A bejelentést a vezérlőteremben óriási üdvrivalgás követte. A manőver a Földtől 133 millió kilométerre sikeresen zajlott le. A bevágódás előtt a szonda két részre vált, és az Impactor (Becsapódó) mosógép méretű, 370 kilogramm tömegű egysége óránkénti 37 ezer kilométeres sebességgel telibe találta az üstökösmagot, míg a másik szerkezeti elem, a Flyby (Elrepülő) folytatta útját, miközben fényképezte társa kamikaze-manőverét.
Egy fényképen, amelyet a Flyby 500 kilométerre az üstökösről készített, jól kivehető a karambol okozta kúp alakú bemélyedés, valamint az ütközés kialakította porfelhő. Becsapódása előtt maga az Impactor is fotózott, utolsó fényképét az ütközése előtt 3,7 másodperccel készítette el.
A kozmikus karambol következményeit földi és a világűrbe telepített óriásteleszkópokkal is nyomon követték, hogy minél több információ álljon majd rendelkezésükre az elemzést végző tudósoknak, akik az üstökösmag anyagmintájának a tanulmányozása révén következtethetnek majd arra, hogy milyen körülmények között alakulhatott ki 4,5 milliárd éve a Naprendszer. Az üstökösök ugyanis a legelfogadottabb elmélet szerint konzerválták, mintegy mélyhűtötték szűkebb kozmikus környezetünk ősi anyagát.
Az űreszközt január 12-én indították el a floridai Cape Canaveralon lévő Kennedy űrközpontból, és a Deep Impact 431 millió kilométer kozmikus út megtétele után érkezett meg az alig valamivel 6 kilométernél nagyobb égitesthez. A vállalkozást az űrkutatás óriási sikerének könyvelték el a szakemberek szerte a világon.