A most nyíló Kondor Béla kiállítás anyagát magyar közgyűjteményekből: Magyar Nemzeti Galéria; Petőfi Irodalmi Múzeum; Budapest Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár (Kiscelli Múzeum); MKB Bank; a pécsi Janus Pannonius Múzeum; a székesfehérvári Szent István Király Múzeum; a szentendrei Ferenczy Múzeum; a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum; a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum; a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum; a miskolci Herman Ottó Múzeum; a győri Xantus János Múzeum, Patkó-gyűjtemény; a győri Városi Művészeti Múzeum, Vasilescu Gyűjtemény anyagából és számos magyar magángyűjtő kollekciójából válogatták a tárlat rendezői.
Best of Kondor, húsz év után
Kondor Béla, a XX. század második felének egyik legjelentősebb alkotója idén lenne 75 éves. Kiállítása utoljára több mint húsz évvel ezelőtt volt a Nemzeti Galériában, azóta szégyen a hazai múzeumi szakmára nézve, nem szerepelt az életmű a közönség előtt. A Kondor szellemi és festészeti hagyatéka pedig kivételes, ezért is értékelődött fel a magyar festészet és grafika történetében: szakemberek, műgyűjtők és a művészetek iránt érdeklődő közönség egyaránt a múlt század öt legjelentősebb magyar alkotója között tartja számon. A fiatalon elhunyt Kondor Béla alig másfél évtized alatt olyan új és egyéni festői nyelvet teremtett, amelynek hatása napjainkban is hat a kortárs alkotóművészekre. Dürer, Rembrandt, Goya, és az ikonfestészet voltak fő inspirálói, témaválasztásban pedig a Biblia és a magyar történelem hatott rá leginkább. Gondoljanak bele, egy olyan szellemi közegben, 1950 és 1972 között, amikor a Kossuth díjakat azoknak adták, akik megfeleltek Aczél György a magyar kultúra mindenhatójának és a kommunista embertípus falanszteri szájízének. Bár fanyar hatalmi humorként művészetét ebben az érában is elismerték kétszer kapott 1965-ben és halála előtt 1971-ben Munkácsy-díjat.
Kondor olyan szuggesztív, összetett szimbólumrendszert teremtett, amelyet királyok, angyalok, szentek, ördögök, röpködő csodabogarak és ember által készített masinák, gépezetek népesítenek be, mint valamilyen mélyebb gondolati tartalom szimbólumai. A KOGART Házban most nyíló kiállítás a teljes életművet felöleli 1956-tól, a művész haláláig 1972-ig válogat 164 alkotást. 110 festmény, olajpasztell, monotípia, 35 rézkarc, fametszet, litográfia és akvarell, 8 fotó, 6 Kondor Béla által készített hangszer és 4 úgynevezett „csodabogár”, vagyis repülőgépmodellek, holdkomp és hídmodell szerepel a különleges hangulatú kiállításon. A válogatás tehát nemcsak a festészeti és a grafikai munkásságból nyújt áttekintést, hanem olyan ritkán látható érdekességeket is bemutat, amelyek a művészt „homo faber”-ként reprezentálják.
Az utolsó polihisztor
Kondor Béla a Képzőművészeti Főiskola festő majd grafika szakán Koffán Károly mentorálásával indul neki a művészi pályának. Kirobbanó tehetsége, művészi kreativitása és sokoldalúsága sokkolja a pályatársait és a közönséget. Festményeket alkot, fényképez, folyamatosan új utakat keres, mellesleg kitűnően orgonál is. Művészete az avantgarde és a múlt tradícióit ötvözi, sajátos képi világot létrehozva. Festőként ismert de negyven éves, amikor megjelenik első verseskötete Boldogságtöredék címmel a Szépirodalmi Könyvkiadónál. Kondor több mint három évtizede nincs köztünk, de a műveiben rejlő gondolat és a forma ma is ugyanolyan friss, mint amikor megalkotta őket. Talán azét mert egy magányos estén ecsettel a kezében, nézve a vásznat találkozott az angyalával. A kiállítás megtekinthető minden nap 10.00-18.00 óra között a KOGART Házban, Budapest, VI. Andrássy út 112 alatt.
