A jelentés ugyanakkor az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem ügye melletti állásfoglalásra indította az ország vezetését. Hu Csin-tao, a párt és az állam első számú vezetője egy értekezleten kifejtette: a pártnak és a társadalomnak fel kell ismernie, hogy „túlélésünk és fejlődésünk alapjai” kerülnek veszélybe, ha nem sikerül növelni az energiafelhasználás hatékonyságát, takarékoskodni a nyersanyagokkal és javítani a környezetvédelem helyzetén.
Ennek jelentőségét aláhúzza az a tény, miszerint most is a kínai a legtöbb szenet fogyasztó nemzetgazdaság, és gyors növekedése miatt széndioxid-kibocsátásban akár három éven belül átveheti az első helyet az Egyesült Államoktól.
Szárazság, áradások és járványok
A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint a következő évtizedek “extrém” időjárást hoznak Kínára. A szárazságtól leginkább sújtott északi területeken ugyan gyakoribb lesz a csapadék, a hőmérséklet emelkedése miatt azonban gyorsabban el is párolog, így a szárazság várhatóan még pusztítóbb lesz. Az ország déli területein ellenben ténylegesen megugrik az éves csapadékmennyiség, ennek hatására pedig az áradások és földcsuszamlások rendszeressé válhatnak.
A hőmérsékletemelkedés miatt elszaporodhatnak a legyek és a szúnyogok, jelentősen nőhet az olyan járványok – például a malária – kialakulásának kockázata, amelyek az apró szárnyas rovarok útján terjednek.
Összeomlik a mezőgazdaság?
Átalakul a mezőgazdasági termelés szerkezete: egyes területek alkalmatlanná válnak a termelésre, míg máshol új földeket lehet művelés alá vonni, 2030 és 2050 között ennek ellenére is mintegy tízszázalékos termés-visszaesést jelez előre a tanulmány. Az éves termés átlaga a rendkívüli időjárási jelenségek megszaporodása miatt ugyanakkor erősen ingadozni fog, így kiszámíthatatlanná válik az élelmiszeripar. A bajt csak növeli, hogy az emelkedő hőmérséklet miatt gyakrabban fognak pusztítani rovarinváziók és egyre újabb növénybetegségek is, a védekezés pedig jelentősen növeli a termelési költségeket.
A mezőgazdaság így egyre kevésbé lesz vonzó gazdasági ágazat, ami már csak azért is vészjósló tendencia, mert Kínában lakik a világ népességének egyötöde, a mezőgazdasági termelésbe világszerte bevont területnek azonban most is csak a hét százaléka található az országban.
A 12 minisztérium szakértőinek részvételével készült tanulmány rövid kivonatát szerdán hozta nyilvánosságra a kínai sajtó, az egész anyag pedig csak hónapokkal később jelenik meg
