„Az elmúlt évtizedek trendjei alapján 2030-ra az Indiai-óceánba ömlő folyók az 1970-es szinthez viszonyítva 46 százalékkal több nitrogént szállítanak majd – állítják az amerikai Ohio Állami Egyetem kutatói a Global Biogeochemical Cycles című szaklap legfrissebb számában. – A Csendes-óceán esetében ugyanez a növekmény 38 százalék lesz, az Atlanti-óceánnál pedig 6.”
A műtrágyák intenzív használata (különösen a fejlődő országokban), a szennyvíz és a szmog is növeli a vizek nitrát- és foszfortartalmát. A tápanyagok feldúsulása a folyók mikroszkopikus méretű fitoplanktonjai számára jó hír, nem így az állatok számára. A nagy mennyiségben pusztuló fitoplanktonok ugyanis a tengerek fenekére süllyednek, ahol baktériumok bontják le őket. A lebontáshoz a baktériumok felhasználják a víz oxigéntartalmának jelentős részét, így a többi faj életkörülményeit jócskán lerontják. A mérgező algák elszaporodása a rákfélék közvetítésével az ember számára is veszélyes.
A kutatók világszerte körülbelül 150 tengeri halálzónát, azaz az állatfajok számára “lakhatatlan”, oxigénszegény víztömeget tartanak számon. A mérési adatok szerint a halálzónák a műtrágyahasználat és a Föld népességének és ezáltal a szennyvíz mennyiségének növekedése miatt egyre kiterjedtebbek lesznek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kutatási eredmények szerint a folyók felső szakaszain elhelyezkedő gátakon olyan tápanyagok is fennakadnak, amelyek kordában tartanák a mérgező algafajok szaporodását.
A NASA Aqua műholdja kétnaponta a Föld egész felszínét megörökíti. Február utolsó hetében az Arab-tengeren kapott el fitoplankton-virágzást. A zöldes-sárgás apró növények feldúsulása különösen jelentős Pakisztán és Omán partjainál. A jelenséget a szakemberek a közelmúltbeli pakisztáni áradással magyarázzák, amely során nagy mennyiségű műtrágya került a folyókba, onnan pedig a torkolatvidékekre. A fitoplanktonok számára tápanyag-utánpótlást jelentettek a partok közelében tomboló porviharok is.
