A hazai építőanyag-iparnak, úgy látszik, mind a hideg, mind a meleg gondot okoz. Az idei enyhe tél a szezonális építőipari leállás elmaradásával időleges hiánytüneteket okozott a piacon, s ebben a helyzetben igen tanulságos az elmúlt évek nyilatkozatait újraolvasni. Azokból ugyanis kitűnik, hogy a korábbi években meg éppen az elhúzódó telek, a nagy építőipari leállások után egyszerre bezúduló tavaszi rendelések vezettek hiánytünetekhez.
Mindeközben nem az elmúlt évek „Tél tábornoka” és még kevésbé az idei „Tél tizedes” keseríti a piaci szereplők életét. Sokkal inkább a lakásépítés területén korábban oly sokat hangoztatott „állami akarat” elerőtlenedése.
TAVALYI EXPORT. „Tavaly a nehéz, hosszú tél miatt is igen gyenge eredmények jellemezték a téglás szakmát, de általában is az építőanyag-ipart” – mondja Rajki Diána, a Wienerberger Téglaipari Rt. marketingvezetője. Különösen igaz ez az első fél évre, amikor cégük részben a termelés visszafogására, részben az export időleges felfuttatására kényszerült. Az építőanyag-ipar más ágazataival szemben a téglaipar sajátossága, hogy a gyárak leállítása, majd újra felfűtése meglehetősen költséges, ezért a Wienerberger 15 hazai téglagyárának termelését ebben az időszakban a határon túl értékesítette.
Szerencséjükre már a múlt év második felében megfordult a trend a hazai piacon. Ez Rajki Diána szerint leginkább a kormányzati megszorító intézkedésekkel, a megtakarítások adóztatásával függött össze, mert ezek nyomán paradox módon felélénkült a piac. Sőt, olyannyira felerősödött az (előrehozott) építkezési kedv, hogy tavaly augusztusra már szinte téglahiányos állapot alakult ki. „A megváltozott piaci helyzethez cégünk a korábban felfuttatott export visszafogásával alkalmazkodott – idézi a közelmúltat Rajki Diána -, s az idei enyhe tél során tapasztalható, az évszakhoz képest szokatlanul nagy keresletet már megfelelő kapacitással tudta kiszolgálni.”
Mediterrán gondok
Az enyhe tél nyomán az első negyedévben az ácsok, tetőfedők is teljesen le voltak terhelve – mondja Hargitai Zsolt, a Roto Elzett Vasalatkereskedelmi Kft. értékesítési vezetője. Ennek ellenére éves szinten nem számít növekedésre, mert bérlakások nem épülnek, a lakástámogatás pedig megszűnt, a panelprogram meg csak a homlokzati nyílászárókat és szigetelőanyagokat gyártó cégeknek jó. Az építési divat sem kedvez a nyílászárók piacának, a mediterrán stílusú lapos tetők ugyanis nem teszik lehetővé tetőterek kialakítását, vagyis tetőtéri ablakokra sincs szükség. Általában is visszaesett a brit típusú, tetőteres lakások építése.
Az idei első negyedévi számok ugyan igen jók, mégis észre kell venni, hogy a múlt esztendőben körülbelül 3-4 százalékkal szűkült a piac. Persze, ha csak az első két hónapot nézzük, akkor tavalyhoz képest 46 százalékos a növekedés. De ez a március-áprilisról előrehozott megrendelések miatt mutatkozik így, miközben – hosszabb időszakot tekintve – a rendelésállomány a tavalyihoz képest egyértelműen csökken. Igazából a piacon nem is az építkezések abszolút száma jelenti az igazi gondot, vélekedik Markovich Béla, sokkal inkább a tőkehiány.
Hasonlóan gondolja ezt Kovács Rita, a Xella Magyarország marketingmenedzsere is. Jelentős visszaesés tapasztalható a piacon, s ez szerinte egyértelműen a társasházi építkezések számának csökkenésével magyarázható. Ugyanakkor véleménye szerint azért nehéz megítéli az idei trendet, mert a jó idő miatt nem álltak le télen a beruházások, s így az alapanyaggyártóknak nem volt módjuk a téli készletezésre. A mostani relatív alapanyaghiány megtévesztő. Könnyen lehet, hogy az idei második fél év piaci visszaesést hoz.
