Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című énekes bohózatának szövegét Várady Szabolcs alakította operalibrettóvá. A darabot a frappánsan rövid Karnyóné címmel játsszák – mondta a sajtótájékoztatón Ascher Tamás, aki Mozart: Idomeneo című operájának 1979-es rendezése után most tért vissza az operaházba.
„Az özvegy Karnyóné megrendezése prózában rendkívül embert próbáló feladat” – hangsúlyozta a rendező, hozzátéve: „a zenében az a nagyszerű, hogy az ördögi humor és a megrázó, fájdalmas elemek egyaránt megtalálhatók benne, és kiegyensúlyozzák egymást. Ilyen értelemben van köze a modern színházhoz, és mindahhoz, amit szeretek csinálni.”
Ascher Tamás megjegyezte: azon dolgoznak, hogy a boldogító és a riasztó, a sátáni és a felemelően lírai vonások egyaránt szerephez jussanak az előadásban. Ezt kell tükröznie vizuálisan is az előadásnak, amelynek színpadképét Khell Zsolt tervezte – fűzte hozzá a rendező.
Dramaturgiai kérdésekben Györgyfalvay Katalin segítette Vajda János zeneszerzőt, akárcsak előző operája, a Leonce és Léna esetében. Változtatásaik egyike, hogy az eredeti darabhoz képest megerősítették Boris, a szolgálólány alakját, övé ugyanis Karnyóné mellett az egyetlen női hang. Nem számítva persze az özvegy fiát, Samukát, akit mindkét szereposztásban nadrágba bújt énekesnő alakít.
Ha nem is kifejezetten kamarazenekari méretű, de kis apparátus játssza a Karnyóné muzsikáját. Klarinétból kettőt, fafúvósokból, rézfúvósokból és ütőhangszerekből azonban csak egyet-egyet használ Vajda János.
„Kezdettől Wiedemann Bernadettet képzeltem el az egyik címszereplőként” – mondta a zeneszerző, aki úgy véli: az énekes feladatok nem megoldhatatlanok, bár Wiedemann Bernadettnek helyenként magas, a másik Karnyónénak, Bátori Évának pedig néhol mély a szerep, ezért aztán alternatív szólamokat írt számukra.
A két szereposztásban ennek megfelelően Samukát, Karnyóné fiát is mezzo, illetve szoprán énekli. Selmeczi György karmester az utóbbi évtizedek legjelentősebb magyar operatörténeti eseményének nevezte a Karnyóné premierjét. Ritkán ennyire harmonikus és elmélyült egy előadás műhelymunkája – hangsúlyozta a karmester.
Vajda János az MTI-nek elmondta: eredetileg Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójára kezdte komponálni a darabot, amelynek 2005-re tervezett bemutatója az operaház sűrű vezetőváltásai miatt csúszott 2007 tavaszára.
Vajda János előző drámai alkotásai közül a Thomas Mann elbeszélése alapján készült Mario és a varázslót 1988-ban mutatták be Békés András rendezésében. Mint Török Géza karmester a sajtótájékoztatón elmondta, máig ez a külföldön legtöbbet játszott kortárs magyar opera.
Georg Büchner Leonce és Léna című költői drámájából írt Vajda János számára librettót Várady Szabolcs. Az azonos című, három felvonásos operát az azóta elhunyt filmrendező, Fehér György vitte színre 1999-ben.
Az özvegy Karnyónét Csokonai Vitéz Mihály Csurgón írta, ahol kisegítő tanárként dolgozott. A fergeteges bohózatot 1799 őszén tanítványaival adatta elő. A darab első modern előadására 1911-ben, a Vígszínházban került sor.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
