A H5N1 jelű madárinfluenza már több százezer madarat ölt meg. Egyes szakértők véleménye szerint a vírus a „természet figyelmeztetése”.
A tudósok félelmei megalapozottak, hiszen a 2003-ban újra felbukkant vírus terjedési iránya egészen pontosan behatárolható. Vietnam, Kambodzsa után a vírus Kínában okozott komolyabb problémákat. Ezután Mongólián átjutva Szibéria, majd Oroszország és Kazahsztán felé terjedt tovább. A vírus néhány hónap alatt gyakorlatilag Európa kapujáig jutott.
Új helyszínek: Vietnam, Mongólia, Oroszország, Kazahsztán
Elhullott hattyúkat, ludakat és más költöző vadmadarakat találtak augusztus másodikán egy tó környékén Mongólia Szibériával határos Khuvsgul tartományában, Ulánbátortól mintegy 700 kilométerre északra.
Augusztusban mintegy háromezer szárnyas múlt ki madárinfluenzában Oroszország novoszbirszki területén, és több helyütt Szibériában, ahol 13 faluban azonnali karantént rendeltek el. Vietnamban tovább romlott a helyzet, ott hármas szintű járványveszélyt jelentett be a WHO.
Már Kazahsztán északi részén is megjelent a korábban többnyire csak Délkelet-Ázsiában pusztító madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírusa. A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) szakértői júniusban figyelmeztettek, hogy a H5N1 vírustörzs olyan mutáción ment át, amelynek nyomán valószínűleg az eddiginél is fertőzőbb az emberekre nézve.
További fertőzések
A legfrissebb statisztikák szerint továbbra is hat oroszországi régióra terjedt ki a járvány. A házibaromfit és vadmadarakat megtizedelő betegség kórokozója minden egyes esetben ugyanaz, vagy legalábbis rendkívül hasonlít, ami az állat-egészségügyi hatóságok szerint igazolja azt a feltevést, hogy költöző madarak hurcolták be az emberre is veszélyes és gyors mutációkra képes H5N1 vírust Oroszország területére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Szentpéterváron működő oroszországi influenzakutató központja már megkezdte a vírus tanulmányozását, és az ígéretek szerint októberre elkészítheti az ellenszer első, nagykereskedelmi forgalomba kerülő szállítmányát.
A kazahsztáni mezőgazdasági minisztérium arról számolt be, hogy nem javult a helyzet a madárinfluenzával fertőzött északi területeken. Ennek elsősorban az az oka, hogy a falvakban továbbra sem tartják be a háziszárnyasok és a vadon élő madarak szigorú elkülönítését előíró utasításokat.
A madárinfluenza réme miatt több oroszországi régióban – a szverdlovszki, a penzai és a cseljabinszki területen – elhalasztották az őszi vadászati szezon kezdetét.
A Zsidó Autonóm Területen viszont a szükséges vizsgálatok és elemzések elvégzése után engedélyezték, hogy augusztus 26-án megkezdődjön a vadászati szezon. Orosz ornitológusok attól tartanak, hogy egyes ritka és védett madárfajták kipusztulásához vezethet a vadon élő madaraknak a madárinfluenza miatt elrendelt tömeges lelövése.
A kihalás sorsa várhat olyan vízimadarakra, mint például az Oroszország déli részén honos bütykösréce vagy a márványos réce. Összességében a vadon élő madarak tömeges kiirtása súlyos kárt okozhat az ökoszisztémában, mivel minden egyes madárfaj különleges jelentőséggel bír az állatvilág számára.
Egyelőre megfékezték
2005. augusztus 24-én az orosz hatóságok azt jelentették be, hogy megfékezték a madárinfluenza terjedését, és gyors ütemben stabilizálják a helyzetet. Tizenkét érintett falvat már felmentettek a karantén alól, a falvakban minden baromfi-tenyésztelepet bezártak, és az összes jószágot elpusztították. Emberre a fertőzés nem terjedt át.
A veszély ennek ellenére nem múlt el, hiszen a vírust a költöző madarak is terjesztik. Közvetítésükkel eddig a vírus Délkelet-Ázsiából Cseljabinszk, Altáj, Omszk, Tyumen és Kurgán térségébe jutott el.
