Változó hévvel, de immár másfél évtizede hallani az új kormányzati negyed létesítésének tervéről. A rendszerváltás óta alakult kormányok mind szóvá tették, hogy a jelenlegi kormányzati ingatlanok funkcionális és infrastrukturális értelemben egyaránt elavultak, ráadásul fenntartásuk irreálisan drága. Vagyis jobb lenne költözni.
Az Antall-kormány idején a minisztériumok áthelyezésének gondolatát az is indokolta – s ez ma is aktuális -, hogy az egyes kormányszervek viszonyrendszere a rendszerváltást követően alapjaiban megváltozott, a minisztériumok elhelyezése pedig a régi rendet tükrözi. A Horn-kormány, miután visszamondta a világkiállítás megrendezését, annak egyik tervezett helyszínére, a mai Millenniumi Városközpont területére képzelte el a kormányzati negyedet. Az ügy nem került le a napirendről az Orbán-kormány négy éve alatt sem – a Varga-Ötvös Béla közgazdász vezette Értéktérkép Kft. és a Zoboki, Demeter és Társai Építésziroda 1999-ben átfogó közgazdasági-építészeti-urbanisztikai tanulmányt alkotott a témáról. A Medgyessy-Gyurcsány-kabinet idején az ügy lényegében talonban pihent.
Az építész szakmai közvélemény általában ma sem magát a tervet kifogásolja, inkább annak lépéseit nehezményezi. „Aggályos, hogy a kormányzati negyed hosszú távú költségvetési kérdéseket felvető, komoly építészeti-urbanisztikai felelősséggel is járó projektjét befektetői pályázattal kezdik” – mondja Pálfy Sándor, a BME Urbanisztika Tanszékének vezetője. Attól tart, hogy a rohamtempó miatt utána már nem lesz mód a megfelelő szakmai korrekcióra.
HOVA KERÜLJÖN? Vita tárgya persze az is, hogy szabad-e a költségvetés jelenlegi helyzetében új kormányzati negyeden gondolkodni. Válaszként rögtön megfogalmazódott szakemberek körében, hogy a jelenlegi 550 épület nagyjából 400 milliárd forintot ér, és 200 milliárd forintért fel lehet építeni egy ilyen kormányzati negyedet. (A hatástanulmány számai 100 milliárd körüli bevétellel, 60-80 milliárd közötti építési költséggel számolnak.) Továbbá a hírek szerint tízmilliárdokat takaríthat meg a kormány azzal, ha egy korszerű, új épületegyüttesbe költözik. Ezért vetődik fel a kérdés, hogyha ez így van, akkor az elmúlt 16 évben miért nem fogtak hozzá a kormányok egy ilyen megépítéséhez.
Még az ellenzéket képviselő Cselovszki Zoltán, a Fidesz – Új Budapest Központ vezetője is úgy látja, hogy egy ügyesen kitalált, jó helyszínnel most nagyon nagy forrásokhoz tudna jutni a kormány. Ugyanakkor nem szabad úgy belekezdeni az épületek eladásába, figyelmeztet, hogy nincsen felbecsülve, megéri-e eladni. Tehát elkótyavetyélni semmiképpen nem szabad.
Minisztériumok ma
Alig van ma olyan kormányzati épület, amely régi funkcióját őrzi. A Pénzügy-minisztérium bank volt, a Belügy-minisztérium szintén. Ez utóbbiban valaha ott lakott Széchenyi. A közlekedési minisztérium eredetileg is annak épült, ami. A budai oldalon lévő Külügy-minisztérium épületében valaha az Állami Számvevőszék működött.
E SZÁZADI SZÍNVONAL. A kormány közben eldöntötte: a negyednek a Nyugati pályaudvar környékén kell felépülnie. Az eredeti menetrendhez képest ugyan egy hónapos csúszással, de megjelent a kormánynegyed nemzetközi építészeti pályázata is. Az Európai Unió hivatalos lapjában, az elektronikus tenderkiírások között, valamint a Magyar Építészeti Kamara honlapján olvasható pályázati kiírás elsősorban a megvalósíthatóságra, másodsorban az építészeti minőségre, harmadikként pedig a környezettudatosságra helyezi a hangsúlyt. A kabinet egyébként magántőke bevonásával kívánja a kormányzati negyedet megépíteni, a menetrend szerint a megvalósítás céldátumaként 2010. május 31-ét jelölték meg.
