A városmag és környezete tényleges megújítására tett kísérletet az egy éve elbírált és díjazott Budapest szíve városépítészeti és ötletpályázat. A teljes tervezési terület magában foglalta a Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út csomópontja-Bajcsy Zsilinszky út-Károly körút-Madách tér teljes területe-Károly körút-Múzeum körút-Vámház körút-Duna-Roosevelt tér teljes területe-József Attila utca-Bajcsy Zsilinszky út által határolt városrészt.
2007 elején azután a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a Budapest Szíve Fejlesztési Programot. A nyolc-tíz évig tartó, mintegy 100 milliárdos, a „gyalogos Belváros” néven is ismeretes program egyik eleme, hogy az V. kerület déli harmadát (vagyis a Duna-József Attila utca-kiskörút-Kossuth Lajos utca által határolt tömböt) ismét visszaadnák a gyalogosoknak, a felszínről pedig alagútba száműznék a forgalmat.
A nagyszabású terv célja a kiskörúton belüli terület teljes megújítása, az átmenő forgalom kiszorítása, a felszín alatti parkolás megoldása, a gyalogos, közösségi és kerékpáros közlekedés elsőbbségének érvényesítése, a Belváros élhetőségének javítása, a közterek és házak megújítása, a turizmus erősítése. A program részletes felmérésen, átfogó hatásvizsgálaton alapul, mondta Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze.
ÜTEMEZÉS. A program négy szakaszból áll. Mind a négy ütemnél a környezetbarát közlekedési és térhasználati formák élveznek elsőbbséget, sétálóutcák, üzletsorok, díszburkolatos terek, megújuló fasorok, mélygarázsok kialakítása és az átmenő forgalom kiszorítása a közös érdek. Ezek közül az egyik legfontosabb a Duna-part és a vele összefüggő terek tehermentesítése, a sétáló- és zöldterületek növelése, a város és a víz kapcsolatának újraértelmezése.
A tervezett első ütemben a Kálvin tér és környéke alakul át a 4-es metró építésével párhuzamosan. A Kecskeméti utca forgalomcsillapított zóna lesz, a Baross utca torkolata úgyszintén, két mélyparkoló épül a nagycsarnoknál és a Bástya utcában.
A második és harmadik szakaszt a párhuzamosan átépülő Duna-part és az északi Belváros jelenti. Az elképzelés szerint 2012 és 2014 között lebontanák a pesti belvárosi kikötőket, a hajóállomást pedig úszó szigetre költöztetnék. A felső rakpart korzóvá alakul, kapcsolódva az északi Duna-korzóhoz.
Pest és Buda új viszonya
A pályaművek jelentős része újszerű gondolatokat fogalmaz meg a pesti és budai városrészek forgalmi kapcsola-taira. A meglévő hidakon csökken-tenék a gépkocsi-forgalmat, növelnék a tömegközlekedést – szinte kizáróla-gosan villamossal megoldva. Egyes tervek új gyalogoshíddal bővítenék az átkelés lehetőségét. Van pályamű, amelyik kábelvasutat javasol, mások a Lánchíd mellett a Szabadság hídon, sőt az Erzsébet hídon is jelentősen növelnék a gyalogos közlekedés felületeit a járműves forgalom radikális vissza-szorításával. Kevés pályamű foglalkozik azonban azzal a követel-ménnyel, hogy az így kieső kapacitásokat valahol pótolni kell. Egyesek ezt közúti alag-utakkal javasolják megoldani.
Ugyancsak a Belváros átmenő forgalomtól való tehermen-tesítését, valamint a Duna és a Belváros közötti kapcsolat erősítését jelenti a rakparti út szint alatti vezetése. Ezt a már kiérlelt koncepciót a pályaművek különböző formában, továbbfejlesztve, gazdagítva átveszik, a felszínen a célforgalmat és a parkolást meghagy-va, a bírálóbizottság szerint helyesen. Több pályamű jelentős forgalmi csomópontokat vagy nagyobb mennyiségű parkolót helyezne föld alá a Duna-part térségében.
A városháza tömbjének hiányzó beépítésére vonatkozó tervek jelentős része a Károly körút beépítési vonalát – legalább jelzésszerűen – visszaállítja. Más tervek a Madách téri házak adta térfalat is felhasználva egységesen „komponált”, változatos térformát hoznak létre. Néhány pályamű javaslatot adott a meglévő városháza épületének részleges vagy teljes funkcióváltására, akár új városháza-épület létrehozásával is.
SÉTÁLÓUTCÁK. Ekkor kezdődne a 47-es és 49-es villamos vágányainak visszaépítése, a most csak a Deák térig közlekedő járatok végállomását a Lehel téren alakítanák ki. Ezzel az 1980 előtti állapotokat állítanák vissza. Bár a WestEnd építésekor a főváros előírta, hogy a Váci út mellett maradjon hely a 14-es villamos meghosszabbításának, a bevásárlóközpont elfoglalta azt, így a sínek visszaépítése miatt el kell majd bontani a Nyugati téri felüljárót.
A hosszabb távon megvalósítandó negyedik programütemben a Kossuth Lajos utca térsége városi sétálóutca-üzletutca jelleget kapna. A távlati terv szerint a Ferenciek terénél levő közúti aluljáró helyett a Kossuth Lajos utca alatt az Astoriáig húzódó autós alagút épülhet, amelyben az átmenő forgalom halad. Fölötte kétszer egy sávon a helyi forgalom zajlik.
Emiatt elbontanák a tér alatti Y aluljárót, a Petőfi Sándor utca és a Károlyi Mihály utca pedig sétálóutca lenne. Az alagút kialakítását megnehezíti, hogy miatta el kell bontani az Astoria metróállomás gyalogos-aluljáróját. A Kossuth Lajos utcai alagút ötlete egyébként a Fidesz Új Budapest Központjának korábbi vezetőjétől, Cselovszki Zoltántól származik.
FINANSZÍROZÁS. A fővárosnak sikerült a maga elképzeléseit a kerületekéhez igazítania. Ide tartozik például a Duna felé nyitott, csillapított forgalmú utcák sorának létrehozása, amelyek segítenek „visszafoglalni” a Duna-partot és környékét. Ehhez a programhoz kapcsolódik a VI., VII. és VIII. kerület elképzelései alapján a kiskörút és a nagykörút közötti területek átalakítása is.
A beruházások pénzügyi fedezetét alapvetően a Strukturális Alapok állnák, mintegy 50 milliárd forint erejéig. A kapcsolódó fővárosi, állami, kerületi, befektetői forrásokból finanszírozható beruházások együtt további több tízmilliárdos összegűek. A megvalósítást annak függvényében ütemezi a főváros, hogy milyen beruházásokat bír el a költségvetés, illetve milyen mértékű támogatást nyer el Budapest az Európai Uniótól.
