Kimagasló színvonalú mérkőzést, s rengeteg fordulatot hozott az angol nyílt teniszbajnokság férfi egyesének döntője. A címvédő Roger Federer és a salakkirály Rafael Nadal öt szetten, több mint három órán át (3:07) tartó maratoniját végül a zsinórban elért öt sikerével Björn Borg rekordját beállító világelső nyerte. Út a győzelemig: A férfi egyes döntők 1997-től: Wimbledonban aratott sikerével Roger Federer a 11. tenisz Grand Slam-diadalát gyűjtötte be, ezzel – holtversenyben a svéd Björn Borggal és az ausztrál Rod Laverrel – a harmadik helyre jött fel az örökrangsorban.
Az első játszmában Federer már harmadik lehetőségét kihasználva elvette a spanyol adogatójátékát, s 2:0-s előnyre tett szert. Ám a füvön idén jelentősen feljavuló Nadal 3:2-re módosított, s a felek Federer 5:4-s előnyéig fej-fej mellett haladtak, majd ismét a Roland Garros győztese következett, így a szett rövidítésbe torkolt. 6-5-nél úgy tűnt, Federeré a pont, ám Nadal a „sólyomszemre” hagyatkozva felülvizsgálatot kért, s neki lett igaza. Más kérdés, hogy végül mégis a svájci nyerte a tie-break-et (9-7), s így 1-0-ra vezetett.
A második szettben már nem volt szükség a hosszabbításra. Nadal 5:4-s vezetésénél a spanyol két break-labdához jutott, ám már az elsőt kihasználta egy remek elütéssel – még a hálónál ragadt világelső is csettintett. De természetesen nem csupán az álmélkodó szerepét osztották rá. A harmadik játszmában ismét rövidítésig ment az adok-kapok, s ott Federer nem kegyelmezett. Magabiztosan, 7-3-al besöpörte a tie-breaket, s ezzel együtt a szettet is.
Ám a negyedikben Nadal rögtön break-el indított, s bár egy vitatott döntés láthatóan kizökkentette Federert, ellenfele remeklése is kellett ahhoz, hogy utóbbi 4:0-ra elhúzzon. A négyszeres wimbledoni első későn kezdett koncentrálni, s így csak 6:2-re tudta menteni a negyedik jászmát.
A mindent eldöntő ötödik nekiveselkedésben is Federer volt az első szerváló, s a negyedik szettől eltérően magabiztosabban abszolválta az adogatójátékát. Ám 2:2-es állásnál Nadal két break-lehetőséghez jutott – Federer mindkettőt hárította. Majd előnyt szerzett, s egy pazar tenyeressel hibára késztette a második kiemeltet.
Az üldözöttből lett üldöző. Három parázs labdamenet után a címvédő három break-labdához jutott (mindez még annak tudatában is sokat ígért, hogy Federer előtte négyből egyszer tudta elvenni ellenfele adogatását). Az első Nadal még védeni tudta, ám a másodiknál Federer egy keresztütéssel állva hagyta ellenfelét (4:2). Túllépve a negyedik szett mélypontján a svájci simán nyerte szervajátékát, így 5:2-nél Nadal azért adogatott, hogy megmentse a meccset.
Federer 30:15-re elhúzott, ám a spanyol erre még tudott válaszolni, sőt, az ötödik címére hajtó, s egy alkalommal ritkán látott tenyeressel pontot szerző svájci első meccslabdájára is. Ám később a hálóba ütött, s a következő labdamenetben megpecsételődött a sorsa: Federer sarokra helyezett labdáját csak magasan tudta visszaadni, így a svájci egy leütéssel a szettet, tizenharmadik meccsüket, egyben a bajnokságot is megnyerte.
Angol nyílt teniszbajnokság, Wimbledon
Férfi egyes, döntő:
Federer (svájci, 1.)-Nadal (spanyol, 2.) 7:6, 4:6, 7:6, 2:6, 6:2
Első szerva: 111/ 156=71%, illetve 118/ 167=71 %
Ászok: 24, illetve 1
Kettős hibák: 3, illetve 2
Ki nem kényszeríttet hibák: 34, illetve 24
Első szervából nyert pontok: 79/111=71%, illetve 81/118=69 %
Második szervából nyert pontok: 28/45=62 %, illetve 28/49=57%
Győztes pontok (szervából is): 65, illetve 50
Break-pontok: 3/8=38%, illetve 4/11=36%
A hálónál: 30/51=59%, illetve 18/26=69%
Megnyert pontok összesen: 165, illetve 158
Leggyorsabb szerva: 209 km/ó, illetve 210 km/ó
Első szervák átlaga: 193 km/ó, illetve 178,5 km/ó
Második szervák átlaga: 159 km/ó, illetve 148 km/ó
Roger Federer (svájci, 1.):
Született: 1981. augusztus 8., Bázel
Lakhely: Oberwil (Svájc)
Testmagasság/testsúly: 185 cm, 80 kg
Ütőfogás: jobbkezes
Helyezése a hagyományos világranglistán: 1., az ATP Race-ben: 2.
Legjobb helyezése a hagyományos világranglistán: 1. (2004. február 2.), az ATP Race-ben: 1. (2003. július 7.)
Profi játékos: 1998 óta
Tornagyőzelmei egyesben: 49 (ebből 11 Grand Slam, Wimbledon: 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, Australian Open: 2004, 2006, 2007, US Open: 2004, 2005, 2006)
1. forduló: Gabasvili (orosz) 6:3, 6:2, 6:4
2. forduló: Del Porto (argentin) 6:2, 7:5, 6:1
3. forduló: Szafin (orosz, 26.) 6:1, 6:4, 7:6 (7-4)
Nyolcaddöntő: játék nélkül
Negyeddöntő: Ferrero (spanyol, 20.) 7:6, 3:6, 6:1, 6:3
Elődöntő: Gasquet (francia, 12.) 7:5, 6:3, 6:4
1997: Sampras (amerikai)-Pioline (francia) 6:4, 6:2, 6:4
1998: Sampras-Ivanisevic (horvát) 6:7, 7:6, 6:4, 3:6, 6:2
1999: Sampras-Agassi (amerikai) 6:3, 6:4, 7:5
2000: Sampras-Rafter (ausztrál) 6:7, 7:6, 6:4, 6:2
2001: Ivanisevic-Rafter 6:3, 3:6, 6:3, 2:6, 9:7
2002: Hewitt (ausztrál)-Nalbandian (argentin) 6:1, 6:3, 6:2
2003: Federer (svájci)-Philippoussis (ausztrál) 7:6, 6:2, 7:6
2004: Federer-Roddick (amerikai) 4:6, 7:5, 7:6, 6:4
2005: Federer-Roddick 6:2, 7:6, 6:4
2006: Federer-Nadal (spanyol) 6:0, 7:6, 6:7, 6:3
2007: Federer-Nadal 7:6, 4:6, 7:6, 2:6, 6:2
A sorrend:
1. Pete Sampras (amerikai) – 14 győzelem
2. Roy Emerson (ausztrál) – 12
3. Björn Borg (svéd), Roger Federer (svájci), Rod Laver (ausztrál) – 11-11
6. Bill Tilden (amerikai) – 10
7. Andre Agassi (amerikai), Jimmy Connors (amerikai), Ivan Lendl (csehszlovák), Fred Perry (brit), Ken Rosewall (ausztrál) – 8-8
