Pamuk magyarul
Magyarul megjelent művei:
A fehér kastély
Az új élet
Hó
A török Orhan Pamuknak ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat csütörtökön a svéd királyi akadémia Stockholmban. Az 54 éves író műveiben „szülővárosának melankolikus lelkét keresve új jelképeket alkotott az egymással ütköző és egymással összefonódó kultúrákra” az akadémia indoklása szerint.
Építész, újságíró
Orhan Pamuk 1952-ben született Isztambulban. Előbb építészi, majd újságírói diplomát szerzett. 1974-ben kezdett el írni. Regényeit számos díjjal jutalmazták, s nemcsak hazájában, hiszen a török szerző műveit eddig már 24 nyelvre fordították le. Franciaországban például 1991-ben és 2002-ben is Pamuk kapta a Legjobb külföldi könyv díját az Ulpius-ház kiadásában magyarul is megjelent A fehér kastély, illetve a többek között francia, angol és német nyelven is kiadott, Benim Adim Kirmiz (A nevem: Vörös) című regényeiért. Egy másik, immár magyarul is olvasható Pamuk-regény – Az új élet – szintén világszerte ismertté vált az angol, német és francia nyelvű fordításoknak köszönhetően.
Ecóhoz, Kafkához és Marquezhet hasonlítják
Az immár nemzetközi hírű író hazájában hihetetlen népszerűségnek örvend. Könyveit a külföldi kritikusok leggyakrabban Umberto Eco, Italo Calvino, Franz Kafka és García Márquez műveihez hasonlítják. Pamuk neve a politikai megnyilvánulásai miatt is gyakran kerül az újságok címlapjára: támogatja a kurd nép küzdelmét, s ő volt az első muzulmán értelmiségi, aki annak idején kiállt a fatwával sújtott Salman Rushdie mellett.
Legutóbbi könyvei
Pamuk legutóbbi regénye, a Kar (Hó) 2002-ben jelent meg, és a modern Törökországban meghúzódó feszültséget mutatja be az iszlámista és az elnyugatiasodott modern Törökország között. A The New York Times a 2004-es év tíz legjobb könyve közé sorolta. 2005-ben jelent meg az író emlékirata, az İstanbul-Hatıralar ve Şehir (Isztambul: Emlékek és a város). Ugyanebben az évben Pamuk elnyerte a 25 000 euróval járó A Német Könyvpiac Békedíját irodalmi munkásságáért, melyben “Európa és az iszlám Törökország egymásra talál”.
Félúton Európa és az iszlám között
Pamuk könyveiben rendszerint az identitászavar kerül előtérbe, melyet Törökország különös helyzete (félúton Európa és az iszlám világ között) okoz. A könyveiben megjelenő konfliktusok gyakran felkavaróak, a cselekmény összetett, a karakterek pedig jól kidolgozottak. Témái között szerepelnek a kelet és nyugat közötti különbségek, az ebből adódó feszültség, valamint a tradíció és a modern világ szembenállása.
