Élet-Stílus

Az Egri csillagok mindig nyer

Az Egri csillagok lett Magyarország kedvenc könyve 2005-ben A Nagy Könyv játékon. A Kárpát-medencében 50 éve ez a a legnépszerűbb, mert kötelező volt és olvasmányos. Gárdonyi Géza, mint minden olvasáskutatás után, újabb trófeát gyűjthetett be. Kutatók szerint ráadásul szavazáskor a komoly és nemzeti érzésű műveket illik említeni.

Akárcsak A nagy könyv játékon a FigyelőNet szavazása is arra kereste a választ olvasó körében, hogy A nagy könyv kampány döntőjébe került tizenkét regény közül melyik a FigyelőNet-olvasók kedvence. A szavazásunkon több mint 15 ezren nyilvánítottak véleményt. Olvasóink közel egynegyede az Egri csillagokat jelölte be, mint kedvenc olvasmányát. Dobó István, Bornemissza Gergely és a többiek hősies kalandjait csak a Kis-balaton szúnyoghadseregével harcoló Tutajos és Bütyök próbálta megközelíteni. Fekete István Tüskevár című regénye lett a szavazáson a második helyezett, 13 százalékkal.

A harmadik és negyedik helyezett az „eredeti” Nagy könyv döntőjébe is bejutott két regény: Szabó Magda: Abigél és Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című műve lett 9,1, illetve 8,1 százalékkal. A döntős tizenkettő további regényei ezer körüli szavazattal 6-7 százalékot értek el. Az olvasóink sem a Micimackót (4,6 százalék), sem a Harry Pottert (3,3 százalék) nem kedvelik különösebben.

Fél évszázada az Egri csillagok a nyerő

Az olvasáskutatók nem lepődnek meg az eredményen. Dr. Gereben Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy fél évszázada végeznek Magyarországon és a Kárpát-medencében olvasáskutatásokat, ezek mindegyikén az Egri Csillagok volt a legnépszerűbb könyv. Gárdonyi főműve után Jókai Mór: Aranyember vagy A kőszívű ember fiai című regénye következett.

Az Egri csillagok népszerűségének titkát nehéz megfejteni. Gereben Ferenc szerint a felmérésekben megjelölt művek mind az ifjúkori, kezdő felnőttkori olvasmányélményekhez kötődnek. Ez többek között azért lehet, mert még mindig érvényesül az iskola „kánonközvetítő szerepe”. Belénkrögzült, hogy ezek milyen fontos művek, nemzeti értékek, emellett persze olvashatóak, szórakoztatóak is. Fontos, hogy ezek filmfeldolgozásai évente – jó esetben – megerősítik, – rossz esetben – helyettesítik a korábbi olvasmányélményeket.

A docens felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi olvasmánylistákon nincsenek ott ezek a könyvek, azokat az amerikai bestsellerek uralják. Sokkal pozitívabb a végeredmény, mint a valóság. A felméréseken a klasszikus könyveket illik említeni: mást olvasunk, és mást jelölünk meg, ha rákérdeznek.

A Nagy könyv nem változtat az olvasási szokásokon

Gárdonyi, Jókai művei mellett a Pál utcai fiúk is mindig előkelő helyet foglal el a listákon, ez is ifjúkori, iskolás olvasmányélmény, ebből is készült több film. Az olvasáskutatókat kissé meglepte a Nagy könyv döntő hármasában szereplő Abigél, bár Szabó Magda a kutatások szerint is népszerű, az elsők között azonban nem szokott szerepelni. Gereben Ferenc felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ez is ifjúsági mű, ráadásul „női könyv”, márpedig az olvasók, különösen a regényolvasók között erősen túlreprezentáltak a hölgyek.

A docens szerint a Nagy könyv olvasásnépszerűsítő-kampány egy szimpatikus kezdeményezés, amely átmenetileg akár meg is növelheti a reflektorfénybe került regények iránt az érdeklődést, de tartós változást nemigen okoz az olvasási szokásokban.

A Megasztár szavazás korrektebb

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint is az iskola a meghatározó az olvasmányélmények megjelölésében. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy mindez csak az 5. és 6. évfolyamig érvényes, amikor a Pál utcai fiúk és az Egri csillagok a kötelező olvasmány. A hetedikes Jókai mű, A kőszívű ember fiai például már nem került be a Nagy könyv döntőjébe, és a felsőbb évfolyamokon kötelező olvasmányok sem népszerűek. Arató László szerint nem is nagyon olvassák el ezeket a diákok, ugyanis ellentétben a Molnár Ferenc- és Gárdonyi-könyvekkel, nem az adott korosztálynak szólnak.

Arató szerint a Nagy könyv-szavazáson a művek címeinek ismertsége volt a meghatározó, egyáltalán nem biztos, hogy el is olvasták az emberek a megszavazott könyveket. Mint mondta: „Az a különbség a Megasztár és a Nagy könyv szavazása között, hogy az előbbiben egy meghallgatott dalra szavaznak, az utóbbiban pedig vagy elolvasták vagy nem azt a könyvet, amire a voksukat adták.” A másik fontos „szavazatgyűjtő” a filmadaptáció, hiszen ez is növeli a mű ismertségét.

Arató László szerint a Nagy könyv kampányának mindenképpen volt pozitív hatása. A középiskolások közül sokan – engedve a „gimnáziumi illemkódexnek” – kezükbe veszik a Mester és Margaritát, a Száz év magányt, vagy az Abigélt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.