Hiller István megnyitó beszédében kiemelte: az olvasás maga is művészet, amit nagy gonddal kell elsajátítani. “Minden sorral, amit elolvasunk mi magunk is megmérettetünk” – mondta. A miniszter szerint a valódi irodalom mindig egy kicsit erőpróba is, “intellektuális hegymászás” az olvasó számára. Hiller István örömtelinek nevezte, hogy Magyarországon az olvasásnak évszázadok óta és még manapság is “becsülete van”.
Mint mondta, a könyvforgalmazás az utóbbi egy évtizedben “igazi sikertörténetté” vált Magyarországon. Évente több mint 12 ezer új könyv jelenik meg, és ennek 15 százaléka szépirodalom, ami jóval az európai átlag fölötti arány. “Rendszeres szereplői vagyunk a legnagyobb nemzetközi könyvvásároknak, jó néhány írónkat és a könyvfesztivált is a legnagyobbak között jegyzik” – hangsúlyozta a szaktárca vezetője.
Kanada a díszvendég
Hiller István megtiszteltetésnek nevezte, hogy ebben az évben – első alkalommal – egy tengerentúli ország a nemzetközi könyvfesztivál díszvendége. A miniszter szerint Kanada irodalma “igazi kuriózum” lesz a magyar olvasóközönség számára.
A négynapos fesztiválon 25 ország több száz írótehetségével és több mint negyvenezer féle könyvvel találkozhat a közönség – sorolta a miniszter. Hiller István az ünnepségen a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adta át Peter Weidhaasnak, a frankfurti könyvvásár volt igazgatójának, akinek segítségével 1994-ben útjára indulhatott a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál is.
A díszvendég ország nevében Robert Hage, Kanada budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket. A nagykövet nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az észak-amerikai ország irodalma, könyvkiadása és kultúrája mutatkozhat be a rangos eseményen. Elmondta, hogy a kanadai könyvkiadás alapvető változáson ment át az elmúlt 30 év során a növekvő állami támogatásnak is köszönhetően. Az irodalom térhódítása, a könyvkiadás növekedése az elmúlt évtizedekben az ország egyik sikertörténetének számít, a lakosság több mint fele napi rendszerességgel olvas könyveket – mutatott rá a nagykövet.
Elmondta, hogy a budapesti rendezvényen a Kanadai Nagykövetség több száz kötetet állít ki a standján, ezenkívül megtekinthető V. Tony Hauser kanadai fényképész Új élet – új haza című fotókiállítása is.
Budapest Nagydíjat kapott Eco
Umberto Eco csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől átvette a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének járó kitüntetést, a Budapest Nagydíjat. A ceremónián Esterházy Péter azt mondta, Umberto Eco fontos képességei mintha nagy tudásából gyökereznének, hivatkozásai nem egy műveltségi vetélkedő kérdései. Mint mondta: “túl nehezek is volnának ahhoz, mögötte munka, munka, munka van”. 
Umberto Eco “valóságos tudós és valóságos szépíró” – fogalmazott laudációjában Esterházy Péter, akinek beszédét élénk derültség kísérte, amikor elárulta: kutyáját is Umbertónak hívják. Umberto Eco “nagy olvasó, nagy európai olvasó, korunk egyik legnagyobbja” – mondta Esterházy Péter. Olvasó mivolta, nagysága mindenfajta írásában látszik, mégpedig természetes módon, nem mutogatni való trükként – jegyezte meg hozzátéve, hogy ritka, ha a tudás ilyen organikusan használható, különösen ritka, ha regényben játszik ilyen fontos szerepet.
Umberto Eco
olasz író, esztéta, irodalomtörténész
1932. január 5-én született Alessandriában. A XX. századi modern olasz irodalom egyik nagy alakja, 1954-ben filozófiából doktorált a torinói egyetemen. Irodalmi munkássága az ötvenes évek végén kezdődött, amikor a neoavantgárd irányzat teoretikusaként szerzett hírnevet a Gruppo 63 köreiben.
Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról; irodalomtudósként például az avantgárd művészet kérdései, valamint a tömegkultúra problémái foglalkoztatták. Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett.
A Kossuth-díjas író arról is beszélt, hogy a legerősebb kötelék Umberto Eco A nyitott mű című munkájához fűzi. Esterházy vonzónak nevezte az olasz író gondolkodásmódját, amit úgy jellemzett: “a lehető legtöbb tudással a kétely állapotában lenni”. Esterházy Péter megjegyezte: Umberto Ecót “jó okkal nevezhetnénk” az olasz Karinthy Frigyesnek.
