Az ország éghajlatváltozási stratégiáját megalapozó tudományos munkacsoport vezető professzora egy tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy a klímaváltozással szeszélyesebbé váló időjárásra mindenképpen fel kell készülni hosszú távon, ugyanis a globális felmelegedést okozó hatások a folyamat sikeres megfékezése esetén is még legalább 20-40 évig érvényesülnek.
Tetten érhető melegedés
A nemzetközi éghajlatpolitikában a hangsúly jelenleg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésén van, pedig az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodást is komolyan kellene venni – mondta. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelmi és energetikai operatív programjában az elkövetkező hét évre 363 milliárd forint európai uniós támogatás szerepel ár- és belvízvédelemre, valamint aszállyal összefüggő intézkedésekre.
Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa beszámolt arról, hogy az elmúlt 100 évben egyértelműen tetten érhető az egyre melegebb és szárazabb időjárás. Az évi középhőmérséklet 1901 óta éves átlagban 0,7 Celsius fokkal emelkedett, de például a telek ennél jelentősebb mértékben, 1,7 Celsius fokkal melegedtek.
Az OMSZ kimutatása szerint 1976 óta mára átlagosan 20 nappal nőtt a nyári napok száma az ország nagyobbik részén, 1989 óta a száz éves átlagnál melegebbek a nyarak, még a tavalyi hűvösnek ítélt nyár is „csak” átlagos volt. – mutatott rá Lakatos Mónika
Kevesebb eső
A csapadék tekintetében összetett a kép: a csapadékos napok száma 1951 óta vizsgálva csökkenő tendenciát mutat, és egyre hosszabbakká válnak a száraz periódusok. Ugyanakkor a rövid idő alatt lehulló csapadékmennyiségek növekednek. Az ország felében 1951 óta több mint 20 százalékkal kevesebb csapadék hull – mutatott rá a szakértő.
Láng István kitért arra, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát jövő év első felében kezdheti meg tárgyalni az Országgyűlés, miután a jelenleg zajló társadalmi vita lezárul. A 20-25 évre iránymutatást adó dokumentumhoz a mindenkori kormányoknak két éves cselekvési programokat kell készíteniük. Jelenleg a stratégia koncepciójának megvitatása zajlik, amelyhez a Vahava néven ismertté vált, három éves kutatási projekt eredményei, javaslatai adják a tudományos hátteret. A koncepcióban szerepelnek a szükségesnek ítélt tennivalók, amelyekből a súlypontok meghatározása zajlik most.
Megnyílt a Klímavédelmi Világkonferencia
A globális felmelegedés és annak egyre jelentősebbnek ítélt hatása áll a hétfőn Nairobiban megnyílt Klímavédelmi Világkonferencia fókuszában. A tanácskozás két hete alatt a világ 190 országából több ezer politikus, szakértő és környezetvédő vitatja meg az 1997-es kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos további tennivalókat.
Nyitóbeszédében a kenyai elnök úgy fogalmazott: a résztvevők az egész emberiség nevében gyűltek össze, elismerve, hogy a klímaváltozás gyors ütemben a Földet fenyegető egyik legkomolyabb veszéllyé válik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
