Alaptörvényünk rögzíti, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam – írta Sulyok Tamás Facebook-oldalán, emlékeztetve arra, hogy hivatalosan 35 éve ezen a napon hagyták el hazánkat a megszálló szovjet csapatok utolsó egységei. (A csapatkivonásról 1989 márciusában egyezett meg Németh Miklós Mihalil Gorbacsovval). A köztársasági elnök szerint a Magyarország függetlensége csak 1991. június 19-ét követően vált teljessé.
1945 és 1991 között a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportjának mintegy 100 000 katonája állomásozott Magyarországon.
Június 19-e emlékeztet minket arra, hogy jelenlegi szabadságunk és függetlenségünk olyan – kemény küzdelmekkel és áldozatok árán kiharcolt – érték, amelyet folyamatosan óvnunk, védenünk kell.
Sulyok Tamás írása a függetlenség védelméről különösen áthallásos saját közjogi szerepének megítélését illetően. Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén tárgyalja az államfő indítványát. Azt kérte a testülettől, hogy döntsön arról, el lehet-e alaptörvény-módosítással távolítani tisztségéből. Sulyok Tamás nem tett eleget ugyanis Magyar Péter kormányfő ultimátumának, önként nem távozott posztjáról, ahogy az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter sem.
Bár a Tisza Párt Alaptörvény-módosítása nem ismert, az Alkotmánybírósághoz a köztársasági elnök azért fordult, mert megítélése szerinte a politikai nyilatkozatok a közjogi méltóságok elmozdításáról
olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője, jogi vezetője közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezúttal az Alkotmánybíróság milyen példátlan gyorsasággal vette napirendjére az ügyet.
Soha ilyen gyorsan nem került még az Alkotmánybíróság napirendjére egy alaptörvény-értelmezési indítvány.
Azt reméli: ez annak szól, hogy az Alkotmánybíróság átlátta: nincs hatásköre az ügyre, ezért visszautasítja majd az indítványt. Melléthei-Barna Márton szerint egy érdemi, pláne az indítvány által sugallt határozat egyértelművé tenné, hogy az államfő összejátszik az Alkotmánybírósággal az alkotmányozó hatalom akadályozása érdekében. Mint írta: még jogásznak sem kell lenni annak értelmezéséhez, amit a hatályos Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése rögzít:
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.
Előzőleg több tucat jogtudós jelezte, hogy alapos megfontolás után arra nehéz döntésre jutottak, hogy támogatják
a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztviselőinek leváltását.
Azt írták: a döntés példátlan, de kivételes indok a demokratikus jogállam helyreállítása. Szerintük a Magyar Péter által korábban felsorolt közjogi méltóságok ( a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől az Kúria elnökéig) lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Mivel a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak.
