Élet-Stílus

A római katakombák titkai

Egy Rómában megvizsgált zsidó katakomba legalább száz évvel korábbi az őskeresztények által használt katakombáknál, ami azt jelenti, hogy a föld alatti temetkezések az „Örök Városban" nem a keresztényekkel kezdődtek, hanem a zsidókkal – állítja egy, a napokban publikált tanulmány.

A legkorábbi keresztények zsidók voltak, ezért talán még a laikusokat sem lepi meg a mostani felfedezés, noha természetesen a két vallás között korántsem volt harmonikus a viszony az elmúlt évezredekben. Mindezt azért fontos megjegyezni, mert a zsidó és a keresztény vallás egymásra épül: a Biblia Ószövetségét a zsidók és a keresztények egyaránt szentkönyvüknek tekintik, de a keresztény Bibliát kiegészíti az Újszövetség is, amely elsősorban Jézus életéről szól.

Rómát szinte behálózzák az őskeresztény katakombák, s a tudósok sokáig azt hitték, hogy a keresztények építették ki az első föld alatti „hálózatokat” az Örök Város alatt, azaz ők temetkeztek elsőként a föld alatti sírokba. Most azonban az Utrechti Egyetem (Hollandia) szakértői egy zsidó katakombából kapott szerves anyagot megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az őskeresztények csak örökölték ezt a szokást a zsidóktól, ami nem csoda, hiszen már a bevezetőben említettük a két vallás közös gyökereit. Az anyagvizsgálat nyomán persze a száz évvel idősebb kort ugyan nem lehet tökéletes bizonyossággal kijelenteni, Leonard Victor Rutgers utrechti régészprofesszor szerint azonban igen valószínű ez a feltételezés. A holland kutatócsoport vezetője egyébként a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában közölte felfedezését.

Radiokarbonos kormeghatározással vizsgálódtak

A hollandok radiokarbon-módszerrel a Villa Torlonia katakombáját, egy zsidó temetkezési helyet vizsgáltak meg. Az adatok azt mutatták, hogy az itt lévő maradványok a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 1. század között keletkeztek, messze megelőzve azt a hatvan keresztény katakombát, amelyet a régészek eddig Rómában találtak. (A Villa Torlonia kissé abszurd érdekessége, hogy az olasz fasiszta diktátor, Benito Mussolini itt élt húsz éven keresztül. A Villa Torlonia egyike a hat ismert zsidó katakombának Rómában. Négy ezek közül összeomlott vagy újabb épületeket építettek rájuk, így a Villa Torlonián kívül fennmaradt egyetlen másik hasonló zsidó temetkezési hely az egykori Via Appia mellett található.)

A radiokarbonos kormeghatározási módszer Rutgers szerint igencsak valószínűsíti, hogy már a zsidó közösség kialakította ezt a temetkezési formát Rómában, s ezt a megoldást később az őskeresztények is lemásolták.

Noha a latin források szerint az első zsidó közösségek az időszámításunk előtti első században jelentek meg Rómában, a Villa Torloniáról azonban eddig úgy gondolták, hogy ott csak a Kr. u. III. századtól temetkeztek katakombákba. Körülbelül ekkortájt kezdték a keresztények is ezt a temetkezési formát használni. Most azonban úgy tűnik, hogy a katakombák régebbiek annál, mint amit eddig hittek a tudósok.

Rutgers szerint ahhoz, hogy mostani eredményeiket megerősíthessék, a keresztény katakombákban is kell végezniük radiokarbonos vizsgálataikat. Az őskeresztény sírboltokat ugyanis többnyire nem a radioaktív izotópok előfordulása alapján datálják, hanem a bennük található díszítés, illetve az építészeti stílus alapján.

Segít az ikonográfia is

A Nature-ben megjelent tanulmány elkészítésében részt nem vevő, de Rómában tevékenykedő, a zsidó kultúrával és történelemmel foglalkozó építész, Laura Supino szerint már korábban is felvetődtek teóriák arra vonatkozólag, hogy a zsidó katakombák évszázadokkal régebbiek a korábban hittnél, ám ezek csak hipotézisek maradtak mindeddig, megalapozott bizonyítékok nélkül. Supino szerint a karbonos kormeghatározás érdekes alapja lehet a további kutatásoknak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ókorban az anyagokat gyakran újra és újra felhasználták, így ez a módszer bizonyos esetekben félrevezető lehet.

Ez azt jelenti, hogy egy Krisztus előtti korból származó tárgy kora valóban lehet időszámításunk előtti, de ezt nem biztos, hogy a most vizsgált katakombában használták először. A radiokarbonos módszerek azon alapulnak, hogy az élő szervezetbeli szerves anyagokban és például a kivágott fákban más az aránya a szén izotópoknak. Ha azonban a kivágott fából készült tárgyakat több évszázadon keresztül használták, akkor csak abban lehetnek biztosak a tudósok, hogy mikor történt a fa kivágása, tehát milyen időpont előtt nem használhatták fel az abból készült tárgyakat. Rutgersék egyébként tényleg faanyagokat vizsgáltak meg, amelyek a zsidó katakombából származnak, és amelyek a stukkódíszítésekbe beágyazva maradtak fenn évszázadokon, évezredeken át.

Rutgers sem kizárólag a karbonos módszert dicséri: szerinte az összehasonlító kutatások szintén segíthetnek az ügyben, vagyis a zsidó és a keresztény hagyományok alaposabb tanulmányozása is nyomra vezethet. Éppenhogy azért hívta fel erre a figyelmet, mert úgy véli, hogy a Villa Torlonia kivitelezése meglepő módon hasonlít a keresztény katakombákban alkalmazott architektúrára. Különbség csupán a díszítésben és az ikonográfiában fedezhető fel. (Ikonográfia – szó szerint képírást jelent, tulajdonképpen a képek jelentésének megfejtésével foglalkozó segédtudomány, amelyet régészek, művészettörténészek és történészek egyaránt sikerrel vehetnek igénybe.)

Az őskeresztény katakombákat rendszerint olyan keresztény szimbólumokkal dekorálták, mint a hal vagy a galamb, továbbá az egymásba fonódó görög Khí és Rhó betűk, amelyek a Hrisztosz (Khrisztosz, Krisztus) szó monogramját jelentik. Ezzel szemben a zsidó freskókon menórák, pálmalevelek és a frigyláda tűnik fel, mint például a Villa Torlonia sötét járataiban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik