Március 15. percről percre – kövesse élőben az eseményeket a 24.hu-n

Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót vasárnap reggel, március 15-e alkalmából a Kossuth téren. A zászlót Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében, a Himnusz kíséretében a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt.

Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi zenekara és a 32. Testőrezred díszegysége.

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta pedig hivatalos nemzeti ünnep.

Kötelesek vagyunk-e engedelmeskedni az államnak, ha az igazságtalan?

Egy amerikai filozófus, Henry David Thoreau felvetésével indítja március 15-ei posztját Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő szerint minden, változást akaró embert nyomaszt ez a kérdés: „meddig szabad tűrni, engedelmeskedni, szabad-e akár erővel is ellenállni annak a hatalomnak, amely maga hozza a törvényeket, így nyilván jogtalannak kiáltja ki akár a legbékésebb ellenállást is.”

Mint írja: sokan, sokféleképpen megpróbálták megmagyarázni, hogy a lázadás lehet nem csak jogos, de törvényes is. Van, aki már az Aranybullában emlegetett „ellenállás jogából” eredezteti a következtetést, hogy a hatalommal visszaélő vezetők ellen törvényesen lehet lázadni. „Van, aki szerint a mai »Alaptörvényből« is levezethető, hogy az ellenállás törvényes akkor, ha az egyeduralomra törő hatalom ellenében történik.”

Valójában a valódi ellenállás legtöbbször jogos, de sokszor nem »törvényes«, hiszen a piszkos hatalmak mindig a maguk érdekei szerint hajlítgatják a jogszabályaikat. Ezt látjuk az elmúlt 16 évben is, tavaly pedig különösen. Emiatt az ellenállás mindig szükségszerűen kockázatos valamennyire. Hiszen azok ellen fordul, akik magukat a törvényes rend oszlopainak tartják, és akik rendelkeznek az eszközökkel is ahhoz, hogy ezt a »rendet«, a maguk »rendjét« kikényszerítsék.

Hadházy szerint 1848–49 volt az egyik olyan alkalom, amikor az ellenállás kockázatát sokan és egyszerre vállalták. „Ritka ez a magyar történelemben, a Fidesz bűnszervezetével szemben mi is alig-alig próbálkoztunk ezzel. Az ellenállás helyett vitatkozgattunk, hogy van-e ilyesmire szükség. Ezekben a vitákban rendre azok győztek, akik szerint nemigen kell ilyesmivel foglalkozni, de ha kellene is, úgysem lehet eredménye, inkább bízzunk abban, hogy ilyen körülmények között is lehet győzni a választáson Pár hét múlva kiderül, kinek volt igaza ezekben a vitákban – a legőszintébben remélem, hogy nem nekem.”

A mai napig összesen 11 békemenetet tartottak Magyarországon, jellemzően Budapesten. Ma már nem olyan könnyű felidézni az emlékét, de egy alkalommal még a Békés megyei Gyulára is szerveztek Békementet a kormánypártok támogatói, mégpedig az MSZP ellen, amely ma már a választásokon sem indul el.

A Békemenet az évek során az Orbán-rendszer egyik legfontosabb utcai erődemonstrációs eszközévé vált. A fideszes felvonulások 2012 és 2014 között sűrűn ismétlődő, a kormányt védő mozgósításként vonultak be a köztudatba, később viszont inkább választások előtt vagy kiemelt események idején vették elő újra, és egyre inkább kampányzáró, erődemonstratív funkciót kaptak. Összeszedtük az eddigi Békemeneteket:

