Élet-Stílus

Száz éve hazai földben a kurucok királya

admin
admin

2006. 10. 28. 16:00

Száz éve, 1906. október 28-án Budapestre, egy nappal később Kassára, végső nyughelyükre érkeztek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársainak hamvai. A vezérlő fejedelmet örömtüzek, ágyúszó, harangzúgás és 15 ezres tömeg kísérte utolsó útjára.

II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem – írja a Wikipédia. Apja I. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona, a munkácsi hős, Zrínyi Péter horvát bán leánya, a költő Zrínyi Miklós unokahúga volt. Bár anyja száműzetése után Bécsben, I. Lipót gyámsága alatt nevelkedett, 1703-ban Bercsényi Miklóssal, az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főurával együtt Thököly kurucainak élére állt, és francia segítséggel szabadságharcot indított. 1703 szeptember végére Magyarország keleti része, a Duna vonaláig irányítása alá került, majd hamarosan a Dunántúl nagy részét is sikerült elfoglalnia.

A szabadságért

Az osztrákok 1704 augusztusában a höchstädti csatában győztek az egyesített francia-bajor sereg felett, egyre nagyobb erőket tudtak Rákóczi ellen fordítani, és a francia segély is elapadóban volt.

A hadszíntéren váltakozó szerencsével folytak a csatározások, de 1706 után Rákóczi seregei fokozatosan visszaszorultak. Az 1705 szeptemberében megtartott szécsényi országgyűlés vezérlő fejedelemmé választotta Rákóczit. 1707. június 13-án az ónodi országgyűlésen Rákóczi javaslatára, Bercsényi támogatása mellett kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását, és Magyarország egyedül folytatta tovább a háborút.

1708. augusztus 3-án a trencséni csatában a fejedelem lova felbukott, és Rákóczi ájultan esett le róla. Mivel a kurucok azt hitték, hogy meghalt, az egész had szétfutott. Ezt a csatavesztést többé nem heverték ki. Egyre több kuruc vezér állt át a császár táborába büntetlenséget remélve, és Rákóczi visszaszorult Munkács és Szatmár környékére. Nem bízva a császár által megbízott tárgyalófél, Pálffy János szavában, a fejedelem 1711. február 21-én elhagyta Magyarországot, Lengyelország felé véve az irányt.

Nem kért kegyelmet

A szatmári béke Rákóczira nézve kedvező volt: kegyelmet biztosítottak neki, ha három hét alatt leteszi a hűségesküt és ha nem akart volna az országban maradni, a hűségeskü letétele után Lengyelországba távozhatott volna. Ő azonban nem fogadta el a béke feltételeit; nem bízott az udvar őszinteségében. Kétszer is fölajánlották neki a lengyel koronát, és megválasztását az orosz cár is támogatta, ő mégsem fogadta el. 1711-ben és 1712-ben Lengyelországban maradt, Sárosi gróf álnéven Danckában (Danzig városában) lakott.

Szövetségeseket keresve utazott Angliába, Franciaországba, majd Törökországba – mindenhol elutasították, a nagypolitikában többé szó sem esett Rákócziról és Magyarországról. 1718. július 21-én megkötötték a passzarovici békét, amelyben a Porta megtagadta a bujdosók kiadatását. A császári követ még két év múlva is követelte kiadatásukat, de a szultán becsületére és a Koránra hivatkozva kijelentette, hogy ilyen becstelenségre nem vetemedik. Csak annyit tett, hogy a bujdosókat a fővárostól kissé távolabb fekvő Rodostóba telepítette. A fejedelem ebben a Márvány-tenger melletti városban rendezte be új otthonát – írja a Wikipédia.

Idegen földön

Egész kis magyar-gyarmat alakult körülötte. Oda telepedett Bercsényi, Forgách Simon gróf, Esterházy Antal gróf, Csáky Mihály gróf, Sibrik Miklós, Zay Zsigmond báró, a két Pápay, Jávorka ezredes és mások, akik közül nem egy magára vehette Mikes Kelemen szavait: „énnekem semmi okom nem volt hazámból kibujdosni, csak az, hogy nagyon szerettem a fejedelmet”. Rákóczi korán kelt, mindennap misét hallgatott, délelőtt írt és olvasott, délután fúrt-faragott, bútordarabokat esztergályozott. Egyhangú, jóformán zárdai életet élt, melyet csak néhanapján szakított meg egy-egy vadászat, vagy valamely újonnan érkezett honfitárs.

