Puskás Ferenc páratlan sportolói pályafutását 1966-ban fejezte be, és már ebben az évben be is iratkozott utolsó csapatának, a Real Madridnak az edzőképző iskolájába. Az alapok elsajátítása után 1969-ben kapta meg az oklevelét, de már korábban vállalt munkát a tengerentúlon, a kanadai Vancouver Royals illetve a San Francisco Golden Gales csapatánál.
BEK-döntő Cruyffék ellen
A képesítés megszerzése után azonnal ajánlattal fogadta a görög Panathinaikosz, ahol 4 éven keresztül dolgozott. Rögtön első szezonjában a dobogó legalsó fokáig vezette a bajnokságban az athéni csapatot. Az első idényben a BEK-ben is érdekelt volt a gárda, amely páratlan meneteléssel egészen a döntőig jutott. A londoni Wembleyben lejátszott találkozón az időszak meghatározó csapata, az Ajax Amsterdam volt Puskásék ellenfele. A görög csapat a papírformának megfelelően alulmaradt (2-0) a Rinus Michels által dirigált holland bajnoktól, ahol a két gólszerző Dick van Dijk illetve Arie Haan mellett olyan ászok játszottak, mint Johan Cruyff és Johan Neeskens.
Az elveszített finálé ellenére a győztesnek kijáró ünnepléssel fogadták Görögországban Puskásékat, akik az Ajax helyére beugorva Világkupa-döntőt játszottak az uruguayi Nacional ellen. A következő két évben a BEK-címüket megvédő hollandok különböző okok miatt nem álltak ki a Világkupa-döntőre, amelyen végül Puskásék nagy csatában, összesítésben 3-2-re kikaptak.
A fantasztikus debütálás után a következő évben már bajnokságot nyert az egyesület, egy évvel később második, Puskás utolsó évében pedig a harmadik helyen végzett. A nemzetközi porondon már nem sikerült ismételni: az egyesület a BEK-ből illetve az UEFA Kupából rendre az első fordulóban kiesett. 1974 szeptemberében kellett mennie Puskásnak, aki pár hónapon belül választott hazájában, a Real Murciánál ténykedett.
Az első meccsen mindjárt egykori klubja, a Real Madrid ellen kellett bizonyítania új csapatával, és a 2-2-es döntetlen mindenképpen tiszteletreméltó eredmény. A továbbiakban azonban bukdácsolt a Murcia, és tavasszal szerződést bontottak a Spanyolországban csak Panchóként becézett Puskással.
A világutazó
Egy évvel később a szaúd-arábiai válogatott kispadján ült, de nem bírta sokáig Ázsiában. Kétéves szünet után a chilei Colo Colóhoz szerződött, de mivel a klub elöljárói folyamatosan beleszóltak a munkájába, sokáig itt sem volt maradása, akárcsak az AEK Athennál, ahova 1978-ban hívták. Puskás ezután a Port Szaid-i Al-Maszri együttesének a vezetőivel állapodott meg, és öt éven keresztül maradt is Egyiptomban. Igazán komoly sikereket nem sikerült elérni, de a csapat rendre a dobogón, vagy annak közelében végzett.
Öt év után ismét Dél-Amerikába, pontosabban Paraguayba tette át a székhelyét Puskás: a Sol de América és a Cerro Portenónál dolgozott, majd Ausztráliában folytatta. A South Melbourne FC-nél három évig maradt, és bajnokságot illetve kupát is nyert a csapattal.
1993 áprilisában lemondott a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztjáról Jenei Imre, és utódjának Puskás Ferencet nevezték ki. Öcsi bácsi már előre jelezte, hogy csak négy meccsen ül le a kispadra. Az ígéretét be is tartotta, és három elveszített és egy megnyert találkozót követően távozott. Ezt követően már nem vállalt edzői megbízatást Puskás Ferenc.