Demszky Gábor az általa alapított Budapest Nagydíj átnyújtásakor azt mondta: Umberto Eco A nyitott mű című munkája generációja számára a modern esztétika olyan emblémájává vált, mint a politika terrénumában a nyílt társadalom. Mint fogalmazott, Umberto Eco felismerése szerint ez a nyitottság a modern művészetben és irodalomban a mű kifejezett és elsődleges céljává lett. Ugyanígy lett a modern demokratikus, nyugatias, egyben globalizálódó társadalmak alapvonása is a nyitottság – tette hozzá. A főpolgármester szerint Eco nagyszerű művein keresztül ennek a nyitott világnak az egyik szekuláris profétájává lett.
Eco: Esterházyról fogom elnevezni a kutyámat
A 75 éves író köszönetet mondott az elismerésért és megígérte, ha kutyája lesz Esterházy Péterről fogja elnevezni. Az író később egy pódiumbeszégetésen kifejtette, az író nem egy foglalkozás, aki évente ír egy könyvet, az rabszolga. A Rózsa neve című regény szerzője elmondta: csak akkor ír, amikor kedve van, és ez óriási szabadságot biztosít számára. A számos tanulmány és öt regény írója hangsúlyozta, hogy regényei írásakor nem gondol elméleti tárgyú műveire. “Lehet, hogy skizofrén vagyok” – jegyezte meg. A Foucault-inga című műve készítésekor azonban annyi információt gyűjtött össze, amit nem írhatott mind bele a kötetbe, így egy egyetemi kurzust indított a témában – idézte fel Umberto Eco.
“Gyermekkori tartozásomat fizettem meg azzal, hogy regényíró lettem” – fogalmazott Umberto Eco utalva arra, hogy már tíz éves korában elkezdett írni, de az első próbálkozásokat négy évtizedes csend követte. Európai betegségnek nevezte azt, hogy az íróktól, az értelmiségiektől a jelen problémáira a társadalom választ, reagálást vár. “Amerikában senki nem megy oda Philip Roth-hoz, hogy mit gondol erről, vagy arról; a jelennel kapcsolatban nem adhatunk választ” – fűzte hozzá. Úgy vélte, hogy az értelmiségieknek a jövőről kell beszélniük, valamint arról, amiről mások nem beszélnek.
Loana egy képregényhős
Egy regény stílusát már a címe meghatározza – mondta Magyarországon most megjelent új regényéről, a Loana királynő titokzatos tüzéről. Az önéletrajzi elemeket is tartalmazó, gazdagon illusztrált művel kapcsolatban elárulta, hogy Loana királynő egy titokzatos, elbűvölő képregényhős gyermekkorából. Minden író beleír műveibe valamit az életéből, ad valamit magából még akkor is, amikor a legantipatikusabb szereplőt formálja meg – mondta a regény önéletrajzi vonatkozásáról szólva, hangsúlyozva, hogy új kötetében sincs több életrajzi utalás, mint előző műveiben.
“A Loana akkor a cikluslezáró művem, ha meghalok, mielőtt újat írhatnék” – mondta beszélgetőpartnere és regényei fordítója, Barna Imre kérdésére reagálva. “Lehet, hogy még 150 regényt írhatok” – jegyezte meg, kiemelve, hogy realista és a múlt megszállottja, ezért mindig a már megtörtént dolgokról ír. Umberto Eco pénteken sajtótájékoztatót tart és dedikálja legújabb kötetét.
Pénteki programok
A könyvfesztivál díszvendég országa, Kanada tiszteletére ma kerekasztal-beszélgetést rendeznek a két ország könyvkiadásáról Anna Porter magyar származású kanadai író és a magyar könyvkiadók képviselői részvételével. A rendezvény pénteki programjában emellett számos könyvbemutató szerepel, a szakmai tanácskozások keretében pedig szó lesz a könyvtári fejlesztésekről, az olvasás történetéről, a könyv és az illusztráció kapcsolatáról, a zenei könyvkiadásról és az Országos Idegennyelvű Könyvtár dokumentációs szolgáltatásairól.
A Találkozás a spanyol írókkal című program meghívott vendégei között szerepel Elvira Lindo, Ana Rosetti, Laura Freixas, Marina Mayoral, José Carlos Somoza.
