Magyarországon ma még sok munkavállalót meglepne, ha virtuális állásinterjúra invitálnák egy online chat fórumba. Ez az IBM egyik újszerű kísérlete. A háromdimenziós virtuális világ néven ismert SecondLife keretei között tart meghatározott kör (elsősorban informatikai szakemberek) számára időnként online állásinterjúkat.
A virtuális interjúk jellemzői között a vizuális megjelenítésből fakadó előnyöket, a földrajzi függetlenséget és az innovatív megoldások mellett való látványos elköteleződést lehet a leginkább kiemelni. A három dimenzióban megrajzolt virtuális világok néhány éves múltra tekinthetnek vissza, a kezdetekkor elsősorban a fejlesztői kreativitás eszközei voltak, ma pedig már mind komolyabb iparág kezd köréjük szerveződni.
LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG. Az online állásinterjúk későbbi terjedését elősegítheti a mind gyorsabb, bárhonnan elérhető vezeték nélküli internetezés térhódítása valamint a háromdimenziós megjelenítést támogató informatikai hardvereszközök gyors fejlődése. A virtuális állásinterjúk egyik meghatározó előnye lehet a már rendelkezésre álló egyéb technológiákkal való kombináció lehetősége.
Például könnyedén elvégeztethető a jelentkezőkkel a virtuális valóságban zajló interjúkon számos teszt és más elektronikus úton zajló feladat. Megfelelően kidolgozott keretrendszer esetén a szakmai és személyes adottságok vizsgálata könnyebben mérhetővé és objektívabban értékelhetővé válhat.
Virtuális interjúk menete
• Telefonos időpont-egyeztetés egy találkozóra az interneten (adott sávszélesség, webkamera és mikrofon szükséges hozzá)
• Multimédiás vizuális bemutató a vállalatról és munkakörről
• Belépő feladatok és tesztek kitöltése
• A jelentkező szakmai tudásának elektronikus felmérése
• Többlépcsős interaktív webkamerás beszélgetés a cég és a jelentkező munkavállaló között
• Kiértékelés és személyes interjú
DIGITÁLIS NÉVJEGYEK. Ha a huszadik századi cégek többségének élete a papírfelhasználás jegyében telt, akkor a huszonegyedik század a multimédia világát hozhatja el mindennapjainkba. A szélessávú internetezés előtörésével és az online videoszolgáltatások robbanásszerű elterjedésével teljesen újszerű multimédiás alkalmazások alakulnak ki, s ezek a vállalatok humánpolitikai részlegeire is hatást gyakorolnak.
Az amerikai Bank of Halifax például videós önéletrajzokat vár a jelentkező munkavállalóktól, amelyben az adott munkakörrel kapcsolatos tapasztalataikról és szakmai életútjukról számolhatnak be. Az amerikai egyetemisták között pedig a saját személyes profil mintájára létrehozott személyes videók készítése lett napjaink divatja. Az ars poetica, üzleti filozófia, gondolkodás vagy egyszerűen bemutatkozó prezentáció elkészítése és a website címének névjegyre nyomtatása ma még újszerű megoldásnak tekinthető, hamarosan azonban mindennapjaink részévé válhat.
A digitális névjegyek előretörését mutathatja a nyilvános videómegosztó hálózatok kirobbanó sikere is. A felhasználók jelentős része saját videóit teszi elérhetővé a világhálón. A YouTube.com videómegosztó hálózat mintájára például nemsokára olyan videós adatbankok jöhetnek létre, ahol az egyes felhasználók önéletrajzuk mellett személyes videóikat is eltárolhatják.
Egy személyes videó elkészítése a videóvágó és -szerkesztő szoftverek világában már nem igényel különösebb szakértelmet és elmélyülést, számos egyszerűbb alkalmazás is könnyen elérhető a felhasználók számára. A munkaadó cégeknek pedig a munkaerő-kiválasztás folyamatának első lépcsőjében, az adatbankokban való keresgélés során – még a kapcsolatfelvétel előtt – meghatározó információkat és hozzáadott értéket jelenthet egy-egy ilyen bemutatkozó személyes videó megtekintése.
KIHÍVÁSOK ELŐTT. A profession.hu online állásközvetítő adatai szerint folyamatosan növekszik az internetes munkaközvetítő oldalak látogatottsága. Ma már mind nagyobb az a munkaadói kör, amely hirdetéseit elsősorban a világhálón helyezi el, és ennek segítségével toboroz magának új munkatársakat.
Az éles piaci verseny megköveteli a cégektől az újszerű megoldások folyamatos keresgélését. Ennek markáns jeleit különösen azokon a tudásintenzív területeken láthatjuk, ahol az átlagosnál némileg nehezebben mozgathatók a jól képzett szakemberek. Az informatikai szoftverfejlesztő mérnökök elérésére például a gerillamarketing módszereihez nyúlt a közelmúltban a GPS-rendszereket fejlesztő Nav’N’Go szoftverfejlesztő cég.
