Élet-Stílus

Üstökös okozhatta a Tunguz-katasztrófát?

admin
admin

2006. 08. 30. 13:32

A Halley-üstököshöz hasonlatos égitest robbanása okozhatta egykoron az úgynevezett Tunguz-katasztrófát. Az 1500 hirosimai atombombának megfelelő robbanás hatása évekre kiírhatott mindent 2000 kilométeres körben.

Tunguz-katasztrófának nevezik azt a voltaképpen tisztázatlan eredetű, szokatlan méretű kozmikus eseményt, amely 1908. június 30-án a szibériai Köves-Tunguszka folyó partján pusztított, hatalmas tölcsér alakú nyomot hagyva a tajgában, s 2000 négyzetkilométernyi területen döntve ki a fákat. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, erejét tekintve 15 megatonna trotilnak, vagy 1500 olyan atombombának felelt meg, amely Hirosima pusztulását okozta – vélik a tudósok.

Az üstökös elméletével egy orosz tudós állt elő. Vlagyimir Alekszejev, aki a Troickojében működő Innovációs és Termonukleáris Kutatások Intézetének munkatársa, bejelentette, hogy a „Tunguzka” szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, szén-dioxidot bocsátva ki a levegőbe.

A faanyag, valamint a talaj vegyelemzése kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz, amelyről a VEGA űrszonda segítségével nyertek adatokat. (A VEGA szovjet űrszondát a 80-as évek közepén a Vénusz és a Halley-üstökös tanulmányozására bocsátották fel).

Vlagyimir Alekszejev szerint a tudósok egyelőre nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló folyamat (robbanás) zajlott le.

Jevgenyij Kolesznyikov, a Moszkvai Állami Egyetem kutatója bizonyítottnak véli a robbanás nem termonukleáris voltát. Mint kifejtette, erre a tőzeg vegyelemzése enged következtetni, a katasztrófa idejéhez köthető rétegekben ugyanis jelentősen megszaporodott a platinoid fémek, valamint a nehéz szénizotópok tartama, ami bizonyítja a kozmikus eredetű anyagok jelenlétét ezekben a rétegekben. Az is ezt támasztja alá, hogy a robbanás körzetében hiányzik a radioaktív C14-es szénizotóp, amely minden földi biológiai objektumban megtalálható” – tette hozzá a tudós.

A Köves-Tunguszka partjáról származó közönséges fahasábok komputeres tomográffal végzett rétegelemzése révén olasz tudósok megfejtették a Tunguz-katasztrófa némely rejtélyét.

Guiseppe Longo, a Bolognai Egyetem tudósa arról számolt be a kongresszuson, hogy kutatásaik során a fák évgyűrűit elemezték. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Tunguz égitest robbanása olyan mechanikus és hőhatást fejtett ki a fákra, amely azonos a csernobili katasztrófa következményeivel. Az egyetlen különbség az, hogy 1908-as katasztrófának nem volt nukleáris vonatkozása – tette hozzá a tudós.

Guiseppe Longo szerint, ahogy múlik az idő, úgy halványulnak a Tunguz-katasztrófa nyomai. A tudomány, a technológiák azonban sokkal gyorsabban fejlődnek, „így ma képesek vagyunk olyasmit is megtalálni, amit nem sikerült 50 évvel ezelőtt” – vélekedett az olasz kutató.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.