Don Hunt lelkes vadászként érkezett még 1964-ben Kenyában, ám a populációk rohamos csökkenését látva, természetvédő vált belőle. Harmincöt évvel ezelőtt egy barátjával együtt határozták el 20 erdei antilop befogását és tenyésztési céllal az USA-ba való küldését. A zoológusok remek munkát végeztek: ma az USA-ban mintegy 400 bongó él – számolt be róla az AP hírügynökség.
Az USA-ba küldött húsz állat első leszármazottjai a hétvégén tértek vissza elődeik élőhelyére, a Kenya-hegységbe. A körülbelül 160-170 centiméter magas bongók kissé zavartnak tűntek, amikor az őket már 40 órája szállító autók platójáról leszálltak. Az állatok kezdetben három karámban töltik napjaikat, majd hozzászokva az afrikai élethez egy 100 holdas bekerített területen engedik őket szabadon. A 18 bongó az USA 13 állatkertjéből illetve vadasparkjából érkezett. 
A cél egy 100 fős populáció létrehozása
A Kenyában és Ugandában őshonos bongó valaha értékes vadásztrófeának számított: népszerű volt vöröses alapon fehér csíkos bundája, illetve feketés arcukat koronázó hosszú szarvuk miatt. A 250-350 kilós állat fontos húsforrásnak is számított.
Ahogy Kenya a modernitás útjára lépett, az elsősorban bambuszevő bongók száma meredeken esni kezdett. A Kenya-hegységben az elmúlt hét évben csupán egy bongót jegyeztek fel a természetvédők. Az ENSZ statisztikái szerint összesen 100 bongó élhet jelenleg az országban, a Kenya-hegységen kívül valaha az Aberdares hegységben élt nagyobb populáció.
Az első bongók visszatelepítését az elkövetkező években újabbak követhetik. A cél, egy legalább 100 állatból álló populáció megteremtése, amely évi 40-50 utódot is világra hozhat, akiket aztán szabadon ereszthetnének a hegyekbe. Szüleik szabadon bocsátásán egyelőre nem gondolkodnak: ők ugyanis túl szelídek és félénkek, nem valószínű, hogy boldogulnának a vadonban. A kezdeményezés jó jel más veszélyeztetett fajok, így a gorillák, orrszarvúak, illetve néhány teknősfaj számára.
A bongók
A bongó nőstény tömege átlagosan 210-235 kg, a hímek 240-405 kg-ot nyomnak. Fűfélékkel, falevelekkel, gyümölcsökkel és virágokkal táplálkoznak. Közép- és Nyugat-Afrika alacsonyabb fekvő esőerdeiben őshonosak. Jellegzetes színük, a hosszanti fehér csíkokkal jól álcázza az állatot az őserdei élőhelyén burjánzó sűrű aljnövényzetben.
A lábaik arányaiban rövidebbek, mint a nyílt szavannákon élő rokonaiké, ami az esőerdőben való gyorsabb haladást teszi lehetővé. mindkét nem visel szarvat, ami a hímeknél akár egy méter hosszú is lehet. A bongó az egyetlen csapatban élő erdei antilopfaj. A csoport létszáma akár 50 is lehet. A csordában a tehenek mellett több hím is megtalálható. Félénk, rejtőzködő állatok. 
A tehenek ösztrusz-ciklusa 21-22 naponként 3 napos periódusokból áll. Ekkor a hímek sűrűn közelednek feléjük, jellegzetes párzási pozitúrákat felvéve teszik egyértelművé szándékukat. A sikeres párzást követően 282-285 nap múlva születik meg rendszerint egy, ritkán két húsz kg súlyú borjú.
A kenyai hagyományok szerint ha a bongó bőrét várandós asszony alá teszik, szülése könnyű és fájdalom nélküli lesz.
