Tom Reeves, az IBM félvezető és technológiai szolgáltatásaiért felelős alelnöke az Electronic Newsnak adott múlt heti interjúban elsősorban az ágazat előtt álló lehetőségekről, a chiptechnológiai fejlesztések érdekességeiről beszélt, ám a Cell processzor is szóba került, és ezzel az év végén rajtoló konzol és annak fejlesztése sem maradhatott ki. Megemlítette, hogy a Sony szigorú feltételeinek következtében a „mindentudó” PS3 esetében nem lesz nagy gond a visszafelé kompatibilitással, mivel a gyártó a hátralévő idő alatt mindenképpen szeretne javítani a jelenlegi helyzeten.
Az alelnök elmondása szerint a Sony igencsak komolyan veszi a kompatibilitási kritériumok kérdését. A jelek szerint nem elégedettek az eddigi eredményekkel, mivel mintegy 40 PlayStation 1-re írt játék nem hajlandó elindulni a következő generációs konzolon, így tovább csiszolgatják a fejlesztést, hogy egyre jobban leszűkítsék az együttműködésre nem hajlandó szoftverek körét. A számot túlságosan magasnak találták, ám azt már nem tudtuk meg, hogy milyen érték lenne elfogadható számukra. Ezzel ellentétben a nagy rivális Xbox 360 csak az elődön megjelent játékok egy részével birkózik meg, júniusban például mindösszesen 227 eredeti szoftvert futtatott gond nélkül.
Érdekes lehetőségként merült fel – bár nem sok esélyt adnak erre –, hogy az olcsóbbik PS3-ban a Cell processzor azon példányai kapnak majd helyet, amelyekben nem működik a Sony által minimálisan elfogadott hét mag. A Nagy Kék természetesen elkülöníti a tökéletes, nyolc működő maggal érkező példányokat a kevésbé jól sikerül chipektől. Előbbieket a gyógyászatban, a hadiiparban és a repülésben használják fel, a hétmagos (vagyis 1 „rossz” magot tartalmazó) példányok többnyire a PS3-ba kerülnek, míg az ennél rosszabb változatok (hat, vagy ennél is kevesebb hibátlan processzormaggal) egyéb területeken kerülhetnek bevetésre – már ha nem gondolják meg magukat a cégnél, és nem kerülnek egyből a szeméttelepre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
