Halál a Szép versekben

A többször szemerkélő eső ellenére is jelentős tömeg hömpölygött a mintegy kétszáz kiadónak helyet adó standok körül. Sokan keresték fel a dedikáló írók asztalait is, ahol többek között Göncz Árpád, Jókai Anna, Závada Pál, Békés Pál várta az olvasókat. A június 4-ig tartó kortárs irodalmi seregszemle keretében számos színpadi program, irodalmi beszélgetés is helyet kap.

Szombaton mások mellett Háy János beszélt a Szép versek 2007 című kötetről. A költő másodszor válogatott az előző évi termésből, a Magvető Könyvkiadó által gondozott antológia 77 költő alkotásait tartalmazza. Háy János hangsúlyozta: a verseket saját ízlése szerint válogatta, és a költemények közös gondolati szála a “halál-tematika”. “A versek egymást hívják elő, egymásra rárímelnek, egymást érdekesebbé teszik” – mondta a kötet szerkesztéséről szólva.

Az antológia célja volt, hogy fiatal, kevésbé ismert, illetve ismertebb, és élő klasszikusoknak számító alkotóknak egyaránt helyet adjon ábécé-sorrendben – mondta Háy János. Hozzátette, hogy a versek stílusának sokszínűsége szintén szempont volt a mások mellett Balla Zsófia, Borbély Szilárd, Csoóri Sándor, Garaczi László, Határ Győző, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kukorelly Endre, Lackfi János, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső és Varró Dániel költeményeit tartalmazó kötet összeállításánál.
A magyar költészetben megjelent egyfajta klasszicizálás, újra görög figurákkal teltek meg a versek, egyes alkotók a műveltség paneljeihez nyúlnak – vélekedett a tavalyi verstermésben tapasztalható tendenciáról szólva. Megjegyezte, hogy szerinte ezek a költemények nem a létet, hanem csak a műveltséget “ragadják meg”.

Szintén a szombati napon tartottak beszélgetést a képregény-kiadás helyzetéről a Képregény felfedezése cím új kötet kapcsán. Scott McCloud kötetében a képregény művészetét boncolgatja, olvasóra gyakorolt hatását elemzi – mondta Korcsma Zsombor, a Roham kiadó vezetője. Ismertetése szerint a rendszerváltás után általános volt, hogy a művészek megélhetési szempontból klasszikus művek képregény-változatát készítették el, ezért alakult ki a sztereotípia, amely szerint a műfaj leszoktat az olvasásról. Hangsúlyozta azonban, hogy az utóbbi években “robbanás tapasztalható” a magyar képregény-kiadásban.