– Magyar és horvát részről egyaránt optimistán nyilatkoztak az esélyeket illetően. Tényleg semmi jele sem volt annak, hogy végül kudarcot vallunk?
– Nem. A prezentációt és a pályázati anyagot is a szakértő bizottságok az élre helyezték, amit a szavazáskor a végrehajtó bizottság tagjai már nem vettek figyelembe. A döntéshozóknál könnyűnek találtattunk. Nem értem, miért írtak ki egyáltalán pályázatot a labdarúgó-Európa-bajnokság megrendezésre, ha magának a pályázati anyagnak az értékelése számukra nem kellő súlyú tényező. Ha megmondták volna előre, más szempontok a meghatározóak, akkor tudjuk, hogy a 160 centiméter alattiaknak nem érdemes nevezni.
– Tudja, miért vesztettünk?
Könnyeivel küszködött (Fotó: MTI/EPA)
– Ezt nem osztották meg velünk. Egy biztos, a szakbizottság a mi prezentációnkat is élre helyezte, de ennek sem volt jelentősége. Hogy végül is milyen elvek mentén döntöttek, azt nem tudom. Hallani persze ezt-azt, ugyanakkor nem lenne sportszerű ebbe belemenni.
– Mivel magyarázható, hogy senki sem voksolt ránk?
– Nem akarok találgatni…
– Mit érzett, amikor Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség elnöke szerda délben bejelentette a végrehajtó bizottság döntését?
– Végtelen szomorúságot.
– A döntés követően elviharzott a teremből…
– Ha megkaptuk volna a rendezés jogát, akkor vissza sem megyek. Eltűnök. Faragó Tamás tette ezt a vízilabda-világbajnoki győzelmet követően. Akkor nem értettem. Cardiffban éreztem meg, hogy miért csinálta. Követni akartam. Messze vagyok tőle. Győzelem esetén lett volna csak helye a távozásnak. Ezért, amikor leértem a térre, vissza is fordultam. Az ünneplésből kivonhatja magát az ember. A kudarcot fel kell vállalni.
– Igaz, hogy el is sírta magát?
– Bámultam a téren az ünneplő lengyeleket és hallottam, ahogy boldogan kiabálják: Polska, Polska. Arra gondoltam, hogy néhány perce milyen feszültség lehetett a tévék előtt otthon. Magam előtt láttam, ahogy a fotel karfáját, vagy a kedves, a feleség, a gyermek, a munkatárs kezét szorítva rámerednek otthon az emberek a képernyőre. Feszülten, egymásba kapaszkodva várják a hőn áhított bejelentést, már csókolnák is egymást, ugrálnának, viháncolnának, felhőtlenül boldogok lehetnek. És akkor Platini közli: Lengyelország és Ukrajna. Visszamentem a többiekhez, az újságíró kollégák érthetően engem is kérdezgettek. És én bolond, elkezdtem az otthonról feltételezett várakozásról beszélni. A karfáról, meg a fotelról…
– És jöttek a könnyek?
– A torkom szorongatott, ezért köhögni kezdtem. Leplezni akartam a gyengeségemet. Próbáltam az orromat is csavargatni, de hiába. Tehát jobbnak láttam, ha sarkon fordulok. Pedig szívesen szóltam volna nyugodtan, tisztelettel: Mészöly Kálmánról, Albert Flóriánról, ahogy első szóra mindent megtesznek, Nyilasiról, Détáriról, akik osztogatják a kutyákat, és persze a drága Bözsi néniről. Újra pirult az arcuk, gyorsabb lett a pulzusuk, erőteljesebben dolgozott a szívük. Fantasztikus volt, ahogy ezek a legendák hittel, lelkesedéssel sürögtek, forogtak az ügyért, küzdöttek, mint egykor a pályán. Akik aztán ugyanazt a fájdalmat érezték.
– Ha tehetné, újra belevágna?
– Túlságosan is komplex dolog ez, ezért aztán nem egyszerű hirtelen igennel vagy nemmel válaszolni. Biztosan követtem el hibákat, ugyanakkor ha visszamehetnénk az időben, még ha most sem csinálnék másként semmit… Ha lehettek is mögöttes szempontok az UEFA végrehajtó bizottságának döntésében, ezek hamar elhalványulnak. A tapasztalatokat, a tanulságokat bűn lenne elkendőzni, közzé kell azokat tenni. De mindentől függetlenül: a felelősség az enyém. A megtisztelő megkeresésre elvállaltam a pályázati bizottság vezetését. Nem nyertünk, tehát elbuktunk. Helyesbítek. A többes szám most nem helytálló. A csapat remekül dolgozott.
– A harmadik vereség után Magyarországnak érdemes-e újra megpályáznia a labdarúgó Európa-bajnokság megrendezését?
– Mindig érdemes próbálkozni, küzdeni, ugyanakkor tény – ha már nem mi nyertünk –, számunkra jobb lett volna, ha az olaszok a befutók. Úgy, hogy 2012-ben Kelet-Európában lesz az Eb, kicsi az esély, hogy legközelebb majd mi nyerünk. Bár lehet, éppen az hozza meg a sikert, hogy én azt mondom, kicsi a sanszunk, hiszen Cardiffban is épp az ellenkezője jött be annak, amit vártam.
Játsszon az FN BL-Tippjátékán. Az egyszerű tippelésen túl most ismerőseivel, barátaival saját csoportokat (ligákat) is létrehozhat, és értékes nyereményekkel is gazdagodhat.
Irány a Tippjáték!