• 2012. január 21. – Az első Békemenet az Orbán-kormány melletti kiállásként indult, az EU-val és az IMF-fel zajló konfliktusok, valamint az Alaptörvény körüli viták idején. Jelszava: „Nem leszünk gyarmat”. A BM 400–500 ezres tömegről beszélt, független beszámolók inkább százezres nagyságrendet valószínűsítettek.
• 2012. március 15. – A második menet az első sikerére épült rá, már a nemzeti ünnepen. Orbán ekkor maga is ráült a „Nem leszünk gyarmat” üzenetre, de a rendezvény jóval szerényebb volt, mint az első.
• 2012. október 23. – A harmadik Békemenetet az „adósrabszolgaság” és a Magyarországot érő állítólagos külső támadások ellen hirdették meg. A BM 150 ezer menetelőről, a Kossuth téren összesen 400 ezres jelenlétről beszélt.
• 2013. február 5. Gyula – Ez volt az egyetlen vidéki Békemenet, amelyet a Fidesz gyulai frakcióülésének helyszínére meghirdetett MSZP-s demonstráció ellensúlyozására szerveztek meg. Kormánypárti beszámolók többezres, az akkor még létező Népszabadság viszont 1500 fős tömegről írt.
• 2013. október 23. –  Ennek a Békemenetnek közvetlen előzménye volt, hogy néhány héttel korábban egy Együtt–PM-rendezvény után ledöntötték az Orbán Viktort ábrázoló hungarocellszobrot, Dopeman pedig focizott az Orbán-fejjel. Az ügyből büntetőeljárás lett, de Pityinger Lászlót végül jogerősen felmentették.  A történtek utóéletéhez hozzátartozik, hogy Dopeman később már nyíltan méltatta Orbánt: 2021-ben arról beszélt, hogy a miniszterelnök „minden igényt felmér”, 2023-ban pedig „kivételes tehetségű, párját ritkító palinak” nevezte. A szervezők félmilliótól egymillióig terjedő számokat emlegettek, de a Lakmusz és korabeli térképes becslések alapján inkább nagyjából 150 ezer résztvevő lehetett ott.
•  2014. március 29. – A választás előtti hajrá Békemenete volt ez, az „Egy az ország” jelszóval. A BM 440–460 ezres, más mérés kb. 150 ezres tömeget jelzett.
• 2018. március 15. – Hosszabb szünet után ismét választás előtt rendeztek Békemenetet. A szervezők nem köntörfalaztak, szerintük nagyobb volt a veszély, mint 2012-ben, és az áprilisi választáson akkor megfogalmazásuk szerint „élet és halál a tét”. Egy korabeli területszámítás alapján kb. 59 500 résztvevőt becsültek.
• 2021. október 23. – Három és fél év szünet után tért vissza a Békemenet, erősen antigyurcsányista felütéssel, a szervezők szerint a 2006-os „rendőrterror útvonalán”. Független becslések szerint legfeljebb 70 ezren lehettek.
• 2022. március 15. – Ezt a Békemenetet a legutóbbi választási kampányban, már az orosz–ukrán háború első heteiben rendezték meg. A fő üzenet a béke és biztonság volt. A CÖF félmilliót mondott, a Lakmusz becslése szerint kb. 112–130 ezer fő volt a reális részvételi adat.

• 2024. június 1. – Az EP- és önkormányzati választás előtt, a kegyelmi ügy és Magyar Péter feltűnése után jött a tizedik Békemenet, jelszava: „Eddig és ne tovább”. A Lakmusz számítása szerint 50–80 ezer, de legfeljebb kb. 100 ezer résztvevő lehetett.
• 2025. október 23. – A Tisza erősödésének idején a CÖF a nemzeti szuverenitás, a keresztény-nemzeti értékek és a konzervatív eszmék melletti kiállással hirdette meg. A kormányzati közlés 80 ezernél több, Szabó Andrea becslése 85–92 ezer résztvevőről szólt.

Március 15-én túlnyomóan derült, napos, száraz idő várható, inkább csak a Dunántúlon képződhetnek gomolyfelhők. A keleti szél néhol megélénkül. A csúcshőmérséklet 15 és 20 fok között valószínű. Késő estére 1 és 9 fok közé hűl le a levegő – írja a Kiderül.

