Nem reális a 2016-os budapesti olimpia

A várható kiadásokat illetően kiderült, a rendezés nettó költsége 518 milliárd forint lenne. Egyúttal azonban a tanulmány kiemeli, hogy sikeres lebonyolításhoz európai színvonalú országos és fővárosi infrastruktúrával kell rendelkezni, az ehhez szükséges fejlesztések költsége pedig nettó 4646 milliárd forintra rúgna – hangzott el a magyar vállalati elit által 2005-ben létrehozott civil szervezet, a BOM keddi sajtótájékoztatóján.

Stabil gazdasági növekedés

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke azt mondta, fontos teendő az ország és a főváros hosszú távú fejlesztési terveinek az összehangolása, melynek garanciáját a szervezet egy önálló olimpiai törvény megszületésében látja. Ezért a BOM a kormánnyal, a fővárossal és az öt parlamenti párttal történt előzetes egyeztetést követően megbízta a Siegler Ügyvédi Irodát a törvénytervezet előkészítésével.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) aktualizált tanulmányának megállapításait Bienerth Gusztáv ismertette. A tanulmány szerint egy 2020-ban rendezendő olimpia legfontosabb alappillérei a következők: 2010-ig sikeres gazdasági stabilizáció, azt követően évi 3-4 százalékos növekedés hosszú távon, a konvergencia program sikere, az euró minél hamarabbi bevezetése, 2013 után az EU-költségvetés hasonló mértékű forrásokat biztosítson, mint 2007 és 2013 között, az EU-források 70 százalékos lehívási sikere, az olimpia helyszínének minél előbbi kijelölése és ezeknek a városfejlesztési tervekbe történő integrálása.

200 milliárdot mi fizetnénk

A cég úgy véli, hogy az 518 milliárdos rendezési költségből 197 milliárd terhelné az adófizetőket, 321 milliárd pedig túlnyomórészt magánfinanszírozásból megvalósuló beruházás lenne. A 4646 milliárdos, nem a sporthoz kötődő infrastrukturális beruházási összegből 2675 milliárdot kellene az államnak biztosítania, 434 milliárd magántőke, 1537 milliárd pedig EU-forrás lenne. Az olimpia nélkül is szükséges, de a játékok rendezéséhez is elengedhetetlen beruházások között említi az elemzés a 4-es és az 5-ös metró megépítését, az elővárosi vasútvonalak fejlesztését, az M0-s körgyűrű teljes kiépítését, az M6-os és M8-as gyorsforgalmi utak megvalósítását, valamint a Budapest-Szolnok-Záhony vagy a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztését. A beruházások 58 százaléka fővárosi, a többi vidéki lenne.

Beleznay Éva Budapest megbízott főépítésze arról beszélt, hogy várhatóan ez év közepéig készül el a tervezett olimpia szempontjait figyelembe vevő, az előhasznosítást és az utóhasznosítást is szempontnak tekintő koncepció, amely alapja lesz majd a következő évek beruházásainak. Hozzátette: az olimpiai pályázat egyik alappillére a városmegújítás koncepciója lenne.