Élet-Stílus

Magad, uram, ha pénzed nincs?

Házon belül, kevesebb extrával, de a szakmaiság csorbulása nélkül spórolnak a cégek hr-osztályai, ha az általuk koordinált képzésekből le kell faragniuk.

Megszorítás! Költségcsökkentés! – hangzik a jelszó nemritkán a vezérigazgató szobája felől, s a kurtítás elől a hr sem menekülhet, bár az általunk megkérdezett szakemberek abban egyetértenek, hogy az emberierőforrás-osztály jellemzően nem szenved nagyobb anyagi sérülést egy-egy ilyen akcióban, mint más vállalati területek. Viszont ha csökkenteni kell, a hr-vezetők nem kerülhetik meg, hogy az általuk koordinált képzési költségekből (is) lefaragjanak, mivel ez a tétel rendre a hr-büdzsé listájának első helyeinek egyikén szerepel. Ilyenkor a hr-vezetőnek döntenie kell: mit hagy el, mit ütemez át, mi az, amiből nem enged, és mit old meg inkább házon belül külsős cég megbízása helyett.


Magad, uram, ha pénzed nincs? 1

FŰNYÍRÓELV. Habár cégenként eltérő, hogy a képzésekre szánt összegek felett ki rendelkezik (van, ahol a hr-osztály, máshol az egyes szakterületek vezetői), a hr-típusú költségek közül az oktatás nagyságrendben többnyire az első három legköltségesebb terület között szerepel. Így értelemszerűen a csökkentés is érzékenyebben érinti ezt a területet.

Ráadásul igen nagy különbségek vannak az egyes típusok között. Nem vitás, hogy drágább külsős szolgáltatótól képzéseket vásárolni, de a cégek többsége, ha teheti, mégis ezt választja. Ez függ a cég méretétől is. Egy kisebb vagy közepes cégnél általában nincsenek képzett trénerek, legfeljebb a tapasztaltabb kollégákra számíthatnak, ha beugrók kellenek, de esetükben sem kevés pénz és energia, míg felkészülnek egy-egy tanfolyamra. Mindazonáltal a belsős megoldásokkal a vállalatok átlagosan egy tréning költségének 50-60 százalékát is megtakaríthatják, ennyire jön ki ugyanis a trénerek napi díja. További forintokat jelent, ha a külső helyszíneken tartott, többnapos fejtágítók helyett inkább több egynapos, irodai képzést kapnak a dolgozók. Így nincs szállás-, étkezési és utazási költség.

Képzési díjak

• Egynapos tréning belső helyszínen: tréneri napidíj (400-450 ezer forint/tréner/nap)
• Kétnapos tréning 10-12 fő részére külső helyszínen: tréneri napidíj (400-450 ezer forint/tréner/nap), szállás (4-500 ezer forint/két nap)
• Coaching – 25-80 ezer forint/óra

A szakmaiság nem kerülhet veszélybe – ez volt a közös a hr-vezetők válaszában, amikor a Figyelő Trend arról faggatta őket, melyek azok a képzési formák, melyekről még az ínséges időkben sem mondanak le. „Egy tanácsadó cégnél különösen nehéz döntés lefaragni a képzésekből, hiszen az embereink tudásával dolgozunk” – mondja Kodák Dorottya, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó cég hr-vezetője. Ha kell, az alapszakmai képzéseket inkább belülről oldják meg, de semmiképp nem hagyják el őket.

Ugyanígy gondolkodnak az Electroluxnál is. Habár ott a hr-osztály nem közvetlenül dönt a képzésekről, de tanácsadóként segít az egyes szakmai területek vezetőinek, akiknél külön büdzsé van az okításokra. „A technológiai, illetve szakmai képzések elhagyását soha nem javasoljuk, inkább megpróbálunk olcsóbb megoldásokat vagy más ütemezést ajánlani” – vázolta a Figyelő Trendnek gyakorlatukat Király Éva, a cég hr-igazgatója. Azt is elmondta, náluk is rendszeresek a „költségcsökkentő akciók”, melyekre nehéz előre felkészülni, leginkább csak egy gyors átszervezéssel tudnak a felülről érkező kérésnek eleget tenni.