1733-ban a lengyel örökösödési háború során felcsillant annak a reménye, hogy visszatérhet Magyarországra, de ez a reménye nem teljesedett be. Két év múlva, 1735. április 8-án elhunyt. Testének belső részeit a rodostói görög templomban, szívét Franciaországban temették el. Tetemét hű kamarása, Mikes Kelemen a porta engedélyének megérkezte után 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor jezsuiták templomában, a fejedelem végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé helyezte el.

Zászlóira írt jelszava volt: Istennel a hazáért és a szabadságért (Cum Deo Pro Patria et Libertate). Mint emlékirataiban írja: „Az Úr engem eszközül használa, hogy fölébresszem a magyarok kebelében a szabadságnak szerelmét”- írja a emlékirataiban – írja a sciencepopular.hu.

Újra itthon

Az 1848-49-es szabadságharcot követő másfél évtizedes hallgatás után, a hamvak hazahozatala széleskörű társadalmi igénnyé, követeléssé vált. Thaly Kálmán kapott megbízást a századfordulón a magyar kormánytól, hogy gondoskodjék a hazaszállítás részleteiről. A kormánymegbízott megelégedéssel nyugtázta a török hatóságok segítőkészségét, amelyek Rodostótól a határig a legnagyobb előzékenységet tanúsították.

Az első állomás Orsova, ahol – népes küldöttség élén – maga a magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor fogadta a hamvakat. Toplecz, Herkulesfürdő, Mehédia, Jablanica, Domassnya-Kornya, Porta Orientális, Teregova, Temes-Szlatina, Körpa, Új-Karánsebes, Lugos, Temesvár, Nagykikinda, Szeged volt az útvonal. Szegeden este tizenegy órakor a polgármester – tízezrek jelenlétében -tisztelgett a Fejedelem és társai hamvai előtt. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten sok-sok ezer ember meghatva várta a pillanatot, amikor a nagy fejedelem és bujdosó társai hamvait szállító vonat berobog a pályaudvarra. Nagykőrös-Cegléd-Bercel-Albertirsa-Pilis-Monor-Üllő-Vecsés-Kőbánya érintésével érkezett meg a hamvakat szállító vonat a fővárosba – számol be a sciencepopular.

A Pesti Hírlap 1906. október 29-i vezércikke is megörökítette a nagy eseményt, mint írja, a házak ablakai és a kirakatok zsúfolásig megteltek. Soktízezer ember áhítatos csendje fogadja a hazatért fejedelmet és bujdosó társait. A kocsi ajtajait szélesre tárták s belül láthatóvá lett a virággal körülfont fényes világításban ragyogó és fejedelmi bíborral fedett ravatal. A ravatalhoz lépve Bárczy Isván, Budapest polgármestere mondott beszédet: „akik így éltek, mint e hősök, azok nem múlnak el halandó emberek gyanánt, azok a hamvakból is feltámadnak és tovább élnek milliók és milliók szívében időtlen-időkig.”

Örömtüzek

A hamvakat vivő különvonat pontban 7 óra 50 perckor hagyta el a Keleti pályaudvart. „Az isaszegi dombokról egyenlő távolságokban meggyújtott örömtüzek hosszú sora világított. Tündéries látvány volt a besnyői kolostor kivilágítása. A kis falucska minden ablakában gyertyalángok égtek. Az aszódi állomásnál nagy néptömeg, a turai állomásnál a község lakói térdre borultak. 9 óra 1 perckor a vonat befutott Hatvanba”. Vámos-Györk-Füzesabony-Miskolc: a közösség kalaplevéve mély csendben fogadta a vonatot”. A hamvak 29-én hajnali 5 óra 16 perckor 24 üdvözlő ágyúlövés és a harangok zúgása mellett érkeztek meg a kassai pályaudvarra.

A megyei törvényhatóságok által küldött 6-6 tagú díszőrség az erre az alkalomra fölállított díszcsarnokban reggel 8 óráig vigyázta a hamvakat a gyászszertartás megkezdéséig. A kassai dalárda Huber Károly ez alkalomra komponált “Rákóczi hazajött” – című kórusművét adta elő, majd Thaly Kálmán emlékbeszédét követően a Szózatot. A mintegy 2500 főből álló díszmenet a dómhoz vonult, ahol több mint 15 ezer ember volt jelen megrendülten tisztelegve. A hamvakat délután 5 órakor, helyezték el a Kassai Dóm altemplomában. A Dóm körüli téren ez alatt az e célra felállított, “Rákóczi-harangok” szóltak, díszlövéseket adtak le, s este 6 órától kivilágították a várost, a Fejedelem “leghűségesebb városát” – írja Wirth Gyula, a sciencepopular főszerkesztője.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Closeup portrait of a beautiful redhead woman using smartphone
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.