A Nutrasweet néven talán ismertebb adalék számtalan élelmiszerben, valamint asztali édesítőként is jó ideje jelen van a világ legtöbb országában, engedélyezése óta már így is elég viharos történelmet tudhat magáénak. Mióta megjelent, szinte folyamatosan a viták kereszttüzében áll mind a napi sajtóban, mind a tudósok körében, ahol nem csupán maga az aszpartám, de a lebomló melléktermékei biztonságosságáról is folyik a vita. Utóbbiak között említhetjük az aspartic savat, a fenilalanint és a metanolt.
Természetesen az engedélyezéshez elvégezték a szükséges klinikai és laboratóriumi kutatásokat, hatástanulmányokat és az utófelméréseket az egészségügyi hatásokról, azonban egészen mostanáig nem sikerült perdöntően bizonyítani az aszpartám veszélyeit, ezért a rendelkezésre álló tanulmányok alapján biztonságosnak ítéltetett. Az aszpartámot előszeretettel alkalmazzák a diétás termékekben, a rágógumitól egészen a joghurtokig, valamint a gyógyszerek esetében főként a szirupokban és a gyerekek számára készülő antibiotikumokban.
Újabb vizsgálatok
Azonban július közepén megjelent a bolognai székhelyű Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány kísérletsorozatának első eredményei, melyek a több mint 9 000 élelmiszeripari és gyógyszerészeti termékben megtalálható édesítőszer veszélyeire hívják fel a világ figyelmét. Ezek az eredmények adták a szeptember 18. és 21. között megrendezett Living 2005 nemzetközi tudományos konferencia egyik fő témáját is.
Az olaszok 1800 patkányon (900 hím, 900 nőstény) végeztek kísérleteket, nyomonkövetve az aszpartám hatásait a rágcsálók egész élete során. A napi emberi bevitel a testsúly-kilogrammonkénti 2-3 mg körül mozog, ezt a mennyiséget kapták méretükhöz arányosítva a patkányok. A kezelés életük 8. hetétől egészen természetes halálukig tartott, majd az elpusztult példányokat teljes boncolásnak, szöveteiket és szerveiket patológiai elemzéseknek vetették alá. A kutatók nem kevesebb, mint 30 000 mintát vizsgáltak meg a mikroszkópok alatt.
Az első eredmények szerint a nőstény példányoknál az édesítőszer elősegítette a limfóma, azaz nyirokszövet daganat és a leukémia kialakulását, valamint csökkenő élelembevitel volt megfigyelhető, miközben a kezelt és a kontroll csoportként szolgáló nem kezelt példányok között nem következett be testsúlybeli változás. Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen egyéb édesítőszerrel lehet kiváltani az aszpartámot.
Az elsődleges lehetőség a kizárólag természetes cukrok alkalmazása, avagy a mesterséges édesítők optimális adagolása, hiszen a piacon számos más is létezik, azonban ezeknek is akadnak mellékhatásai, ha nem is olyan súlyosak, mint az aszpartámnak. A fő probléma ezekkel a kémiai keverékekkel az, hogy nincs tápértékük, csupán elhitetik a testtel, hogy valami édeset fogyasztunk, miközben különféle vegyianyagok ülepednek le a szervezetben.
A leggyakoribb mellékhatás a fejfájás, ami elsősorban a már fentebb említett metanol bomlásából származó formaldehidnek, egy neurotoxinnak köszönhető. Az ajánlott bevitel naponta 7,8 milligramm, míg egy aszpartámmal édesített diétás italban literenként átlagban 50 milligramm feletti mennyiség található, márpedig ennyit általában elfogyasztanak a light üdítőitalokhoz ragaszkodók.
Van-e megoldás?
Visszatérve a természetes cukrokra, ne a finomított cukorra gondoljunk a “természetes” kifejezés hallatán. A fehér, a barna, a nyers és a melasz cukorfajtákat a feldolgozás során többnyire megszabadítják minden értéküktől, a cukornádban vagy cukorrépában található fehérjéktől, enzimektől, vitaminoktól és ásványoktól, csupán a kalória marad. A természetes cukrok azok, melyek a gyümölcsökben, zöldségekben vagy a mézben vannak. Édesítéshez leginkább az utóbbit tudjuk használni, bár sokan ajánlják a barna cukrot is, míg a fogyni vágyóknak célszerűbb egy helyes, egészséges étrenddel felvenni a harcot kilóik ellen, sem mint az édesítőszerek és a “light” termékek fogyasztásával.