Egy hr-megoldásokat outsourcing keretében kínáló cég vezetője szerint a költségeket aszerint is okosan át kell gondolni, mely szakmák változnak olyan sebességgel, hogy a képzést fél évvel sem lehet odébb csúsztatni. „Egyes szakmák képviselőivel, így például a bérszámfejtőkkel vagy épp a hr-szakemberekkel szembeni elvárások drasztikusan megváltoztak az utóbbi időben, ezt nem lehet nem észrevenni. Ezekből a képzésekből tehát életveszélyes lehet elhagyni” – figyelmeztet Ocskay Szilárd, a Nexon ügyvezető igazgatója.

Amit a szakképzési hozzájárulásról tudni kell:

• a munkáltató az éves bruttó bérköltség 1,5 százalékát köteles befizetni az úgynevezett szakképzési alapba

• saját munkavállalóik képzésére fordíthatják ennek 60 százalékát a mikro- és kisvállalkozások, más befizetők a 33 százalékát

• az elszámolható költség mértéke 2007-ben résztvevőnként és óránként nem lehet több 7860 forintnál

• a képzés minimális időtartama 20 óra

• csak akkreditált oktatási intézménytől vásárolható képzés

Ínséges időkben azért preferálják a hr-szakemberek a belső megoldásokat, mert ilyenkor a költségek akár 60 százalékát is a kasszában tudják tartani. Igaz, a trénerek helyére beugró belsős kollégák munkából való kiesését ilyenkor többnyire nem számolják. Ez mindenképpen ideiglenes megoldásként működik csak, hiszen a belsősök szakértelmére máshol van szükség, valódi munkájukból sokáig nem vonhatók ki. „Ahhoz is idő és energia kell, míg egy belsős kolléga tisztességgel felkészül egy-egy tréningre” – mutat rá Horváth Rita, az Unilever hr üzleti partnere. Emiatt ők inkább a piacról vásárolják meg ezt a tudást, ha tehetik, de ha épp nincs rá keretük, hát megoldják házon belül.

ELMARADT BULIK. Általános készségfejlesztések, nyelvtanítás, csapatépítés és sok helyütt a vezetői képzések látják kárát a megszorításoknak. A gyakorlatban, tapasztaltabb kollégáktól elleshető képességekre (mint például kommunikációs technikák, prezentációkészítés) költött összegek hamar a luxuskategóriába kerülhetnek, de sok helyen a nyelvoktatás is rendre kieső helyen van. A csapatépítés, különösen a külső helyszínen történő, leginkább a vállalati buli kategóriájába eső programok a hr-esek kedvenc áldozatai, mivel igen sokba kerülnek, hatékonyságuk pedig kérdéses. „Új munkatársak összekovácsolásánál, vagy egy új részleg felállításánál hasznos eszköz lehet az outdoor tréning, de egy jól összeszokott csapatnál hatékonyabb dolgokra is lehet költeni” – mondja Ocskay Szilárd.

A vezetői képzések fontosságáról is megoszlanak a vélemények. Egyes multinacionális vállalatoknál a legfelsőbb szinteken döntenek az ilyen jellegű képzésekről, és a forrást is mellé rendelik, máshol a hr-osztály hatáskörébe tartozik, hogy a drágább tréningek közé tartozó vezetői képzéseket megengedik-e maguknak. Az Unilevernél például prioritásuk van. Igaz, belső coachokkal oldják meg ezeket a feladatokat, így lényegesen olcsóbban jönnek ki. (A coachingról részletesen lásd keretes írásunkat.) A képzések esetében jó eszköz lehet az átütemezés is. A betervezett, lefoglalt, esetleg már kifizetett tréningek általában előnyt élveznek, míg a többiek halasztásával kreatívan lehet spórolni.

