Élet-Stílus

A 8. hét óravázlata – Az adózásról

1. Mi az adó?

„Az adó jogszabályi előíráson alapuló – egyszeri vagy folyamatos – fizetési kötelezettség, amelyet az állam avagy annak felhatalmazása alapján más közületi szerv (pénzügyi alap) természetes és jogi személyektől hajt be abban az esetben, ha az adó fizetésére vonatkozó tényállás megegyezik a törvény vagy rendelet által előírt teljesítési kötelezettséggel.” (Pénzügytan II. Saldo 1994)

2. Az adók és az állami funkciók:

– Allokáció: állami bevétel – forrás átcsoportosítás magán és közszféra között
– Redisztribúció: méltányosság, progresszivitás és regresszivitás
– Stabilizáció: adók és ciklusok – automatikus stabilizátorok (lásd makroökonómia – Keynes)

3. Az adózás és hatékonyság

3.1 A holtteher veszteség (excess burden):

– a fogyasztó vesztesége:
a marshalli és a kompenzált keresleti görbe
EB=0,5*ed*t2*P*Q
Eddig: konstans MC
Tényleg eltekinthetünk a kiadástól? (PF: igen, PC: nem)
– a teljes holtteher-veszteség (a kínálati görbe bekapcsolása)
W=0,5*ed*t2*P0*Q0*(es * ed)/( es – ed)
A jóléti veszteség tehát négyzetesen aránylik az adórátához (lineáris D és MC esetén)
– még mindig figyelmen kívül hagytuk a második legjobb megközelítéseket:
mi történt közben y piacán

3.2 A jövedelem-adó (avagy az egyösszegű adó) és a fogyasztási adó összevetése

– Az általános egyensúlyi megközelítés
Adóék, a társadalmi értékelés (MRS) és a termelési lehetőségek (MRT) közé fogyasztási adó esetén
– A feltételek:
/- X és Y helyettesítő termékek (az adóék mérete a helyettesítés fokától függ.)
/- Az adó előtt Pareto-optimumban voltunk. És ha x-nek magas externális költségei voltak? – korrektív adózás
/- Tökéletes a piac (nincs pl. externália, monopólium; a második-legjobb elélete)
/- Valójában nem csak két termékünk van, mert kihagytuk pl. a szabadidőt (l) és a megtakarítást (intertemporális választás)










fogy. adó jöv. adó
MRSxy nem egyenlő MRTxy MRSxy = MRTxy
MRSxl nem egyenlő MRTxl MRSxl nem egyenlő MRTxl
MRSyl = MRTyl MRSyl nem egyenlő MRTyl


Little (1957) – Musgrave (1959)

– A jövedelemadó jóléti költsége:
Melyik hatás az erősebb? Itt a jövedelmi hatás, ezért többet dolgozik a végén egyedünk
EB=0,5*es*t2*W*H
– A parciális elemzés következtetéseit befolyásoló tényezők
1) rendelkezésre álló adatok (kompenzált vagy egyenlő változás)
2) második legjobb esetek (pl interdependenciák más szabályozásokkal)
3) a kiadási oldal hatásai (tök. helyettesíthető-e a fin. közjószág a magánnal)
4) általános egyensúlyi hatások figyelmen kívül hagyása
5) bizonyrtalanság figyelmen kívül hagyása

3.3 Egyéb költségek:

– Adminisztráció költsége (állami és magán = teljesítés költsége)
/- Befolyásolja: a gazdaságban egyébként alkalmazott számviteli rendszer
/- Az adórendszer bonyolultsága
/- Az adókikerülés nehézsége
/- Az adó alapja (fogyasztást jövedelmet, vagyont …)
– Lobbiköltség (lásd 5. előadás az állam szerepéről)
– Bizonytalanság költsége

3.4 Az adó jóléti költsége és az optimális állami adó/szolgáltatás mennyiség
(7.10 és 7.2n ábra)

– a politikus nem becsli a többletterhet, ezért túlfogyaszt

3.5 Az adó feltőkésítése (tax capitalization):

Kis eszközérték (tőkésül, az fizeti, akire kivetik) / nagy eszköz érték feltevés (nem tőkésül, a többi eszköz tulajdonosa fizet)