Kapcsolódó

Tavaszi napsütésre számíthatnak a békemenetelők és a nemzeti menetelők is

Eső sem fog bezavarni.

Az első Nemzeti menet nem a Tisza Párt 2024. március 15-i zászlóbontása volt, hanem a 2024. április 6-i budapesti felvonulás. A „Nemzeti menet és demonstráció egy új Magyarországért” a Deák Ferenc térről a Kossuth tér felé haladt. Magyar Péter ezt a rendezvényt a március 26-i, a Varga Judittal készült hangfelvétel nyilvánosságra hozatala utáni demonstrációján hirdette meg.

A meghirdetés oka egyértelműen a kegyelmi ügy, a Schadl–Völner-ügy és a nyilvánosságra került hangfelvétel körüli politikai válság volt. Magyar Péter akkor, az új helyzetben arról beszélt, hogy ez nem bal- vagy jobboldali tüntetés, hanem „egy nemzet demonstrációja”, mert szerinte az ország súlyos politikai, morális és jogi válságba került. A cél szerinte a felelősségre vonás kikényszerítése volt, és annak felmutatása, hogy

ez az ország nem a Tiborczok, Rogánok és Polt Péterek országa, hanem a magyar embereké.

Az április 6-i rendezvényen azt üzente a kormánynak „vissza kell adnia a népnek a változás lehetőségét”.

A demonstráció létszámával kapcsolatban azonnal számháború kezdődött. Magyar Péter több százezres tömegről beszélt, és azt állította, hogy a rendőrségtől 250–300 ezres becslést hallott, a BRFK viszont jelezte, hogy nem készített hivatalos becslést. A Reuters óvatosabban „tízezrekről” írt, míg a Lakmusz drónfelvételek és területszámítás alapján arra jutott, hogy legalább 100 ezren voltak, de ennél nem sokkal többen.

Vasárnap az ünnepi rendezvények és demonstrációk miatt jelentős közlekedési korlátozásokra kell készülni Budapesten. A BKK szerint a délelőtti és kora délutáni órákban a Margit híd és a Kossuth Lajos tér közötti útvonalon, később pedig az Andrássy úton és a Hősök tere környékén lesznek a legnagyobb lezárások, a Szabadság hidat pedig déltől estig teljesen elzárják a forgalom elől. A közlekedési társaság azt javasolja, hogy aki teheti, inkább közösségi közlekedéssel, lehetőleg metróval induljon útnak.

A fontosabb közúti lezárások:

• Andrássy út: az Oktogon és a Hősök tere között már szombat 0 órától hétfő hajnali 2 óráig le van zárva.
• Andrássy út belső szakasza: az Oktogon és a Bajcsy-Zsilinszky út között szombat déltől hétfő hajnali 2 óráig nincs forgalom.
• Szabadság híd: vasárnap 12 és 20 óra között teljes lezárás lesz.
• Dózsa György út: a Podmaniczky utca és a Városligeti fasor között vasárnap 12 és 22 óra között zárják le.
• Hősök tere és környéke: a Kodály körönd, a Hősök tere, valamint több városligeti útszakasz vasárnap 14 és 22 óra között lesz lezárva.
• Margit hídtól a Kossuth térig tartó útvonal: az Árpád fejedelem útja–Margit híd–Jászai Mari tér–Szent István körút–Nyugati tér–Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca–Kossuth Lajos tér vonalon vasárnap 10 és 14 óra között lesz korlátozás.
• Bajcsy-Zsilinszky út és Váci út egy része: a Nyugati tér és a Dózsa György út között, valamint a Nyugati téri felüljárón vasárnap 9 és 16 óra között lesz lezárás.
• Deák tér–Andrássy út–Hősök tere útvonal: a József Attila utca, a Károly körút és ez az útvonal vasárnap 13 és 16:30 között lesz zárva.

