Jó ideje kíséri figyelemmel a világsajtó az Negroponténak – a nagyhírű MIT professzorának – a fejlődő országok és fejlett világ között húzódó technológiai és információs szakadék mérséklésére irányuló erőfeszítéseit.
A történet sikersztorinak indult, de ma már koránt sem látszódik pontosan, hogy happy end lesz-e a vége. Az egyik ENSZ rendezvényen berobbant elgondolás mára túl jutott azon a ponton, hogy a kiagyalói meghátrálhassanak, viszont a kis zöld készülék megvalósulásához vezető út egyáltalán nem nélkülözte a tengelytörő kátyúkat, zsákutcának látszó elágazásokat.
Az ENSZ láthatóan nem volt képes összegyűjteni a projekt támogatására tervezett összeget, s Negroponte erős céges szövetségesei közül is sokan kihátráltak időközben.
Megvalósul-e az álom?
Ha mindez nem lett volna elegendő gond, a legnagyobbak köztük az Intel, az IBM egyáltalán nem gondolta, hogy támogatni kellene egy ilyen vállalkozást. Néhányan már az elején kijelentették, a projekt életképtelen, megvalósíthatatlan és anyagilag teljesen kivitelezhetetlen.
Mivel nem mindenki ért azonban egyet az olcsó laptop ötletével, illetve annak felhasználási területeit illetően. Az ellenzőknek is érveket kellett felsorakoztatni Negroponte terve ellen.
A kétkedők szerint a fejlődő országokban tanárképzésre és az osztályok létszámának csökkentésére kellene fordítani a rendelkezésre álló pénzeket, mivel ez jobban segítené a felzárkóztatás ügyét.
Az információk átadásának eszköze?
A támogatók viszont úgy vélik, hogy a nyitottság, az információ szabad áramlása a legfontosabb, amely nemcsak egyszerűbbé, de biztonságosabbá is teszi életünket. Érdekes, hogy Negroponte, aki maga élete főműveként értékelte a fejlesztést, úgy vélte, hogy a százdolláros ár még mindig magas, és újabb erőfeszítésekre van szükség ennek további mérséklésére.
Ehhez képest lassan elkészül a csúnya, kis zöld masina, s még megrendelések is vannak az első sorozatra olyan országok kormányaitól, amelyek úgy gondolták, hogy a készülék tényleg segíthet a lemaradásuk felszámolásában.
Igaz már 2005-ben többször felreppent a hír, hogy elkészült a mindentudó alternatív energiát alkalmazó – kurblis sőt lendkerekes töltővel rendelkező – szerkezet, de az egyre inkább látható volt, hogy a képességeiből sokat faragott le az alacsony költségvetés.
A fejlesztés közben kiderült, hogy 100 dollárból nem lehet megvalósítani a szerkentyűt, s hogy a készülék már csak nevében őrzi a 100 dolláros laptop álmát.
Azonban a készítők nem adták fel, tovább küzdöttek, harcoltak, érveltek, támogatókat szereztek. Az Intel helyett jött az AMD és a mai napig nem tiszta, hogy a Microsoft támogatja-e a fejlesztést, vagy a Linux.
Megoldás, vagy pénzkidobás?
A tesztkészülékek eljutottak a megmentendőkhöz, akik viszont most azon vívódnak, hogy valóban hatalom-e a tudás, és hogy a készülék segíthet-e az országaikban uralkodó oktatási hiányosságok felszámolásában.
Az év második fele előtt nem ígérik a készítők az első sorozatot, s az árat sem sikerült még leszorítani. Természetesen a nagyobb mennyiséget rendelő országok reménykednek, hogy mégis csak lesz valamilyen előnye Negroponte álmának.
Addig még azonban sok a megválaszolatlan kérdés, a világ segítő szándéka pedig egyáltalán nem egyértelmű a kicsi, zöld, kurblis masina megszületésével kapcsolatban. A gazdag országoknak ugyan egyáltalán nem lenne megterhelő a projekt támogatása, de valahogy nem sikerült egységes, anyagi érdekektől mentes, humanitárius vállalkozássá varázsolni a 100 dolláros készülék megszületését.