4. Az adózás és méltányosság:

4.1 Az adóteher megoszlás – adóincidencia: ki fizeti az adót és a töbletterhet?

– Számít-e, hogy a fogyasztóra vagy a termelőre vetem ki az adót?
Ábrán, ha a termelőre vagy ha a fogysztóra vetik ki az adót
– Min múlik, hogy melyikük viseli a terheket?
Pd – Ps = t
dPd – dPs = dt

Legyen Dp és Sp a keresleti és kínálati görbe meredeksége azaz dPd/dQd és dPs/dQs
dQd = Dp * dPd
dQs = Sp * dPs = Sp * (dPd – dt)
dQd = dQs

Dp * dPd = Sp * dPs – Sp * dt
dPd * (Sp – Dp) = Sp * dt
dPd / dt = Sp / (Sp – Dp) / : P/Q / P/Q

dPd / dt = es / (es – ed)

ugyanígy

dPs / dt = ed / (es – ed)

Az adó terhein a fogyasztók és termelők dPd / dPs arányban osztoznak, ami megegyezik a kínálati és keresleti fv. rugalmasságainak arányaival
Az eredmények függetlenek attól, hogy a termelőre vagy a fogyasztóra vetették-e ki az adót

Az effektív adókulcs (adózóra, adófajtára, adórendszerre): T/I

Előrehárítás (fogyasztóval fizettetem meg) vagy hátrahárítás (a termelési erőforrás tulajdonosokkal fizettetem meg)
– adó a munkaerőre (a normál eset és a visszahajló munkakínálat esete)

4.2 Adóincidencia és piacfajták:

– Versenypiac: az ár növekedése ált kisebb, mint az adó mértéke (a rugalmasságoktól függ) (7.12, 7.14)
Fejadó (pl rövid távon az ingatlan adó), 7.12: AC megnő ACT-re miközben továbbra is P áron lehet értékesíteni, ezért néhányan kilépnek a piacról, így SC ST-re növekszik, addig, amíg ACT minimumában ki nem alakul az új egyensúlyi ár, PT. Eredmény: egyedileg magasabb kibocsátás, aggregáltan visszaeső termelés. Az adón osztozik a fogyasztó és a termelő a rugalmasságok arányában.
Fogyasztási adó: Hosszú távú hatása függ az iparági technológia volumenhozadékától. Konastans volumen hozadék esetén (7.14) MC megnő MCt-re és AC ACt-re, ha AVCt minimuma magasabban van, mint az eredeti Pe, akkor az új MCt lesz a vállalati kínálati függvény, így a piacon S megnő SSR-re, az új Ps ár mellett veszteségesek a vállalatok, így néhányan kilépnek, amíg hosszú távon az új AC minimumában ki nem alakul az új egyensúlyi ár. Hosszá távon áthárították az adó teljes összegét a fogyasztókra.
– Monopolpiacon:
Fejadó: mivel MC változatlan, és a profit pozitív, ezért amíg nem lesz veszteséges a monopólium az AC megnövekedésétől, addig nem befolyásolja a termelést és az árat csak a monopólium profitját fölözi le.
ÁFA: Áthárítás mint az általános esetben, ha es helyett a monopólium határköltségének meredekségét helyettesítjük be.
függ
/- a határköltséggörbe meredekségétől
/- a keresleti görbe meredekségétől és rugalmasságától
/- az adó fajtájától
/- konstans árrugalmasság esetén a p = (MC + t)/(1-1/ed), ahol a kereslet rugalmassága monopóliumok esetén mindig nagyobb 1-nél, ezért az árnövekedés nagyobb, mint az adó mértéke.

