A leégés valójában az UV-B sugárzás kiváltotta gyulladásos reakció – mondta el megkeresésünkre Faragó Katalin bőrgyógyász. Károsodik a DNS, a sejtekben mutáció indul el, aminek rákos megbetegedés lehet a vége. Egy „hirtelen”, nagy leégés anyajegyekből kiinduló daganatot – melanómát – okozhat, míg a többszöri, krónikus leégés a kevésbé veszélyes bazalióma elindítója lehet.
Védelem nélkül már fél óra is veszélyes (forrás:MTI)
Tizenöt perc
A bőrgyógyász szerint azonban nincs olyan mértékű leégés, amely után „borítékolható” lenne a bőrrák. Sokan fittyet hánynak az orvosok tanácsaira, az unásig ismételt szabályok azonban az életünket menthetik meg. Eszerint 11 és 15 óra között mindenképpen kerülni kell a napot, és nem ajánlatos egyszerre sok időt napozással tölteni. Ha a szabadban nem maradhatunk árnyékos helyen, a hőség ellenére is alapfelszerelés a sapka és a póló. A napozáshoz használt fényvédő krémek faktorszámát és a napon egyszerre eltöltött időt is bőrtípus szerint kell megválasztani: a szőke, világos bőrű embereknek magasabb fokú védelem kell – hívja fel a figyelmet az orvos.
A meteorológiai szolgálat közleménye szerint keddre országszerte 8,1-es maximum értékű, nagyon erős kategóriájú UV-B sugárzás várható. Magyarországon 8-as feletti UV-B érték a mérések kezdete óta, azaz 13 éve a nyári szezonban – májustól szeptemberig – átlagosan csak 3 százalékban fordult elő. Normál bőrtípusnál már 15 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet.
A felhős ég veszélyesebb lehet
Az ultraviola (UV) sugárzás a napból érkezik, az emberi szem számára láthatatlan – mondta el lapunknak Tóth Zoltán meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Az UV sugárzást hullámhossza alapján A, B és C betűvel jelölik, az A a legrövidebb. Az emberi szervezet számára az UV-C sugárzás lenne a legveszélyesebb, ezt azonban a légköri ózon elnyeli. Az UV-B sugár „barnítja” a bőrt, és segít a szervezet D-vitamin-képzésében, az A sugárzás az előző kettőhöz mérten gyenge egészségügyi kockázatot hordoz.
Az UV-B sugárzás erősségét több tényező is befolyásolja – magyarázta a szakember. A nap horizont feletti magassága nyáron, egy nap alatt pedig a déli órákban a legnagyobb, ilyenkor a legmagasabb a sugarak beesési szöge, így az UV-B sugárzás is. A légköri ózon lebontja az ultraviola sugarakat, ezért az ózonréteg – állandóan változó – vastagsága is befolyásolja a sugárzás erejét.
Sajátos szerepet játszik a felhőzet is: míg a vastag felhőréteg – a fényhez hasonlóan – az UV sugarakat is „kirekeszti”, egyes esetekben viszont erősítheti is. Ha a gomolyfelhők 10-40 százalékban borítják az eget, az UV sugárzás nagyobb lehet, mint teljesen tiszta, napos időben. A felhőpamacsok szélén ugyanis a sugár megtörik, erőssége extrém esetben akár 10-15 százalékkal is megnőhet. Ez a jelenség szabad szemmel is tisztán látható, ilyenkor „ragyog” a felhőpamacsok széle – fogalmazott a meteorológus.
Hiányos védelem
A forgalomban lévő naptejeknek csak 16 százaléka felel meg teljesen a követelményeknek, azaz csak ennyi véd nemcsak az UV-B, hanem az UV-A sugárzás ellen is – adta hírül az MTV Híradója. Az Európai Bizottság szigorítani akarja a fényvédők feliratozását: jövőre a naptejek dobozán kötelező lesz fel feltüntetni az UV-A sugarak elleni védelmet is. A kutatók kimutatták, hogy 10-es faktorszám alatt szinte semmilyen védelem nincs az ultraibolya sugárzás ellen.
Ezek a bizonyos faktorszámok eddig csak az UV-B elleni védelmet tüntették fel, azonban az UV-A sugárzást ugyanolyan mértékben figyelembe kell venni. A leégést az UVB sugarak okozzák, az UV-A sugárzás viszont a bőr korai öregedését, immunbetegséget, esetként pedig bőrrákot idézhet elő.