KÖRBETARTOZÁSOK. „Nagyon sok cég tönkrement tavaly, s a fizetési problémák nem enyhültek” – ismétli az évek óta sokak által elmondott piaci tapasztalatot Markovich Béla. Ez a jelenség strukturális gondot jelez, hogy tudniillik, hosszú évek óta az alvállalkozókkal finanszíroztatják az építkezéseket a fővállalkozók. A múlt év második felében bevezetett kormányzati megszorító intézkedések tulajdonképpen csak manifesztálták a már korábban is sejthető akut tőkehiányt, melynek lendületesen rajzolt „i” betűjére a csődök csak azt a bizonyos pontot illesztették oda.
Ráadásul a körbetartozások épp a vállalkozói lakásépítkezések részpiacát vetették vissza. Olyannyira, hogy Rajki Diána szerint a néhány éve még jellemző, 50-50 százalékos társasház-családi ház-aránnyal szemben mára egyértelműen, mondhatni trendszerűen túlsúlyba kerültek a családi házak.
Hargitai Zsolt, a Roto Elzett Vasalatkereskedelmi Kft. értékesítési vezetője ennek kapcsán megjegyzi, milyen súlyos gondot jelent, hogy a kormányzat által meghirdetett 30 ezer bérlakásból négy év alatt gyakorlatilag semmi sem valósult meg. Szerinte a kormányzatnak észre kellene vennie, hogy egyik EU-országban sem él meg a magasépítő-ipar csupán az önerős beruházásokból. Más szóval a honi piacról nagyon hiányzik az állami akarat. Ezen a helyzeten az irodaház-építkezések sem segítenek, a döntően vasbetonszerkezetekkel kialakított gipszkartonterek fajlagos építőanyag-igénye ugyanis meglehetősen alacsony. Ha a KSH adatait nézzük, azt látjuk, hogy minden negyedév rosszabb az előzőnél.
Visegrádi verseny
Új helyzetet teremtett a magyar-szlovák határon a 2004-es esztendő, hiszen az uniós csatlakozással a két ország közt megszűnt a vámkezelés. Az elvi lehetőséget azután a tavalyi hazai gazdasági megszorító intézkedések ültették át a gyakorlatba. A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség adatai szerint a hazai gyártók közterhei – elsősorban a foglalkoztatással kapcsolatos elvonások – oly mértékben megnövekedtek, hogy az már a szállítási távolság ellenére is érzékelhetően javította a másik három visegrádi országban működő konkurensek versenyképességét. Mivel a kereskedelem vámmentes, legfeljebb becsülni lehet, hogy mennyi építési anyag érkezik az északi határon át az országba.
Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy hosszabb időszak óta csökken a lakások mérete, egyre kisebbek a lakóegységek, ez pedig senkinek sem jó. Nemcsak a téglaiparnak hátrányos, hanem a társadalom – vagy ha úgy tetszik, a családok – nézőpontjából sem szerencsés. Ámbár ezen a területen a negatív tendencia a tavalyi évben megtörni látszott, legalábbis a legutolsó hónapok számait tekintve: a KSH adatai szerint az új lakások átlagos alapterülete tavaly 2 négyzetméterrel nőtt (89 négyzetméterre).
Valószínű azonban, hogy ez az általános visszaesés belső szerkezetével függ össze. Legnagyobb mértékben ugyanis a 60 négyzetméternél kisebb lakások építése csökkent tavaly (26 százalékkal), míg a 100 négyzetméternél nagyobbak esetében ez a csökkenés kisebb, 11 százalékos. Valójában ez az adat arra utal, hogy a „kisebb pénzű” építtetők jobban kiszorulnak a lakáspiacról, mint a „tehetősebbek”.
Előtérben a hőszigetelés
Az építőanyag-piacon a mai energiaárak mellett egyre fontosabbak a műszaki tulajdonságok, s ezen belül is a hőszigetelés – mondja Kovács Rita, a Xella Magyarország marketingmenedzsere. Ennek kapcsán Rajki Diána, a Wienerberger Téglaipari Rt. marketingvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben manapság egyre nagyobb divat a kiegészítő szigetelés, az építtetők gyakran elfelejtik, hogy ha megfelelő minőségű az alapanyag, és minőségi a kivitelezés, akkor téglából külön szigetelés nélkül is lehet energiatakarékos házat építeni.