A legfontosabb BKK-változások:

• A Kossuth Lajos tér, a Deák Ferenc tér, az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar állomást vasárnap 13 és 15 óra között a résztvevők számától függően lezárhatják.
• A kisföldalattin a Bajcsy-Zsilinszky út és a Hősök tere közötti megállókat 14 és 17:30 között biztonsági okból lezárhatják.
• 100E Repülőtéri Expressz: 13 és 15 óra között nem jár a Deák Ferenc tér és a Kálvin tér között, a buszok a Kálvin térről indulnak a repülőtér felé.
• 2-es, 2B és 23-as villamos: rövidített útvonalon közlekedik, a Jászai Mari tér helyett csak a Kossuth Lajos térig.
• 4-es és 6-os villamos: vasárnap 10:10 és 14:40 között csak az Oktogon és Dél-Buda között jár, 14:40 és 16 óra között pedig a Blaha Lujza tér és az Oktogon között sem közlekedik.
• 17-es villamos: 10:10 és 13 óra között nem jár a Széll Kálmán tér és a Szent Lukács Gyógyfürdő között.
• 19-es és 41-es villamos: 9:30 és 13 óra között nem jár a Batthyány tér és a Szent Lukács Gyógyfürdő között.
• 47-es és 49-es villamos: 12 és 19 óra között csak a Batthyány térig közlekedik.
• 9-es busz: délelőtt a Zsigmond tér és a Deák Ferenc tér között nem jár, később a Margit híd helyett az Erzsébet hídon közlekedik.
• 15-ös busz: 8 és 16 óra között csak a Lehel tér és a Gyöngyösi utca között jár.
• 91-es, 191-es és 291-es buszok: 9 és 15 óra között a Nyugati pályaudvar helyett csak a Széll Kálmán térig közlekednek.
• 105-ös és 210B buszok: 9 és 16 óra között budai irányból csak a Batthyány térig, pesti irányból csak a Lehel térig járnak.

A BKK azt kéri, hogy az utasok indulás előtt nézzék meg a BudapestGO alkalmazást és a valós idejű forgalmi információkat, mert a feltüntetett időpontok a várható korlátozásokat jelzik, a tényleges változások ettől eltérhetnek.

A március 15-i párhuzamos nagygyűlések tétje nemcsak az lesz, hogy mi hangzik el a színpadokon, hanem az is, hogy milyen képek mennek majd végig a nyilvánosságon a kampány utolsó heteinek küszöbén. Mikecz Dániel politológus szerint Orbán Viktornál nem nagyon várható fordulat: a miniszterelnök várhatóan továbbra is arra egyszerűsíti le a választási helyzetet, hogy

Orbán vagy Ukrajna a választás.

Schultz Nóra politikai elemző szerint a legnagyobb kérdés az, hogy a két tábor mennyire tudja látványosan és hitelesen megmutatni a saját erejét. A Fidesznek szerinte azért fontos a mai nap, hogy bizonyítsa: továbbra is ugyanannyi vagy akár több embert képes megmozgatni, mint korábban, miközben a Tisza maga emelte nagyon magasra a lécet azzal, hogy történelmi léptékű tömeget ígért. Schultz szerint ezért a mai nap utóéletében legalább akkora súlya lehet a képeknek és a hangulatnak, mint a beszédek konkrét mondatainak.

Kapcsolódó

Ezt várják a szakértők a Békemenettől és a Nemzeti Menettől

A mai nap fő kérdése: a két tábor mennyire tudja látványosan és hitelesen megmutatni a saját erejét.

Az első Békemenetet 2012. január 21-én tartották Budapesten. A Békemenet Magyarországért néven meghirdetett felvonulás a Hősök teréről a Kossuth térig vonult, a kezdeményezés mögött Bayer Zsolt, Bencsik András, Széles Gábor és más kormánypárti-konzervatív közéleti szereplők álltak, a Civil Összefogás Fórum pedig csatlakozott hozzájuk. A menet kulcsmondata az volt, hogy „Nem leszünk gyarmat”.

