A Kárpát-medence éghajlati tulajdonságai közé tartozik, hogy időjárása általában meglehetősen szeszélyes.
Léteznek, s mindig is léteztek hosszabb-rövidebb ideig tartó éghajlati ingadozások, hidegebb vagy melegebb, szárazabb vagy csapadékosabb időszakok, amelyeknek hossza igen változó.
A régi feljegyzésekből
Rendkívüli időjárási eseményekről nemcsak a meteorológiai adatsorok szólnak, hanem a régi újságok, levéltári anyagok, krónikák is – áll Kalmár Elena, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársának lapunkhoz eljuttatott elemzésében.
Lássuk, mi derül ki a korabeli feljegyzésekből!
1340. Karácsonykor nyári meleg volt (Hanusz).
1494. január, Sopron: Virágoztak a fák, az erdő zöldellt, de márciusban nagyon hideg volt, úgyhogy minden lefagyott.
1695/96, Magyarország: Valaki megesküdött, hogy megváltoztak az idők. Az előző nyár tél volt, most viszont a tél vész a nyárba, annyira, hogy télen nincs semmi télies, és az egyébkor leghidegebb hónapokban semmi hideg, semmi fagy, semmi hó, röviden a tél a legenyhébb volt.
1724. február: Oly szokatlan meleg volt, amilyenre még elődeink ősei sem emlékeztek. A fák virágoztak, különböző virágok nyíltak, az emberek szántottak, vetettek. Hó nem volt. A késői utókor is nagyon meg fogja emlegetni ezt az időjárást.
Az éghajlat-változás hatásai Magyarországon
Persze nem ok nélkül emlegetjük a globális felmelegedést a szokatlanul enyhe tél közepette, hisz a statisztikai feldolgozások egyértelműen igazolják a tényt, hogy Magyarországon is érezhetők az éghajlatváltozás-hatásai. Az elmúlt száz év adatsorai egyre magasabb hőmérsékleteket és kevesebb csapadékot mutatnak. Különösen a legutóbbi 20-25 évben gyorsult fel már aggasztó ütemben a hőmérséklet-növekedés. A téli időszakra nézve azonban a hőmérséklet-emelkedés lényegesen kisebb, mint nyáron.
A 100 évnél hosszabb adatsorok elemzésével, ha az egyes téli hónapokat külön-külön megvizsgáljuk, érdekes tendenciát figyelhetünk meg. Például decemberben az évek során, bár nem nagy mértékű, de hőmérséklet-csökkenés volt tapasztalható. Januárban a trend igen közel áll az átlaghoz, vagyis az emelkedés viszonylag csekély. Februártól viszont lassan visszaáll a hőmérséklet-emelkedés.
Téli legek
A hiteles meteorológiai feljegyzések szerint a legenyhébb tél 1950/51-ben volt: a három téli hónap középhőmérséklete +3,1°C körül alakult.
A legszigorúbb 1891/92 tele volt, a téli évszak középhőmérséklete –5,1°C körül ingadozott.
A legcsapadékosabb tél 1946/47-ben volt. Ezen a télen a gyakori és az intenzív havazások hatására januárban általában 20 – 30 cm-es hótakaró borította a földeket. Februárban a Dunántúlon a hótakaró elérte a 40 – 60 cm-t is. A hóréteg áltagosan március 20-ig maradt meg. Ez a tél ráadásul nemcsak csapadékáról, illetve havazásairól volt híres: rendkívül hideg is volt. A Dunát például harminc napig (március 11-ig) jégpáncél fedte, a folyó jege Budapestnél olyan vastag volt, hogy februárban sokan gyalog keltek át rajta.
A legszárazabb 1847 tele volt, amikor három hónap alatt összesen 17 mm körüli csapadék hullott.
Nagy téli szélsőségek
Hogy Magyarország éghajlata milyen jelentős szélsőségekre képes, alátámasztják az alábbi példák is.
1998 januárja a szokásosnál jelentősen melegebb volt. A hónap első két harmadában rendkívül enyhe volt az idő, a hőmérséklet a márciusi átlagnak felelt meg. Országos átlagban a 1997. december 21. és 1998. január 20. közötti időszak középhőmérséklete az évszázadban a legmagasabb volt. 1998. január 9-én Sopronhorpácson +16,4°C-ig emelkedett a hőmérséklet!. Január utolsó harmadában azonban jelentős lehűlés következett be, a napi átlaghőmérsékletek egy-két nap alatt 6-8 fokkal csökkentek, így a hónap végén az átlagosnál hidegebb idő uralkodott országszerte. Január 30-án éjjel Salgótarján térségében például -14,2 fokig hűlt a levegő.
A 2000. év novemberi és decemberi hőmérséklet- és csapadékviszonyai szintén gyarapítják a szélsőséges időjárási helyzetek listáját. Novemberben az átlagos országos középhőmérséklet 8,0 fok körül alakult, ami 3,6 fokkal magasabb volt a sokévi átlagnál. Ennél melegebb novemberek 1881. óta csak 1926-ban és 1963-ban voltak. 2000. novemberében néhány hőmérsékleti rekord is született, például november 14-én Siófokon 22,3 fokig emelkedett a hőmérséklet (ezen a napon az eddigi legmagasabb hőmérséklet, + 21,7°C, 1926-ban Keszthelyen volt), november 15-én Baján 23,1°C-ot mérték.
Jöhet még extrém hideg
Magyarországon – az adatok tanúsága szerint – a hőmérsékleti értékek a téli hónapokban igen széles intervallumban (-22 és +17 fok között) mozognak, de többségük a +3 és –4 fok közötti tartományban helyezkedik el.
A nagy szélsőségek miatt egy hónap vagy egy évszak enyhe időjárása egyáltalán nem bizonyíték arra, hogy a következő időszakban ennél csak sokkal melegebb, szárazabb időjárásra kell számítani. Sőt, ez a szemlélet téves gazdasági következtetésekhez is vezethet. Az idei tél eddigi meleg voltától függetlenül a következő években is számítani kell az extrém hideg időszakok kialakulására – hangsúlyozza Kalmár Elena meteorológus.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
