Harmadszor is elbuktuk, de a kelet ünnepel

Az ukrán-lengyel pályázat nyolc szavazatot kapva már az első körben megnyerte a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogáért folytatott versenyt. Ezt az UEFA hivatalos közleményben megerősítette, azt viszont nem közölte, hány voksot kapott az olasz és a magyar-horvát kandidálás.

Imre Mátyás, a magyar-horvát pályázat médiamenedzsere UEFA-forrásra hivatkozva közölte, az olaszok négy vb-tag támogatását élveztek, míg a magyarok és horvátok egyét sem. Ezt az információt adta közre – ugyancsak nem hivatalos forrásból értesülve – a Reuters hírügynökség, illetve a BBC is.

Nincs vesztes?

“Ebben a versenyben nincs vesztes, csak olyan pályázatok, amelyek ezúttal nem nyertek. Csak a legnagyobb elismeréssel tudok a három kandidáló erőfeszítéseiről és lelkesedéséről beszélni. Mind az öt résztvevő szövetségnek köszönjük a munkát, de köszönet illeti a politikusokat és a futballszurkolókat is, akik támogatták a pályázatokat” – mondta Platini a bejelentés után.

“Mindent megtettünk a sikerért, kiváló volt a pályázatunk, jól sikerült a prezentációnk, amivel úgy gondoltuk, hogy győzni lehet. De ez egy érdekes játék, nem tudni, milyen szempontok alapján zajlik, a döntéshozó tizenkét ember fejébe nem nem láthattunk bele, ezzel együtt nyugodt voltam a szavazás előtt. Utólag már felesleges latolgatni, hogy mi motiválta a döntéshozókat. A lengyel-ukrán győzelem 85 milliós új piacot is jelent, lehet, ez döntött”- így Elbert Gábor szakállamtitkár.

Nem sikerült (Galéria)

Újra elbuktunk

Harmadik nekifutásra sem sikerült Magyarországra elhozni a kontinenstornát, annak ellenére, hogy magyar részről számos alkalommal elhangzott, hogy mi vagyunk a favoritok. A külföldi, nem érintett országok lapjaiban megjelent elemzések ennek tökéletesen ellentmondtak. A német lapok például lengyel-ukrán pályázatot kezelték nagy esélyesként, de a külföldi sajtó nagy része meg volt arról győződve, hogy az olaszok lesznek a befutók.


A magyar-horvát pályázat gyenge pontja a német kicker szerint mi voltunk. A sportlap rövid értékelése szerint a magyar lakosság hiányzó lelkesedésén bukott már meg 2004-ben is a magyar – osztrákokkal közös – kandidálása. A négy évvel későbbi tornát a sógorok a svájciakkal karöltve már megnyerték.

A budapesti zavargások nem játszottak komoly szerepet a döntés meghozatalában, annak ellenére, hogy az ukránok és a lengyelek ezt vágták a fejünkhöz. Annál inkább a hazai labdarúgásban uralkodó gyászos viszonyok, a magyar válogatott illetve a klubcsapatok harmatgyenge szereplése vagy éppen az alacsony nézőszámok. A tavalyi úszó-Európa-bajnokság körüli hercehurca sem kerülte el feltehetően az európai szövetség képviselőinek figyelmét.

Nem érdemes újra pályázni

Kisteleki István lapunknak még a döntés előtt úgy nyilatkozott, hogy a sikertelen harmadik nekirugaszkodás után nem érdemes többször próbálkozni. “Annyi mindent beletettünk ebbe a pályázatba, annyit dolgoztunk, hogy ha ezek után sem kapjuk meg az Európa-bajnokságot, akkor felesleges mindezt újrajátszani, ráadásul az egészet elölről kezdeni” – nyilatkozta a szövetség első embere.

Boldogok és csalódottak

Platini bejelentését követően a cardiffi City Hallban őrjöngve ünnepeltek a lengyelek és az ukránok, miközben a magyarok és a horvátok szomorúan ültek a helyükön, néhányan a szemüket törölgették. Időközben Grigorij Surkis az Ukrán Labdarúgó-szövetség elnöke és lengyel kollégája, Michal Listkiewicz lépett az emelvényre. “Nehéz szavakba önteni, hogy mit érzek most. Nagyon keményen dolgoztunk és ennek most meg lett az eredménye. Köszönet mindenkinek, aki a pályázatunkra szavazott” – kezdte Surkis, aki Ukrajna kapcsán kiemelte: az ország 15 éve független és most újabb lehetőséget kapott. Ezek után Listkiewicz vette át a szót. A lengyel futballvezér érzelmi húrokat pengetve az ukrán-lengyel barátságról beszélt, majd elmondta: nagy verseny volt a pályázók között, és ezt a legjobb ajánlatot tevő két ország nyerte meg. “Nyolcvanöt millió ember nevében köszönettel tartozunk a lehetőségért. Biztos vagyok abban, hogy jól teljesítünk majd 2012-ben.” Michael Platini, az UEFA elnöke így kommentálta a végrehajtó bizottság döntését: “Lengyelország és Ukrajna méltó győztes, mindazonáltal vesztese nincs a mai napnak, legfeljebb csak azok a pályázatok, amelyek most sikertelennek bizonyultak.”

Először rendezhetnek nagy tornát

A mostani győztesek közül korábban sem a lengyelek, sem az ukránok nem rendeztek nagyobb focitornát, ugyanakkor mindkét országban komoly hagyományai vannak a sportágnak: a lengyelek 1974-ben és 1982-ben is a harmadik helyen végeztek a világbajnokságon, az ukránok pedig még a szovjet csapat részeként 1960-ban megnyerték a kontinenstornát, tavaly nyáron pedig a negyeddöntőben a későbbi világbajnok olaszok búcsúztatták őket.

Esélytelennek tartottak

A cardiffi Városháza sajtóközpontjában dolgozó külföldi újságírók az MTI kérdésére egyöntetűen azt válaszolták, hogy csodálatos döntést hozott az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA. Az ARD riportere szerint a magyar-horvát pályázat úgy szerepelt, ahogy az várható volt. “Németországban az elmúlt napokban természetesen mi is próbáltuk megtippelni, hogy ki nyerhet és minden szakértő úgy vélte, hogy Olaszország és Lengyelország, illetve Ukrajna között dől el a verseny. Magyarország fantasztikus futballmúlttal rendelkezik, de lassan 30 éve nincs nemzetközi szinten is jegyzett csapata.”

Az angol BBC munkatársa is elégedett volt a döntéssel. “Horvátország gyönyörű, majdnem minden évben ott nyaralok a családommal, de ez kevés az Eb megrendezéséhez. Az ukrán-lengyel piac hatalmas lehetőségeket kínál, nem hittem volna, hogy az UEFA ilyen bátor lesz és Olaszországgal szemben a kelet-európai térségnek adja az Eb-t, de nagyon örülök neki. A magyar-horvát pályázatról alig rendelkezem információval, ezért az ő szereplésük számomra nem jelent meglepetést.”