Simonyi valószínűleg április 7-én startolhat Fjodor Jurcsihinnal és Oleg Kotovval a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről Szojuz űrhajóval – mondta Igor Panarin, az orosz űrkutatási ügynökség (Roszkoszmosz) szóvivője, hozzátéve, hogy a dátumot a napokban véglegesítik.
Csillagvárosból március vége felé utazik a legénység Bajkonurba, két héttel az indulás előtt – írta Simonyi, jelezve: a felkészülés hátralévő részét olyan szimulációk alkotják, amelyeken mindhárman együtt „végigmennek” az űrrepülés egyes fázisain a Szojuz szimulátorában, illetve az ISS makettjében. Simonyi készül azokra a tudományos kísérletekre is, amelyeket az ISS fedélzetén végez majd, és keményen tanul oroszul.
A magyar származású amerikai szoftverfejlesztő mérnök nem léphet ki az űrbe, mert az űrséta meglehetősen nehéz kiképzést feltételez és az űrállomás erőforrásainak fantasztikusan nagy mennyiségét veszi igénybe. Tett viszont egy virtuális űrsétát, az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) houstoni központjában tréningezve, hogy megismerhesse az ISS felépítését. Ezt nagyon élvezte, s kicsit sajnálja, hogy a valóságban nem lehet része benne.
Simonyi magyar gyermekrajzokat, két kedvenc könyvét, s még néhány személyes tárgyat, köztük az útlevelét viszi magával tíznapos űrutazására. Az útlevélbe pecsétet ütnek majd az ISS-en. A gyermekrajzokat az űrállomáson kézjegyével látja el, majd visszahozza ifjú alkotóik (a magyar vöröskereszt versenyének győztesei) számára. A két könyvet pedig fennhagyja az ISS-en, egy űrkönyvtár alapítására. Az egyik kötet Goethe Faustja, a másik könyv pedig az amerikai Robert A. Heinlein tudományos-fantasztikus regénye, a The Moon Is a Harsh Mistress (A Hold szigorú nevelőnő). Ez egy holdbeli börtöntelep lakóinak a földi uralommal szembeni felkeléséről szól.
