Élet-Stílus

Gabi, a közös ős

admin
admin

2007. 08. 04. 07:00

Több évtizedes munka és sok szerencse hozta felszínre Gabit, az ember és majom közös ősének tartott Rudapithecus hungaricust. A tízmillió éves „hölgy” nagyjából egyidős a nemrég talált mocsárcipruserdő-maradványokkal. A napokban értek véget Rudabányán az idei ásatások, amelyekről Kordos László őslénykutató, a MÁFI igazgatója beszélt a FigyelőNetnek.

A Rudabányai vasércbánya meddő rétegeiből – az érctestet fedő lignites rétegből – régóta kerülnek elő különböző csontok. 1967-ben Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa talált a helyszínen egy álkapcsot, amiről kiderült: egy addig ismeretlen, mára kipusztult ősmajomhoz tartozik, amit Kretzoi Miklós paleontológus Rudapithecus hungaricusnak nevezett el – ismerteti az első szerencsés esetet a Magyar Állami Földani Intézet (MÁFI) vezetője. Két évvel később egy újabb Rudapithecus-állkapocs került elő, de a feltáró ásatások csak 1971-ben kezdődhettek el.

„Ütöttem és kopácsoltam”

A kutatómunkát 1978 óta vezeti Kordos László, azóta több mint 200 „majomleletet” tártak fel, köztük számos, az antropológusok számára a legtöbb információt hordozó koponyadarabbal. Az utolsó koponyát 2000-ben találták: Hernyák Gábor, a rudabányai ásatások állandó résztvevője, „szimbóluma” leült egy félreeső helyen, hogy ne zavarja a munkát: egyszer csak felállt, és rámutatott az agyagból kibukkanó, az eddig talált legjobb állapotú koponyára. A jelen lévő kutatók – tiszteletük jeléül – azonnal Gábornak nevezték el. Később előkerült a tízmillió éves állat szemfoga, amiből kiderült, hogy nőstényről van szó: így lett a neve Gáborból Gabi – fogalmazott Kordos.



A Ramapitecus hungaricus koponyája (fotó: Kordos László)


A hatvanas évek közepén a bánya területén tisztítottuk a felszínt, térképeket készítettem a tervezett robbantások helyéről, és „egyfolytában kotorásztam” a törmelékben, amikor megláttam az állkapocsdarabot – emlékszik vissza az első ősmajom-leletre Hernyák Gábor, ma már nyugdíjas geológus. A maradványt sokáig a fiókjában “spájzolta”, majd megmutatta Kretzoi Miklós geológus professzornak, aki korábban kételkedett benne, hogy Rudabányán minden „ásónyomra” csontok bukkannak elő.

Az idős Gabi bácsi – mint elmondta – azóta is mindig meglátogatja az ásatás helyszínét, „elkotorászik” a kutatók között. 2000-ben is ott volt, amikor Kordos László vezetésével kanadai szakemberek, egyetemi hallgatók végezték a feltárást. Mindenkinek kijelöltek egy négyzetméternyi területet, amit átvizsgált. “Nekem nem volt kijelölt területem, láb alatt lehettem, mert a kanadai professzor rám szólt: oda ülj, ott áss! Odaültem és ástam: ütöttem, kopácsoltam” – így került elő Gabi koponyája Hernyák Gábor szavai szerint.

Apró majomhölgy

A kutatást csak 2006-ban tudták folytatni, amikor is megtalálták Gabi alsó állkapcsát, medencecsontját és combcsontját. Így ő lett a Rudapithecus hungaricus legépebben fennmaradt képviselője. Tízmillió éve élt, Gabi a „hiányzó láncszem”: az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. A faj képviselőit több európai helyszínen is megtalálták már, de a rudabányai a legrégibb és leggazdagabb lelőhely. Itt nemcsak a csontok kerültek elő, hanem teljes gazdagságában feltérképezhető az állat környezete is. A többi lelőhelyen gyakorlatilag hiányoznak ezek a fontos háttérinformációk.



Gabi rekonstruált arca (forrás: David Begun/Science)


A Rudapithecus hungaricus egy négy lábon „járó”, a fákon mozgó emberszabású majom volt, semmi köze az emberhez – tisztázza Kordos. A Rudabányán talált Gabi 25-28 kilogrammos, 120 centiméteres hölgy, puha gyümölcsökkel táplálkozott. Farka nem volt, agytérfogata 300-330 köbcentiméter, ami egy kisebb méretű nőstény csimpánzénak felel meg. Jellemző rá a nemi kétalakúság, azaz a hím egyedek testmérete, szemfoga nagyobb, mint a nőstényeké.

Ezernyi kincs lapulhat még a födben

Gabi olyan mocsaras terület szélén élt, amilyen a napokban Bükkábrányban feltárt mocsárcipruserdő volt. A leletek kora hasonló, és a lelőhelyek közti távolság sem jelentős, így elképzelhető, hogy Gabi fel-felkapaszkodott a most napvilágra került fákra – hozza közelebb Gabi „alakját” az őslénykutató. A rudabányai ásatás területe egyébként „apró”, alig néhány tíz négyzetméter. Közel harminc év alatt mindössze a felét tárták fel, a jövőben gyakorlatilag bármi előkerülhet – mondta Kordos.



Ásatás Rudabányán (fotó: Kordos László)


Az ásatások évente egy hónapig folynak, idén júliusban dolgoztak a kutatók, majmot most nem találtak. Kiástak viszont több olyan maradványt, amelyek Gabi környezetét segítenek megrajzolni. Előkerült többek között egy teljesen ép teknőspáncél, egy gazellaszerű növényevő állkapcsa, egy repülő mókus és egy háromujjú ló több foga – mondta Kordos. A rudabányai kutatások a rendszerváltás óta csak külföldi támogatásokkal valósulhatnak meg. A világviszonylatban is egyedülálló Rudapithecus leletek kutatására és lelőhelyük megvédésére az állandó nemzetközi érdeklődés ellenére sem futotta hazai pénz – mondta Kordos.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.