5. Igazságosság – adótelepítési elvek:

5.1 Haszonelvű adózás (benefit taxation)

– A kormányzat bevételi és kiadási oldala összefüggően határozódik meg
– Mindenki a közszolgáltatások szubjektív árát fizeti
– Ebből is levezethető a progresszivitás
(ha a jövedelem határhaszna csökkenő – a jövedelemrugalmasság és az árrugalmasság arányától függ)
eI / eP = dP/P : dY/Y , ahol P a közszolgáltatás ára azaz az adó
– Mindez csak az adórendszerre igaz az egyes adófajtákra ritkán, a transzferkiadásokra nem alkalmazható
– Alkalmazásai:

/-Használói díjak, vámok (alkalmazható, ha a közjószág piacosítható)
/- A komplementer termék adóztatása (benzin adó, TB járulék, vagyonadó) – pántlikázás

5.2 Méltányos adózás:

– a vertikális és
– a horizontális méltányosság
– valami mérőszám kellene a jólét mérésére, de

/- hogyan számítom be pl. a szabadidő élvezetét
/- a vagyontartás élvezetét
/- a jövőbeli fogyasztás lehetőségének élvezetét stb.
– Mérőszám hiányában kell egy második legjobb mérőszám:
/- Jövedelem?
/- Fogyasztás?
/- Vagyon?
– A vertikalitás jelenti-e a progresszicvitást és ha igen akkor annak milyen mértékét? – hogyan értelmezzük az egyenlő áldozat szabályát
/- abszolút áldozat
/- arányos áldozat
/- határáldozat
/- egyikből sem következik feltétlenül progresszivitás
– Mindkettőnél elsősorban mérési problémák állnak fönn

6. Adó és ösztönzés – az adókikerülésről

– Az adókikerülés lehet
/- jogszerűtlen vagy
/- jogszerű, ami alapulhat
/- joghézagon vagy
/- kedvezményeken (jól informáltak és adótanácsadóval bírok előnyben)
– az adócsalásról
a várható jövedelem csalás esetén:
E(V) = p * (Y – F) + (1 – p) * Y , ahol p a lebukás valószínűsége, F a büntetés
csalás nélkül:
(1 – t) * Y ,
ha az utóbbi a kisebb, akkor adót csal, feltéve, hogy a csalás nem kjár egyéb szubjektív költségekkel, t-fel, hogy jár (bizonytalanság), akkor érdemesebb az előbbi problémát hasznossággal értelmezni:
E(U) = p * U(Y – F) + (1 – p) * U(Y) – t kell összevetnem U(Y*(1-t)) – vel
Ha változik p, t vagy F, hogyan reagál az adózó? adócsalás csökken, ha:
/- kockázatkerülőbbek az adózók (szegényebbek azok, mert MUM csökkenő éppen ezért őket szívesebben adóztatják – Hetényi)
/- minnél nagyobb az adócsalás leleplezésének az esélye
/- Minnél súlyosabb a büntetés

– Az adócsalás nem egy igen-nem döntés. Mennyit csaljak?
/- Biztosítási modell (Varian)

E(U) = (1 – p) * U(Y – tD) + p * U(Y – tD – F[Y – D])

Az emberek bizonytalansággal szembeni közömbösségi görbéjének helyettesítési határrátája:

[-(1 – p) / p] * [U’(N) / U’(C)] = MRSC
, ahol N = Y – tD és C = Y – tD – F[Y – D]
A kockázat kerülő egyed optimális döntése ott lesz, ahol:

dE(U) / dD = -t * (1 – p) * U’(N) – (t – F) * p * U’(C) = 0

[-(1 – p) / p] * [U’(N) / U’(C)] = (t – F) / t

ahol (t – F) / t áregyenes, a kockázat ára
Következtetések:
/- adókulcs változtatás : helyettesítési hatás: növekszik az ellenösztönzés jövedelmi hatás: kockázatkerülőbbel lesznek, nő a biztonság szubjektív értéke
/- megoldás: az adócsalás miatti büntetés arányos az elcsalt adóval:
F[Y – D] büntetés helyett Ft[Y – D], tehát csak jövedelmi hatás, azaz csökken az adócsalás az adókulcs emelésével
/- büntetés mértékének változtatása: mind a helyettesítési, mind a jövedelmi hatás negatív, tehát csökken az adócsalás, ha nő a büntetés
/- hatékonyabb felderítés: csökken a szubjektív ár meredeksége, ezért csökken az adócsalás mértéke