Ajánlott linkek
Amennyiben cége személyzeti munkájának támogatásán gondolkodik, hasznosak lehetnek az alábbi, e-learninggel kapcsolatos oldalak:
http://www.jane-
knight.com/Directory/
http://www.kineo.co.uk/
open-source-tools.html
http://www.learning–
tools.arts.ubc.ca
http://www.pachy–
derm.org
http://www.open–
croquet.org
A cég kiemelkedően sikeresnek ítélte meg az újszerű módszert, a jelenlegi fejlesztőhiányos munkaerő-piaci helyzetben is sikerült rekordot döntenie segítségével a fejlesztők felvételében. Szendrődi Réka szerint idővel a hr területén is kiemelkedően fontossá válnak az informatikai megoldások: a legtöbb minőségi szolgáltatást nyújtó vállalat hr-csapatának is az a feladata, hogy olyan ügyfélbarát informatikai rendszert használjon, amely egyik oldalról különböző „önkiszolgáló” felületekkel segíti a munkatársakat, másrészről önműködővé teszi a hr-folyamatokat.
HUMÁNPOLITIKAI TUDÁSTÁRAK. Az informatika és az emberierőforrás-menedzsment egyik újabb, összekapcsolódó területe lehet az elektronikus tanulás támogatása. Ha manapság egy vállalkozáshoz felvesznek egy új munkavállalót, az első lépések egyike a cég mindennapi életébe való bevezetés és az adott munkakörhöz kapcsolódó, a vállalatot jellemző kiegészítő ismeretek elsajátítása. A hagyományos, akár többhetes bevezetést nagyban támogathatják az egyedi környezetre kifejlesztett, elektronikus tanulást lehetővé tevő eszközök.
Az e-learning-megoldások elősegíthetik a dolgozóknak az önálló munkavégzés gyors elsajátítását, valamint megfelelően strukturált és átgondolt rendszer kialakítása esetén hatékony támaszai lehetnek a cég életét érintő egyes kérdések megválaszolásának. A megoldást a gyakorlatban úgy képzelhetjük el leginkább, mint egy olyan, a cég belső intranetjén elérhető, webes szolgáltatást, ahol a munkavállalók egy e-learning-eszköz segítségével a belső vállalati élettel kapcsolatos folyamatokról, szakmai kérdésekről, ügymenetről tájékozódhatnak, illetve a felmerülő problémáikra írásos (FAQ) megoldásokat találhatnak. Ennek egyik jó gyakorlati példája lehet a kötelezően megtartandó munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatások e-learninges alapokra helyezése.
ÚJSZERŰ REFERENCIÁK. Az új technológiák egyfelől a cégek személyzeti osztályainak belső működésére gyakorolnak hatást, de számolni kell a külső környezet lassú változásával is. Amerikai tanácsadó cégek beszámolói szerint mind több cég kér nem hagyományos referenciát a jelentkezőktől. Manapság egy valamirevaló grafikus webdizájner a saját portfóliója nélkül már el sem indul állásinterjúra. Mind gyakoribbak a multimédiás bemutatkozó prezentációs anyagok, és a világhálón elhelyezett referencia (például internetes szoftver vagy videóinstalláció) sem különleges ma már.
A közeli jövő a szélessávú multimédiás lehetőségek bővülésével a felmérő jellegű webkamerás, online állásinterjúk lassú előretörését hozhatja el. Mindemellett az is biztosra vehető, hogy bármilyen hatékonyan támogathatja is a technológia a humánpolitikai folyamatokat, az új munkaerő felvételét érintő személyi döntések hátterében még jó ideig a személyes tapasztalatok lesznek meghatározók.
Mitől lesz sikeres az e-learning?
Az e-learning a kidolgozott informatikai technológiák megbízható alkalmazásán alapul. Sikerességét akkor lehet a leginkább növelni, ha a technológiai fókusz felől a tartalom elhelyezésére és hatékony felhasználására kerül a fő hangsúly. A felmérések szerint azok az e-learning-megoldások lesznek a gyakorlatban is különösen hatékonyak, ahol a felhasználói interaktivitás és csoportmunka is szerepet kap. Az egyszerű kezelhetőség, a felhasználóbarát felület, a kiforrott technológiai megoldások mind hozzájárulhatnak a sikeres bevezetéshez. Az általában egyetemi kutatólaboratóriumokhoz köthető fejlesztői közösségek háza táján számos stabil és viszonylag egyszerűen implementálható, nyílt forráskódú gyakorlati megoldást találhatunk. Az e-learning-rendszerek sikerét többnyire fele-fele arányban az alkalmazott technológia, illetve a tartalmi kidolgozottság határozza meg. A tartalom strukturáltsága, könnyű áttekinthetősége, modulszerű felépítése, folyamatosan frissíthető és új ismeretekkel bővíthető jellege meghatározó lehet.
