Történészek szerint
hihetetlen Szabó István verziója, olvasható a hirszerzo.hu szombati cikkében. A Köztársaság téri eseményekben résztvevőket aligha lehetett jelentgetéssel megkímélni. Eörsi László történész szerint gyakorlatilag kizárt, hogy egy 19 éves fiú jelentései mentsenek meg valakit az akasztástól.
A Filmszemlét a Rokonok nyitja
A cikk nem befolyásolja a fesztivál programját, vagyis változatlanul Szabó új alkotásának a Rokonoknak a premierjével nyit a mustra – mondta Janisch Attila a Népszavának.
„Életre szóló eskü kötelezett, hogy ne beszéljek arról, ami akkor történt, de eltelt majd ötven esztendő. Megváltozott a rendszer, és amiért akkor kötél járt, ma hőstett és dicsőség. A rólam megjelent cikk kényszerít arra, hogy beszéljek” – mondta Szabó István. Hozzátette: Gábor Pál fegyverrel vett részt a Köztársaság téri pártház ostromában 1956 októberében (találkozott is aznap este vele Gyöngyössy Imre lakásán), őt kellett az akasztástól menteni.
A beszervezés körülményeiről a rendező azt mondta, hogy 1957 februárjában két osztálytársával együtt (az egyik még él, az ő nevét ezért nem árulta el Szabó, a másik Kardos Ferenc volt) letartóztatták, kifaggatták minden létező ismerőséről. A harmadik napon aláírattak vele egy papírt, hogy amikor ők úgy gondolják, beszámol a főiskolai eseményekről. Közölték, hogy ha nem teszi, kirúgják a főiskoláról. Másnap kiengedték.
Ezután Szabó elment Gyöngyössyhez, hogy elbúcsúzzon, mondván, aláírta, de nem vállalja. Gyöngyössy azonban arra kérte, hogy vállalja a látszólagos együttműködést, mert akkor valamennyire kézben tarthatják a róluk terjedő, vagy begyűjtött információkat. Később Gábor Pál is erre kérte, mondván, ezzel védhetik az évfolyamot, és így a róla esetleg felmerülő információkat is ellenőrizni tudják.
A tartótisztek a találkozóikon kérdéseket tettek fel a főiskolai életről, a diákokról Szabónak. Mivel gyakran előre megmondták, kiről szeretnének információt, fel tudott készülni. Előfordult, hogy Gábor Pál maga javasolta, hogy mit mondjon róla.
Film készül a történetről
„Ártó szándékú mondatokat – szeretném hinni – magamtól nem mondtam soha. Amit lehetett, egyeztettem Gyöngyössyvel. Az osztály, a barátok, a tágabb közösség lényeges dolgairól soha nem mondtam semmit. A Máriássy-osztály zárt, baráti közösséget alkotott. Csak a máshonnan ellenőrizhető vagy nyilvános térben elhangzott adatokat, mondatokat voltam kénytelen megerősíteni a hitelesség érdekében.” – tette hozzá Szabó István.
A Bizalom, a Redl ezredes, a Szembesítés és A napfény íze bizonyos jelenetei és párbeszédei erről szólnak. Egy éve készül Szabó István egyébként filmre vinni a történetet. A szinopszis elkészült, néhány helyre már el is küldte. „Meglehet, néhány embert megzavartam vele… Talán az sem véletlen, hogy a Rokonok bemutatója előtt közvetlenül jelent meg a cikk.”
„Abban a hitben cselekedtem, hogy egy embert megmentettem, nekem pedig pokolra kellett mennem, hogy a későbbi filmjeim megszülessenek. Ha most kellene döntenem, ugyanezt csinálnám.” – fűzte hozzá Szabó István.
