A motor, amelyet az ENV (Emissions Neutral Vehicle) névre kereszteltek el, akár 80 km/h-s teljesítményre is képes, a legnagyobb távolságot pedig, amit egyhuzamban meg tud tenni, 160 km-re becsülik a mérnökök. A sűrített hidrogénnel feltöltött üzemanyagcella legfontosabb tulajdonsága, hogy semmilyen mérgező gázt nem pufog ki, mivel a motor használatának egyetlen mellékterméke a kristálytiszta víz, amelyet egyesek szerint akár inni is lehetne.
A legfőbb probléma: hangtalan
A motor prototípusának bemutatása után még a közlekedéstechnikai teszteket kell elvégezni a járművön: törésteszt, veszélyességi mutatók, illetve a motor hangerejének vizsgálata. Ez utóbbira készülve az alkotók egy hangszóróval is felszerelték a motort, mivel annak alapzaja gyakorlatilag a sima bicikliéhez közelít. Az angol közlekedési hatóságok arra figyelmeztették a mérnököket, hogy balesetveszélyes lehet a motor, amennyiben teljesen hangtalanul közlekedik. A gyalogosok ugyanis sokszor hang után tájékozódnak, márpedig egy hangtalanul közlekedő motor veszélyt hozhat a járdáról lelépő járókelőkre.
Környezetvédők persze nem értik a kifogásokat, hiszen a nem motorizált biciklik ilyen alapon szintén komoly balesetveszélyt jelentenének, sőt azokat is be lehetne tiltani. A mérnökök mindenesetre az engedélyeztetési eljárás buktatóit elkerülendő, biztos, ami biztos, hangosítottak egyet a motoron.
Ami azonban komolyabb gondot okozhat az alkotóknak, az a biztonsági előírások egy másik csoportja: a töréstesztek során ugyanis azt kell bebizonyítaniuk a tervezőknek, hogy a hidrogénhajtású motor nem veszélyesebb, mint a benzinhajtású társai. A sűrített hidrogént tartalmazó cellák esetén ugyanis magas a robbanásveszélyességi fokozat, így a tervezőknek komoly óvintézkedéseket kellett tenniük, nehogy a cellák megsérüljenek.
A valódi problémák: feltöltés és előállítás
Hidrogénhajtású autókkal már eddig is sokan kísérleteztek, – elsősorban a kimerülő olajkészleteket szem előtt tartva –, ám a gondot ezeknél az autóknál elsősorban a hatalmas terjedelmű akkumulátorcellák okozták. A hidrogén ugyanis még cseppfolyósított és sűrített állapotában is igen helyigényes, ami megnehezíti a tervezők dolgát.
A héten bemutatott hidrogén-bicikli ezért is számít komoly előrelépésnek, mivel üzemanyagtárolója egy aktatáska méretével azonos. Ráadásul a cellák bármikor lecsatolhatóak, így nemcsak a motor, hanem bármilyen egyéb erőforrást igénylő szerkezet meghajtásához használható.
A mostani állapotok szerint persze a motor csak az angliai Essex tartomány egyik városáa, Hornchurch 80 kilométeres körzetében használható, mivel itt található az egyetlen töltőállomás, mellyel az üzemanyagcellákba újra élet lehelhető. A motor egyébként 80 km/h-s végsebességgel bír, egy sebességes és maximális menetideje négy óra.
|
Mivel bonyolult kémiai folyamatok révén tudják csak kinyerni különféle anyagokból a hidrogént, ehhez pedig igen sok fosszilis energiára van szükség, így egyes vélemények szerint a hidrogénhajtású motorok semmivel sem környezetkímélőbbek.
Ugyanakkor tudósok hada éppen azon dolgozik, hogyan lehet hidrogént minél egyszerűbben előállítani, másrészt kicsi helyen, nagy sűrűségben tárolni. A kedden bemutatott hidrogén-motor is már komoly fejlődésként értékelhető, tudósok reményei szerint azonban az üzemanyag-tároló egyszeri élettartamát még jobban meg tudják hosszabbítani. Ráadásul a legutóbbi kísérletekben már a napenergia és a víz segítségével próbálják meg előállítani a hidrogént, amelynek gyártása így olcsóbbá és környezetkímélőbbé válhat.
Az utakon egyébként már most is futnak olyan hibridautók, melyeket részben a hagyományos belsőégésű motorok hajtanak, másrészt különböző energiaforrások révén működő akkumulátorok. Az első hibridautót még 1928-ban Ferdinand Porsche tervezte, a kilencvenes évek közepétől pedig ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a környezetkímélőbb és megújuló energiaforrásokat igénybe vevő autók iránt.