– az előző modellek bírálata:
/- az adótábla progresszív nem lineáris
/- az állam kiadási politikája befolyásolhatja az adócsalás költségét, ha nem transzfer az adó, akkor a nagyobb adó erőteljesebben csökkenti a jólétet egy nem hatékony felhasználás esetén.
/- Az adócsalás nem csak szerencsejáték, a morális költségeket is figyelmbe kell venni
/- Fontosak az adóbevallás költségei is, a becsület költsége is befolyásolja az adócsalást
/- Az adócsalás költségét viszont általában túlbecsüli az egyén, a lebukott adócsalók nagy publicitása miatt
/- A nagy adózókat valószínűleg többször ellenőrzik, tehát az egyén nem árelfogadó, p függ D-től
/- A modell statikus az adózás viszont évről évre lejátszódik, mai adóbevallásomnak vissza kell köszönnie jövőre is
/- Az adócsalás és az adóelkerülés közötti kapcsolatról ez az elemzés nem szól, mert nem annyit nyer az állam, amennyi jövedelmet legalizál, hanem annak csak azt a részét adóztathatja, amely nem jogosult kedvezményekre.
– az adócsalás kezelése – az állam döntése
Mekkora az optimális adócsalás?:
Költsünk ellene annyit, amely intézkedés határköltsége egyenlő lesz a határbevétellel
Mi a határbevétele az „adóösztönző” politikának?
Ha az adó transzfer, akkor a plussz adóbevétel nem lehet haszon!
/- Kibocsátásban?, N, aligha hiszen az adó munkaellenösztönző
/- Méltányosságban? I, Mivel nem biztos, hogy a szegények csalnak, így nem biztos, hogy kívánatos lesz az adócsalás miatti újraelosztás
/- Allokációs hatékonyságban? I, ha a feketegazdaságba kerülésnek vannak költségei, akkor a szektorok között nem egyenlítődnek ki az L és K határtermékei
/- Információs torzulásban? I, túlbecslése a munkanélküliségnek (= fekete munkaerő) indokolatlan és inflációt gerjesztő elénkítésre ösztönöz
/- Adómorál csökkenése? I, csökkenti a jogkövetést, így az összes jogszabály betartatását megdrágítja
/- Adózók többletterhe: Múlt órán láttuk, hogy t adókulcs növelésével négyzetesen nő a többletteher, márpedig az állam be fogja szedni valakitől, a kieső bevételt
Mi a határköltsége az „adóösztönző” politikának?
Addig érdemes adót csalni, amíg D várható határhaszna negatív, vagyis
Fp Miért nem csak F-et növelik, ami a legolcsóbbnak tűnik?
/- Igazságosság: legyen arányos a büntetés a bűnnel
/- A határelrettentés pozitív maradjon, együtt emelkedjen a bűnnel


7. A jó adórendszerről – adózás alapelvei
adó vagy adórendszer

– Adam Smith:
/- Igazságosság: Mindenkinek „legjobb tehetsége szerint”
/- Biztonság, kiszámíthatóság
/- Alkalmasság (egyedi adminisztrációja teljesíthető)
/- Gazdaságosság vagy hatékonyság (értsd, mind a a többletteher minimalizálása, mind a minimális admin költségek)

– Stiglitz:
/- ne torzítson (holtteher-veszteség és ösztönzés, korrektív adózás)
/- olcsó adminisztráció
/- rugalmasság (alkalmazkodás a ciklusokhoz)
/- átláthatóság (lásd egyéni költségek / optimális adómennyiség-választás)
/- igazságosság

8. Gondolatok az egyes adófajtákról

– Fogyasztási adók
– Jövedelem adók (nem a vagyont, hanem a vagyonosodást adóztatja)
– Vagyonadók


9. Fontos fogalmak

Adóék
Adó feltőkésítés (tax capitalization)
Adóincidencia
Adókikerülés
Effektív adókulcs
Haszonelvű adózás
Holtteher veszteség
Horizontális és vertikális méltányosság
Közvetlen és közvetett adók
Lináris – progresszív – regresszív adó

10. Irodalom:

– Cullis-Jones: 7-8. fejezet
Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana: 397-439., 451-471.
– Szocpolértesítő 1993/1-2:
– Friedman: 27-32.
– Musgrave*2: 32-57.
– Hayek: 57-81.
– Spicer: 129-143.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.