Büntethetnek éjjel-nappal

A General Electric egyike az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért programjához csatlakozott szervezeteknek. A program azokat a cégeket, munkáltatókat tömöríti, amelyek működési gyakorlatukban a legális foglalkoztatást követik. A „partnerség” aláírói között nem szerepelhetnek folyamatban lévő eljárás alatt álló szervezetek, de ez nem zárja ki a későbbi ellenőrzéseket. A multinacionális cég váci gyárában május közepén megjelent két felügyelő. „Előzetes bejelentkezés nélkül érkeztek, a recepción a humánerőforrás-, valamint a munkavédelmi vezetőt keresték” – idézi fel a történteket Meiszterics Szabolcs, a GE váci és budapesti gyárának hr-vezetője.

ÉJJEL ÉS NAPPAL. „A felügyelő külön engedély és előzetes bejelentés nélkül is ellenőrzést tarthat” – hivatkozik Gerőfi László, az OMMF Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met) 4. paragrafusára. A munkaügyi hatóság feladatait ellátó felügyelők az általános munkarendtől eltérő időpontokban is feltűnhetnek. Szórakozóhelyek munkavállalóit főként szombat éjjel keresik fel, munkaszüneti napokon pedig – legutóbb május elsején, illetve pünkösdkor – főként arról kívánnak meggyőződni, hogy az üzletek dolgoztatnak-e munkavállalókat az előírások ellenére. „Kollégáim látogatása a munkavégzés területén foglalkoztatottak munkaidejéhez igazodik. Este tízkor ezért a cég ügyvezetőjét vagy humánpolitikai vezetőjét természetesen nem citáljuk be” – mondja Gerőfi László.

A munkaügyi felügyelő többek között jogosult az ellenőrzése alá tartozó bármely munkahelyre belépni, az ellenőrzésekhez szükséges nyilvántartásokat megtekinteni, azokról másolatot készíteni, az ellenőrzéssel összefüggésben felvételeket készíteni, a munkahelyen tartózkodóktól felvilágosítást kérni. „Elkérte a cégünk és a dolgozókat kölcsönvevő cég közti megállapodást” – idézi fel egy évvel korábbi emlékeit Szűcs László, az említett partnerséghez szintén csatlakozott Gold-Profession Kft. ügyvezetője, aki az ellenőrzés idején egy mintegy hétezer munkavállalót, főként fizikai munkásokat kölcsönbe adó cég munkaerő-kölcsönzési üzletágának vezetője volt. „A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott titkokat, így az üzleti megállapodás részleteit is megőrizni” – fűzi ehhez Gerőfi László.

A munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő többek között megtekintheti a vállalkozási szerződéseket, a munkaszerződéseket és a hozzájuk fűződő tájékoztatókat, a bejelentésekről szóló igazolásokat, a munkaidő-nyilvántartásokat, a beosztásokat, a bérfizetési elszámolásokat, a szabadság-nyilvántartásokat. Az iratokat végzéssel lefoglalhatja, elszállíthatja, de a törvényben előírt határidőn belül vissza kell juttatnia őket a munkáltatónak. Ilyesmi például akkor fordulhat elő, ha az irodában megtalálja – majd el is viszi – a tényleges munkaidő-nyilvántartást, amelyen más szerepel, mint amit hivatalosan a bérszámfejtésbe betett a munkáltató.

BORSOS BÍRSÁGOK. „A munkaügyi felügyelő a beszállító partnereinkkel kapcsolatos dokumentációkat kérte – tér vissza a közelmúltban lezajlott eseményre Meiszterics Szabolcs. – Vélhetően azért, mert Magyarországon rendkívül nagy a második fél által foglalkoztatott feketemunkások száma. Felkereste a nálunk telephellyel rendelkező beszállítóinkat is, de mindent rendben talált, így nem is bírságolt. Érthető, hiszen a GE nagyon gondosan válogatta meg partnereit.”

„A munkaügyi ellenőrzések során feltárt leggyakoribb jogsértés a feketefoglalkoztatás” – mondja dr. Vass László, az OMMF munkaügyi főosztályának vezető tanácsosa. Változatos formái közé tartozik a klasszikus „zsebből fizetés”, az AM-könyv utólagos kitöltése, illetve a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása. A feketemunkán belül 2007. első negyedében a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás fordult elő legnagyobb számban (9435 fő), de kiemelkedő a bejelentési kötelezettség elmulasztása is (3733 fő). 4508 munkavállaló esetében állapították meg a munkaidőre vonatkozó jogszabályi előírások megsértését.

A szabálytalansággal leginkább érintett területek közül a nyilvántartási kötelezettségek nem megfelelő teljesítését emeli még ki dr. Vass László. Ezen belül a munkaidővel kapcsolatos adatok nem vagy nem a valóságnak megfelelő nyilvántartása minősül a legsúlyosabb jogsértésnek.

A feltárt jogsértések szankcióit tekintve kisebb súlyú múltbéli szabálytalanság esetén az eljáró felügyelő figyelemfelhívást alkalmaz. „A figyelemfelhívás a hatóság figyelmeztetése abban az esetben, ha egyéb, súlyosabb jogkövetkezményekkel járó intézkedés foganatosítását nem tartja indokoltnak” – magyarázza dr. Vass László.

Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogsértés esetén kötelezésre szóló határozatot adnak ki, szükség esetén munkaügyi bírság szankcióval együtt. Összege attól függően, hogy hány jogsértést követtek el, és az egy vagy több munkavállalót érintett-e, 30 ezer forinttól akár 20 millió forintig is terjedhet. A felügyelők egyébként ismételten visszatérnek a munkahelyekre, és utóellenőrzéseket is végeznek.

A panaszbejelentések, közérdekű bejelentések leggyakrabban feketefoglalkoztatásra, illetve a bérek, bérpótlékok hiányos megfizetésére, igazolások kiadásának elmaradására vonatkoznak.

„EGYABLAKOS” RENDSZER. A Met legutóbbi módosítása 2007. április 1-jén lépett hatályba. További módosítás dr. Vass László szerint a közeljövőben nem várható. A változások közül a legfontosabb, hogy olyan munkahelyeken, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet ténylegesen irányítja.

Szintén jelentős változás, hogy ha egy ellenőrzés során megállapított szabálytalanság a Met-ben meghatározott jogszabály, illetve a szabálysértési jogszabály előírásait is megsérti, a munkaügyi felügyelő bírságjavaslat mellett a munkáltató részéről eljáró természetes személy ellen szabálysértési eljárást folytat le.

Közismert, hogy a munkaügyi nyilvántartás önállósága megszűnt, az adózás rendjéről szóló törvény módosítása következtében 2007. január 1-jétől az APEH rendszeréhez kapcsolódik, ezáltal létrejött az „egyablakos” bejelentési rendszer. Ennek köszönhetően megszűntek a több helyre és többszöri időpontban történő bejelentések. Emellett a munkavállaló biztos lehet abban, hogy foglalkoztatotti bejelentése egyben biztosítotti jogviszonyt is jelent számára.miatt.