Magyar Péter: Aki 1956 után egy agresszort menteget, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen akár Budapesten vagy egy párizsi teraszon

Magyar Péter felidézte, hogy Nagy Imre a Kossuth térről beszélt a tömeghez, majd utalt az október 25-i véres csütörtökre és a vidéki sortüzekre. Emlékeztetett a Tiszakécskén, Mosonmagyaróváron, Salgótarjánban és más településeken életüket adó hősökre.

Hősök voltak, és mégis ugyanolyan hétköznapi emberek, mint mi. Éppen ettől volt akkora erejük. Az elnyomó hatalom bárhova fordult azokban a napokban, a saját népével találta szemben magát.

A kormányfő beszédében felidézte, hogy hetven évvel ezelőtt egyetemisták, munkások és pesti fiatalok milliói írtak világtörténelmet a fővárosban és az országban. Kiemelte, hogy a szabadságvágyó tüntetők a félelem évei után hoztak döntést a kiállás mellett, és a felvonulók összekapaszkodva, egymás bátorságát erősítve vonultak a Kossuth térre.

Még nem tudták, még nem tudhatták, hogy mit hoz a következő perc, mit hoznak a következő órák.

A Gripenek után Magyar Péter üdvözölte a határon inneni és túli magyarokat, valamint az Európából és a nagyvilágból érkezett államfőket, miniszterelnököket és európai vezetőket, akik a magyar szabadság 70. évfordulójára érkeztek Budapestre.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország erősebb és szuverénebb, mint valaha, és úgy fogalmazott, az 1956-os hősök áldozata nem volt hiábavaló a szabad, demokratikus, erős és független Magyarországon. Majd úgy folytatta:

Köszöntöm a hőseinket, a velünk élő hőseinket itt is, szerte az országban és szerte a nagyvilágban. Megtiszteltetés, hogy így hetven évvel később személyesen is elmondhatjuk Önöknek a haza, a szabad, független Magyarország nevében köszönjük a bátorságukat, Köszönjük, hogy megmutatták , mire képesek a magyarok, ha kiállnak egymásért és a hazájukért.

Olyan molinókkal, hogy

Nem kell a buzipropaganda az óvodába!

Amit így minden arra sétáló gyerek elolvashat.

Elhúztak a gépek a tér felett, piros-fehér-zöld füstöt húzva maguk után, és rögtön érkezik is a miniszterelnök.

A tömeg „Megnyertük!” skandálással fogadja.

Szalai Adrián kijelentette, hogy a Kossuth tér a magyar szabadság jelképe, ahol 1956-ban sortűz dördült, 1989-ben pedig kikiáltották a köztársaságot. Rámutatott, hogy a nemzeti függetlenség, a demokrácia és az európai értékek egymást erősítik, a szabadságot pedig nem elég kivívni, meg is kell őrizni.

(…) amikor a megpróbáltatások érnek bennünket, amikor úgy érezzük, hogy a történelem ismét ellenünk fordul, merítsünk erőt a pesti srácok és lányok bátorságából. Ők nem tudhatták, mit hoz a holnap. De hittek abban, hogy bátorságukkal képesek megtörni az elnyomást, kivívni a szabadságot, és újra emelt fővel járni a világ nemzetei között.

Ronald Reagant idézve figyelmeztetett arra, hogy a szabadság megőrzése áldozatokat követel, és a fiatalok feladata ezt továbbadni a jövő generációinak. Beszédét a pesti srácok bátorságát méltatva az „Éljen a szabadság, éljen a haza!” gondolattal zárta.

Szalai Adrián beszédében felidézte, hogy 1956-ban Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is szolidaritást vállaltak a magyarok a budapesti forradalommal. Elmondta, hogy Kolozsváron a diákok reformokat követeltek, Nagyszőlősön röplapokat terjesztettek, amiért sokakat börtönbüntetéssel és megtorlással sújtottak.

Voltak, akik a Himnusz eléneklésével, a háborús emlékművek megkoszorúzásával vagy fekete gyászszalag viselésével fejezték ki szolidaritásukat a forradalommal. Ma előttük is fejet hajtunk, fejet hajtunk mindazok előtt, akik a határokon túl élve is sajátjuknak érezték 1956 minden reményét.

Szalai Adrián, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium felvidéki diákja ünnepi beszédében felidézte, hogy hetven éve a magyar nép fellázadt az elnyomás ellen. Utalt a Rákosi-diktatúra éveire, amikor padlássöprésekkel, elhurcolásokkal, börtönökkel és munkatáborokkal sújtották a lakosságot.

És mégis a magyarokban megmaradt az akarat. Megmaradt a bátorság, és megmaradt a hit, hogy Magyarország újra szabad lehet. Ez a hit pedig másoknak is példát szolgáltatott, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágban is.

Kezdetét vette a Kossuth téri ünnepség, Áder Jánoshoz hasonlóan itt is Márai Sándorral indítanak, Bíró Panna Dominika szavalja el a Mennyből az angyalt.

Idén is lesznek vadászgépek, Magyar Péter 16 órától beszél.

6 fotó

A Nélküled meghallgatása, eléneklése után Viktor, Viktor skandálással zárult a rendezvény.

A tömeg el is kezdett oszlani.