A döntések óta az egész terv felgyorsulni látszik: „benne van a levegőben”, hogy az új kormányzati negyed területén épül meg az első „magasház” Budapesten. A most induló pályázat alapján a terület beépítésére vonatkozó rendelkezések néhány hónapon belül módosulhatnak – emelte ki Görözdi György, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársa, a kormányzati negyed projektjéért felelős miniszterelnöki megbízott. A kormányhatározat egyébként általánosságokban beszél a leendő hivatalok építészeti arculatáról: a hatályos jogszabályi követelményeket meghaladó, a XXI. századi színvonalnak megfelelő feltételeket képzel el.
A kiszivárgott alapterület-számításokból az derül ki, hogy rengeteg egyszemélyes irodával számoltak, amit a szakemberek eleve pazarlásnak tartanak. Szó lehet viszont a jelenlegi jogszabályok átszabásáról is, jelezte a projektfelelős, most ugyanis nem építhető 30 méternél magasabb ház a területen, viszont lehetséges, hogy néhány hónap múlva a beruházó megkaphatja ilyenre az építési engedélyt. Egyesek szerint a negyed meg is kívánna egy ilyen logószerű épületet.
Cselovszki Zoltánnak különben az a véleménye, hogy ha egy országban mindig nagy probléma van, mindig megszorítások vannak, mindig defenzív, visszafogott, védekező stratégiákban kell gondolkodni, akkor soha nem fog fejlődni. „Azt gondolom, hogy aki nem fejlődik, az romlik. Tehát hogyha urbanistaként én Budapestre nem dolgozok ki fejlesztési vagy fejlődésre szolgáló terveket, akkor a város elkezd romlani. Ezt látjuk 16 éve, tehát muszáj offenzívnek lenni.”
A JÖVŐ KÉRDÉSEI. Egy március közepén tartott építészkongresszuson Wesselényi-Garay Andor építész, az Átrium szerkesztője a beruházás veszélyeit sorolta. Például, hogy a közhatalom és az üzleti lehetőség találkozása időnként egyenlővé válhat a korrupcióval. Jelezte annak a kockázatát is, hogy a K-negyed egyfajta tematikus park, esetleg „kormányzati gettó” lesz.
A projekt miniszterelnöki megbízottja ellenben azt emeli ki, hogy a beruházásra kijelölt területnek csak a 17 százalékát foglalják majd el a kormányzati épületek, míg a fennmaradó 83 százalék élhető város lesz. A belvárosi kormányzati negyed pedig „nem fog kihalni”. A Miniszterelnöki Hivatal például átköltözik a mai földművelésügyi minisztérium épületébe a Kossuth térre, a szintén ott álló Néprajzi Múzeum pedig a Legfelsőbb Bíróságnak ad majd helyet.
A kormányzati negyed kialakítása egyébként jótékony hatással lehet a XIII. kerület lakásáraira is, jósolnak ingatlanpiaci szakemberek. Egy ekkora beruházás mindenképpen felveri a környék ingatlanárait, de becslések szerint a lakások bérleti díja is megugorhat – egy éven belül akár 30 százalékkal is. Ezt sem szabad elfelejteni a projekt következményeit mérlegelve.
A kormányzati negyed sikeres megvalósulását illetően egyébként számos más kérdés is megfogalmazódott szakmai körökben. Megtörténhet-e például az, hogy a Nemzeti Színház és az Erzsébet téri Gödör mintájára a K-negyed sorsa is éles fordulatot vesz? Ha ugyanis a beruházás esetleg túl sokat csúszik, nem lesz kész időre, akkor befejezése áthúzódik a következő kormányzati ciklusra.
Beruházási variációk
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) még a múlt év végén megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett, amely több lehetséges konstrukciót vetett össze abból a szempontból, hogy melyik mennyi időbe és pénzbe kerülne, mekkora megtérülést hozna, illetve milyen kockázatokkal járna. Öt lehetséges beruházási konstrukciót elemeztek: állami beruházást, piaci alapú bérletet, PPP-alapú (állami és magántőke együttműködésében megvalósuló) piaci finanszírozást (a futamidő végén az állam tulajdonába kerülnek a létesítmények), továbbá PPP-alapú finanszírozást, de nem piaci alapon, hanem állami garanciavállalással, illetve végül egy olyan verziót, amikor az állam a megépítés után azonnal megvásárolja a kormánynegyedet. Szakértők a második verziót valószínűsítik.