Megoldásként kínálkozik az e-learning alkalmazása is. Drága képzési formának számít, de eredményei jól dokumentálhatók, így hatékonysága is. Nem mellékesen pedig nem kell egyszerre több alkalmazottat kivonni a munkából, a képzések idején fellépő emberhiány időben „szétterül”.

FORRÁSBŐVÍTÉS. „Egyszerre van ínség és bőség” – mondja a képzések helyzetéről Ocskay Szilárd. A szakember szerint nem ritkák mostanában a költséglefaragások, de új források bevonásával jól egyensúlyozhatók. Az uniós támogatásokat elosztó Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében például egyre nagyobb összegekre pályázhatnak a munkáltatók, nem mellékesen a szokásos 50 százalék helyett mindössze 20 százalékos önerővel. „Persze egy pályázat megírása nem kis munka, így ezt jellemzően csak a nagyobb cégek engedhetik meg maguknak” – mondja Ocskay Szilárd. Az Electrolux hr-igazgatója, Király Éva pedig arra figyelmeztet, ezek a megoldások ritkán gyorsak, így a hirtelen jövő költségmegvonást nem tudják ellensúlyozni.

Ennél rendszeresebb és jobban kiszámítható forrást jelent a cégek számára a szakképzési hozzájárulás, mely intézménye lehetőséget ad minden munkáltató számára, hogy az általa kifizetett éves bruttó munkabér 1,5 százalékát kitevő szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott részét saját munkavállalói képzésére fordítsa.

Drága, drága Coach!

Az egyik legköltségesebb vezetői képzés a coaching. Ennek során a menedzsereket egy az egyben képzi „személyi tréner”. A coaching alkalmazásával kapcsolatban két alapvető iskola létezik. Az egyik szerint: legyen bármilyen drága, nincs más eszköz, ami jobban megérné a ráfordított összeget. A másik szerint viszont a coaching egy főre jutó költségéből fedezni lehetne akár 15-20 ember képzését is.

Magad, uram, ha pénzed nincs? 2


Magad, uram, ha pénzed nincs? 3

Magad, uram, ha pénzed nincs? 4

Magad, uram, ha pénzed nincs? 5„Sosem drága az, ami igazán segít” – tartja a coachingról Lovas Zsuzsa pszichológus, vezetési tanácsadó. Ha a vezető jobban meg akarja ismerni önmagát, döntései okát, ambivalenciáit, akkor coachot kell választania. Ha önbizalma megerősödik, ha kommunikációja javul, ha jobban érti beosztottjait (ezzel elkerülve a félreértéseket), ez gazdasági mutatókban is jól mérhetően megmutatkozik, azaz előnyére válik mind a cégnek, mind a vezetőnek.

Kodák Dorottya, az AAM hr-vezetője sem vitatja ezt, de ha döntenie kell, hogy egy adott összeget egyetlen vezető coachingjára vagy 15 alkalmazott tréningjére költsön, inkább az utóbbi mellett dönt. A Nexon ügyvezető igazgatója, Ocskay Szilárd is hasonlóan gondolkodik: „mindig az adott helyzetben megfelelő módszert kell választani”.

Lovas Zsuzsa szerint ugyanakkor egy tréning esetében kérdéses, hogy a tananyagból mi és mennyi fog átmenni a mindennapi gyakorlatba. Gyakran a tréningnek inkább az aspecifikus hatása érvényesül: a kellemes együttlét gazdasági haszon nélkül. „A coaching eredményei sokkal kézzelfoghatóbbak, ebben az esetben biztos vagyok a transzferben” – mondja.

A coaching egyébként általában órabéres műfaj. A „személyi tréner” óradíja 25 és 80 ezer forint között mozog. Egy tréner kétnapos díja 300-500 ezer forintra rúg.
Magad, uram, ha pénzed nincs? 6

Magad, uram, ha pénzed nincs? 5

Ajánlott videó

Olvasói sztorik