A korabeli szervezői indoklás szerint azért volt szükség a menetre, hogy „a kormányért és Európáért” vonuljanak, vagyis egyszerre fejezzék ki támogatásukat az Orbán-kormány mellett és a tiltakozásukat az ellen, amit Bayer Zsolt úgy írt le: Európa egyes politikai és sajtókörei igazságtalanul bánnak Magyarországgal.

Emlékezetes, hogy a második Orbán-kormány ekkor már javában éles vitában állt Brüsszellel az új Alaptörvény és több sarkalatos törvény miatt, közben pedig az IMF-fel is feszült tárgyalási helyzetben volt.

A létszámról már az első alkalommal is számháború indult. A szervezők előzetesen százezer embert vártak. A Reuters helyszíni tudósítása szerint több mint százezren lehettek, az Index becslését több korabeli összefoglaló is átvette. Ezzel szemben a Belügyminisztérium és kormánypárti megszólalók 400–500 ezres, sőt ennél is nagyobb tömegről beszéltek. A legpontosabb megfogalmazás ezért az, hogy az első Békemenet az Orbán-kormány melletti első igazán nagy utcai erődemonstráció volt, a résztvevők pontos száma pedig azóta is politikai vita tárgya.

A Magyar Hírlap vezércikkében Bayer Zsolt így indokolta az akkori Békemenet szükségességét:

A tömeg pedig áll és vár. Zsigereiben érzi, ez az ő kormánya, s azt is, ha ezt a kormányt le tudja váltani az IMF, a szemét Le Monde meg a Nyugat akárhány hülye politikusa, akkor ők is le lesznek váltva. Akkor a magyar életlehetőségek is le lesznek váltva. Akkor megmaradhatunk lótuszzabáló disznóknak, csak a lótusz lesz egyelőre korlátozva, mert túl hedonisták voltunk ez idáig, és túl sokat fogyasztottunk.

Budapesten már kora reggel indul a megemlékezéssel egybekötött politikai erődemonstráció: a Kossuth téren a központi állami program 7.30-kor a zászlófelvonással kezdődik, majd 13 órától ugyanitt tartják az ünnepi műsort, ahol Orbán Viktor is beszédet mond. A kormányzati program szerint az állami ünnepséghez fut be majd a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet is.

A kormánypárti tábor fő utcai mozgósítása tehát a Békemenet lesz: a gyülekező 9 órakor kezdődik az Elvis Presley téren, a menet 11 órakor indul el, a Szent István körúton, majd a Nyugati tér érintésével, az Alkotmány utcán át érkezik meg a Kossuth térre. Ott 13 órakor jön Orbán beszéde.

A fideszes választási nagygyűlés és az állami ünnepség így lényegében összeér majd, ahogy az tavaly október 23-án is történt.

A nap másik nagyrendezvénye a Tisza Párt Nemzeti Menete lesz. Ez 14 órakor indul a Deák Ferenc térről, és az Andrássy úton halad a Hősök terére. A Tisza közlése szerint Magyar Péter a Hősök terén mond beszédet, de a most nyilvánosan elérhető bejelentések külön beszédkezdési időpontot nem adnak meg, csak a menet indulását. A kisebb pártok közül

• a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Szabadság hídra hirdette meg a „Nemzeti Békecsúcs – Világbéke és hídfoglalás” című rendezvényét, a Facebook-esemény szerint 14 órára.
• A Mi Hazánk 15 órára hirdetett megemlékezést a Pilvax közbe, ahol Toroczkai László is fellép, és a párt közlése szerint itt adják át a Közbátorságért díjat is.
• A DK esetében ugyanakkor a párt hivatalos eseménynaptárában most nem vasárnapi budapesti nagygyűlés, hanem a március 14-én 18 órakor, a Petőfi téren tartott fáklyás felvonulás szerepel. Cikkünk írásakor a párt oldalán külön március 15-i fővárosi rendezvényt nem találtunk.