Élet-Stílus

Riga, a Baltikum gyöngyszeme

admin
admin

2006. 06. 19. 16:09

Akit a szerencséje akár egy-két napra Lettország fővárosába, Rigába vezérel, kellemes meglepetésekre készülhet fel. Az alig 15 éve független állam fővárosa, annak is az óvárosa, valódi ékszerdoboz a turista számára.

Már a repülőtérről bevezető út békés, nyugodt város képét mutatja. Ha vannak is a fővárosban a látképet elcsúfító lakónegyedek, azokat sem a bevezető úton, sem később a Szent Péter templom 72 méteres tornyából belátható városképben nem lehet észrevenni. Kisvárosi hangulatot sugárzó, néhány szintes házak és számtalan templomtorony uralja a terepet. A helyiek ugyan panaszkodnak a nagy forgalomra, és figyelmeztetnek a közlekedés kiszámíthatatlanságára, de aggodalmuk megmosolyogtató. Ami ott nagy forgalmat jelent, az meg sem kottyant a kátyúkon, útfelbontáson edződött, forgalmi dugókhoz szokott budapestieknek.

Séta az óvárosban

A várost átszelő és a Balti tengerbe igyekvő Duagava folyó két partján felépült városnak, kiváltképp a jobb parton épült, sorompós, fizetős behajtással védett óvárosnak történelmi levegője van. Jó hír a látogatóknak, hogy az óvároson belül és azon kívül a város csillagos látnivalói 5-6 órás gyalogos sétával bejárhatóak. Hop on és hop off buszokat hiába is keresünk, a szűk, macskaköves utcákon nincs más megoldás, mint a gyaloglás. Fel tehát a kényelmes cipőket és idegenvezetővel, vagy útikönyvvel irány a séta.

Esernyőt, vagy esőkabátot célszerű magunkkal vinni, hiszen tenger közeli városban járunk, ahol a gyorsan vonuló felhőkből gyakran lehet zápor. Viszont ha kisüt a nap, azonnal megtelnek a szabadtéri sörözők, éttermek. Ételt, italt fogyasztani egyéként sem nehéz, rengeteg hangulatos étterem, pince és terasz kínálja gazdag választékát. Lettország uniós ország és a nemzetközi tőke egyik kedvelt célpontja, ezért természetes, hogy az éttermekben, sörözőkben nem ritka az külföldi üzletember és turista. Az angol nyelv ismerete ugyan nem általános, de nem is ritka a helyi lakosság körében.

Szovjet nyomok

Szovjet utódállamra készültünk fel, ezért már az első benyomás is meglepő. Annak ellenére, hogy a lakosság nagy része orosz nemzetiségű és elég hosszúra nyúlt az ország kényszerházassága a nagy birodalommal, a látvány inkább a holland és német városokét idézi. A város egyetlen, 19 században épült és az orosz időkben planetáriumként üzemelő ortodox katedrálisát leszámítva a keleti kultúrának, de az orosz építészeknek sincsenek látványos nyomai. Régi Hanza városról lévén szó, gazdagon díszített kereskedőházak, magas tornyú téglagótikus és barokk stílusú protestáns templomok határozzák meg az összképet. A régi várfal, a lőportorony, a Dóm és a többi templom vörös téglái jól jelzik, hogy – köszönhetően a sík domborzati viszonyoknak is – kő híján a tégla volt a fő építőanyag.

Az igényesen felújított régi polgárházak kultúráról és gazdagságról tanúskodnak. Egy-két kivételről (irodaépület, szálloda, konferencia központ) eltekintve kevés modern épület bontja meg a harmóniát. A város ápolt, nagy zöld parkjai üdítő színfoltot jelentenek és helyiek kedvelt sétaterepei. Aki kedveli a szecessziót, ne mulassza el az óvároson kívül megtekinteni a 20. század elejének ezt, a nálunk is kedvelt irányzatát megörökítő pazar épületeit. Érdemes meglátogatni a város egyetlen megmaradt és ma is működő zsinagógáját a Raktárnegyedben.

Korán fekvő város

Június a fehér éjszakák ideje, ennek ellenére ne gondoljuk, hogy a lettek éjszaka is az utcán vannak. A város este, „rendes időben”, azaz 10 óra felé kezd elnéptelenedni, függetlenül attól, hogy a nap még csak akkor nyugszik le és az utcákon „nappali” világosság van. Az utazónak is hozzá kell szokni, hogy este jól be kell sötétíteni, ha aludni akar.

A főváros, annak ellenére a függetlenség elnyerése utáni gazdasági élet nehézségei köztudottak, ma az igényesség és megkockáztatom, a jólét képét mutatja. Ezt jelzik a csodálatosan felújított épületek, a jelenleg is folyó lázas rekonstrukció, de az utca képe is. Az autópart elmenne bármely más uniós tagországban is. Érdekes volt látni a jellemzően két betűből és négy számjegyből álló rendszámtáblákat, a korábbi magyar rendszert idézik. Rácsodálkoztunk a legújabb kocsi csodák egyike-másika sötét füstüvegére, és az egy-két betűből vagy számból álló egyéni rendszámokra.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.