Oxygene-album rengeteg üzenetet hordozott a bolygó jövőjével kapcsolatban, az új lemezborítón található koponya is a Föld jövője miatt érzett aggodalom és felelősség szimbóluma. A zene számomra mindig a Föld ünneplését is jelenti.
Az Oxygene első megjelenésekor milyen elképzelései voltak, hogyan hallgatunk zenét ma 2008-ban? Beigazolódtak ezek a jóslatok?
Mióta zenével foglalkozom, mindig próbáltam hidat teremteni a kísérleti elektronikus zene és a popzene között olyan dallamok létrehozásával, melyek érthetőbbek, átérezhetőbbek az emberek számára. Az elektronikus zene nem egy monoton, hideg, robotszerű dolog, sokkal inkább frekvenciák, textúrák, hangok, színek keveréke. Ez a keveredés izgalmas, mókás és sok esetben érzéki és túlfűtött is lehet. Leginkább egy absztrakt festményhez hasonlítanám. Számomra diákként a festés, a színek keverése ugyanazt jelentette, mint amit most a zenében alkotok.
Napjainkban a digitális világ térnyerésével a képi és a zenei területen is lehetőség nyílik arra, hogy egyre kifinomultabban és szinte korlátlanul keverhessünk dolgokat. Az elektronikus zene és a hangszerek, amit az eredeti Oxygene-lemeznél használtam, nemcsak az emberek zenéről alkotott elképzelését változtatták meg, hanem egyben a hangok létrehozásának módját is. 
Nem szerette a fotózást (Fotó: Horváth Balázs)
Hogyan változtatta meg a zenéhez való viszonyunkat az internet, és az a tény, hogy szinte korlátlanul tölthetünk le számokat a világhálóról?
Az internet megváltoztatta az életünket, ahogyan az elektromosság vagy a telefon feltalálása is. Természetesen ez egy fantasztikus eszköz, ami összekapcsolja az embereket, és lehetőséget ad az informálódásra, legyen szó bármilyen témáról. De ez nem jelenti azt, hogy az internet választ ad mindenre. Az internet nem az Éden, nem az Eldorádó.
Naiv álom azt hinni, hogy az internet egy szabad hálózat, ami alkalmas arra, hogy például egy fiatal magyar zenészt Új-Zélandon is megismerjenek csak azért, mert feltöltötte zenéjét az internetre. A világháló hamarosan a valaha létező legnagyobb marketinggépezetté válik, amelyet nem mi, hanem olyan médiaóriások irányítanak majd, mint Ruppert Murdoch vagy a nagy telefontársaságok.
El kell felejteni azt is, hogy az internet elterjedésével a lemezkiadók már nem fontosak. Éppen ők azok, akik sokat tesznek a fiatal művészekért, és megfelelő kapcsolatot teremtenek az előadó és közönsége között. Egy bejáratott művész számára a világháló nagyszerű kapcsolatszerzésre, de ha valaki kezdő, és nincsenek körülötte a művei megismertetésében segítő emberek, akkor az interneten szerencsét próbálni önmagában nem elegendő a sikerhez. 
A világháló hamarosan a valaha létező legnagyobb marketinggépezetté válik (Fotó: Horváth Balázs)
Mit gondol napjaink elektronikus zenei trendjeiről?
A kilencvenes évek elején úgy tűnt, hogy az emberek a DJ-ken keresztül újra felfedezik az elektronikus zenét, ami nem azt jelenti, hogy ez csak a dancefloorzene lenne. A mai elektronikus zenei trendek is erősen kapcsolódnak a tánczenéhez, de maga az elektronikus zene ennél sokkal többet jelent. Azokból a hangszerekből ered, amiket az eredeti Oxygene-lemezhez használtam. Ezek alkalmasak saját hangok létrehozására, a művészt nem kötik az adott hangszer eredeti hangzásának korlátai. A szintetizátor által utólag megváltoztatható a hangszer eredeti hangzása, és létrehozható a “szerelem”, a “Hold”, vagy a fantáziában létező bármi egyéb elképzelt hangja, korlátok nélkül.
Ez a határtalan lehetőség talán az egyik oka annak, hogy a mai elektronikus zenészek elszakadtak a műfaj gyökereitől. Következő lépésként talán hidat kellene teremteni a mai zenészek új generációja és az elektronikus zene alapjai között.
Tervezi, hogy a jövőben új albummal jelentkezik?
A mostani is egy új projekt, a T-Home TV-vel. Ennek részeként egy olyan új technológiát alkalmazunk, amelynek köszönhetően a decemberi élő koncertemet műholdon keresztül akár a magyar rajongók is követhetik az interneten. Ezenkívül dolgozom egy új munkán is, ami hangzásában ötvözi a mai elektronikus zenét a műfaj kezdeteinek zenei világával.
A zene alkalmas a fájdalom csökkentésére (Fotó: Horváth Balázs)
Az UNESCO nagyköveteként sokat utazik, az elsők között látogatott el olyan diktatórikus országokba, mint Kína. Miért érezte fontosnak ezt?
A zene alkalmas a fájdalom csökkentésére. Emlékszem arra az időszakra, amikor a szovjet blokk országaiban az én zeném volt az egyik legnépszerűbb. Ez a térség mindig is nagyon fontos volt számomra. Nem értek egyet azokkal, akik szerint a művészeknek bojkottálniuk kell az olyan országokat, mint például Kína, mert ott az emberi jogokat nem tartják tiszteletben. Éppen ellenkezőleg, a művészeknek el kell menniük, és elő kell adniuk a mondanivalójukat, ez az egyetlen módja annak, hogy elősegítsék a változást. A diktatúra sújtotta emberek szenvednek a rendszertől, azzal büntetik őket, hogy megvonják tőlük a zenét, a könyveket.
Hogyan emlékszik vissza első magyarországi látogatására?
Nagyon szeretem ezt az országot, Budapest az egyik legszebb város a világon, Pest és Buda elkülönülése pedig nagyon különleges. Amikor ideérkezem, mindig egyfajta ismerős érzés tölt el, ahhoz hasonló, mint amikor Párizsban vagyok. A budapesti koncertről nagyon szép emlékeket őrzök, hihetetlen volt, amikor az emberek megrohamozták a stadiont, hogy az első sorokban lehessenek. Jól emlékszem, hogy az a fellépés volt a turné legforróbb koncertje.
