Megállapították, hogy azok a nyelvi modellek, amelyeket használt, aktív tevékenységre ösztönözték az olvasó agyát – írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Hercule Poirot történeteinek olvasása közben az agy sok szerotonint és endorfint termel, amelyek kémiai „üzenetei” fokozzák a műélvezetet, és arra bírják az olvasót, hogy mindig újabb regényeit vegye kézbe.
Nem véletlen tehát, hogy az 1976-ban elhunyt írónőnek több mint kétmilliárd könyvét vásárolták meg az egész világon, és történetei ma is igen kedveltek. A kutatók azt is kiemelték, hogy Agatha Christie mondatai nem terjengősek, nem vonják el a figyelmet a cselekményről, és bár minden regény gyilkosságról szól, az általa használt szavak nem durvák, inkább tetszetősek, finomak.
Ezzel további jó érzést kelt az olvasóban. „Nincs itt semmiféle titok – nyilatkozta ugyanakkor Mathew Prichard, az írónő unokaöccse –, ő egyszerűen a cselekmény bonyolításának nagymestere volt.”