A tudósok azt tapasztalták, hogy a varangyok lába hosszabbá vált, gyorsabban mozognak és nagyobb távolságokra jutnak el, mint rövidebb lábú társaik. Az óriás varangyokat 70 éve telepítették be Ausztráliába Venezuelából a cukornádat pusztító bogarak inváziójának visszaszorítására (erre utal angol neve: cane toad, azaz „cukornádvarangy”). A bogarak egyszerűen továbbálltak, de maguk a varangyok ökológiai sorscsapásnak bizonyultak.
Most már több mint egymillió négyzetkilométeres területen megtalálhatók, és nincs semmilyen módszer a terjedésük visszaszorítására.
Az óriás varangyok (Bufo marinus) tömege elérheti a 2 kg-ot, mérgezőek és rendkívül agresszíven terjeszkednek. 1935 óta, amikor Queenslandbe megérkeztek, végigsöpörtek Ausztrálián, s útjukat élőlények tetemei szegélyezik.
Ökológiai lidércnyomás
Aggasztó terjedésüket vizsgálandó, a tudósok az Ausztrália Északi-területét megszálló óriás varangyokat tanulmányozták, Darwintól 60 km-re keletre. Befogták a varangyokat, lemérték őket, és 5–6 g-os rádióadót erősítettek rájuk, hogy nyomon követhessék mozgásukat.
Kimutatták, hogy az invázió során legelöl haladó és legtávolabbra jutó varangyoknak hosszabb a lábuk, mint a hátul haladóknak, ráadásul sokkal hosszabb a lábuk, mint a régebbi állományok bármely varangyáé volt Queenslandben.
Fölfedezték, hogy a varangyok hihetetlen sebességgel mozognak, adott távolságot ötször gyorsabban tesznek meg, mint 70 éve, amikor megérkeztek.
„Évente átlag 55 km-t tesznek meg, ami nagyon nagy távolság egy varangy esetében” – mondja Ben Phillips, a sidney-i egyetem evolúcióbiológusa, a cikk egyik szerzője.
A kutatók úgy vélik, hogy fölfedezéseik azt jelzik, az evolúció a hosszabb lábú varangyokat részesíti előnyben, amelyek gyorsabban tudnak eljutni nagyobb távolságokra, azaz a korábbinál gyorsabban tudnak megszállni új területeket.
A tudósok azt állítják, hogy a varangyok „ökológiai lidércnyomást” okoznak, mivel számos őshonos állatot – kígyókat, varánuszokat és ragadozó emlősöket – elpusztítanak azzal, hogy ezek elfogyasztják mérgező bőrüket.
Eddig a tudósoknak nem sikerült hatékony módszert találni a folyamatosan terjeszkedő betolakodók megállítására, illetve visszaszorítására. Ez lenne a „40 millió forintos” kérdés, mondja dr. Phillips, amelynek a megválaszolása egyre égetőbbé válik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
