– Kezdjük azzal a kérdéssel, ami a legtöbb embert érdekel. Mi történt Cseh Lacival az utolsó napon 400 méteren?
– Ilyenkor el kell egy kis időnek telnie, hogy lecsillapodjanak, leülepedjenek a gondolatok az ő és az én fejemben. Nem az a cél, hogy egy perc alatt elhamarkodott következtetéseket vonjunk le, az a lényeg, hogy idővel megtaláljuk a miértet. Őrült nagy következtetésekre nem fogunk jutni, ez egyszerűen egy emberi hiba, egy emberi mulasztás volt, ami az adott pillanatban kijött.
– Megijedt Phelps-től?
– Fantasztikusan úszott a világbajnokságon Phelps, de nem tőle ijedt meg Laci. Nem erről szól a történet. A vébé alatt folyamatosan úszták a jobbnál-jobb időket az amerikai csapat tagjai, mi pedig vártunk a magunk versenyére. A remek időket látva Laci egyre jobban elbizonytalanodott, érezte, hogy 400-on a döntőben nem az lesz, amire előzetesen számítottunk. Nem kettőjük párharcáról fog szólni a verseny. Phelps ráadásul az úszóversenyek alatt végig olyan teljesítményt nyújtott, ami demoralizálóan hatott. De hangsúlyozom, itt nemcsak Phelps-ről, hanem a világcsúcsokat sorozatban megdöntő amerikai válogatottról beszélünk.
Laci látta a 200 vegyes után, hogy ha kiússza magát,
– Kiss László sokat mondó nyilatkozatot adott a torna zárásakor. Az amerikaiak teljesítményrobbanását meglepőnek nevezte, és szemléltetésként célzott a kínaiak és az “endékások” korábbi térhódítására. Önnek mi a véleménye ebben a kérdésben?
– Én nem akarok találgatásokba bocsátkozni. A saját bőrömön kellett megtapasztalnom néhány éve ugyanezt, amikor Cseh Laci éppen jó időket úszott, világbajnokságot nyert, akkor minket is megvádolták tiltott szerek használatával. Nincsenek arról információim, hogy az amerikai válogatott miként készült a Melbourne-re. Sőt én igyekszem naiv maradni, mert különben az egész értelmét veszti.
Az amerikaiak most rájöttek valamire. Hogy mire azt nem tudom, de úgyis ki fog derülni. Az edzésmódszerek nem titkosak, pár év múlva mindenki megismerheti őket. Azt azonban szinte biztosra mondhatom, hogy Laci nem tudta volna túlszárnyalni Phelps fantasztikus idejét a vasárnapi döntőben.
– A reggeli selejtezőkön már előrevetült a gyengébb szereplés, Ön ebből mit érzékelt?
– Egyszerűen nem lehetett bele erőt önteni, semmit. Az utolsó előfutamban úszott, megnézte magának a riválisokat, és bevergődött a döntőbe. De semmi motivációja nem volt.
– A rövidpályás Eb után nem volt elégedett a teljesítményével Cseh Laci, és akkor úgy nyilatkozott, hogy még keményebben kell készülnie.
– Ez így is történt, remekül sikerült a felkészülés, nem ebben volt a hiba. A sikerért rengeteget dolgozott: nem találkozott a barátnőjével, az iskola is a háttérbe szorult, nem volt karácsonya vagy éppen szilvesztere, és erre úgy elverik, mint szódás a lovát. Onnantól kezdve már nem tudta ezt a fájdalmat elviselni, és megcsinálni azt, amit kellett volna.
– Laci hogy viselte?
– Nagyon megütötték a történtek. Magyarországon a közvélemény csak akkor elégedett, ha a hazai kedvenc aranyérmet nyer. Ez a mentalitás nagyon megviseli a sportolókat. Laciban 400-on benne volt az egyéni legjobb idő megjavítása, de a 200-on elszenvedett megalázó vereséget nem tudta megemészteni.
– Pekingre való felkészülés hamarosan kezdődik. Mit lehet ilyenkor kitalálni?
– Természetesen a vébészereplésből is lehet sokat tanulni. Én mindenképpen azt fogom erőltetni, hogy a fordulókat gyakoroljuk. Nemcsak minket, hanem az egész világot leiskolázták ebben a műfajban az amerikaiak. Úgy vettem észre, hogy egy hatodik úszásnemet fejlesztettek ki – az ötödik a vegyes –, és ez a víz alatti delfinezés. Ezzel a technikával olyanok is világrekordot úsztak, akik korábban semmit nem értek el. Említhettem a két rekordot úszó amerikai hátúszó lányt, akit 100-on Szepesi Nikolett – ha lehet ilyen mondani – porrávert. Másnap aztán 50 méteren, ahol borzasztó sokat számít a víz alatti úszás, világrekordot döntött. Erre a hatodik úszásnemre fogunk nagyon nagy hangsúlyt fektetni.
