A világ legnagyobb bankrablása
Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a közpénzveszteség több forrásból adódik össze: az Optima Befektetési Zrt. vagyonából, a Padma alapítványok ügyeiből, a kecskeméti Neumann János Egyetem körül eltűnt több mint 100 milliárd forintból, valamint az ott felvett 80 milliárdos hitelből. Ehhez társul az MNB Szabadság téri székházának felújítása, amely az eredetileg tervezett 50 milliárd helyett végül több mint 80 milliárd forintba került.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybanki alapítványok működésével kapcsolatos gyanúk évek óta nyilvánosak voltak. Ezekben a struktúrákban szerepet játszott Polt-Palásthy Marianna is, Polt Péter korábbi legfőbb ügyész felesége, aki az MNB ügyvezetőjeként havi 5 millió forintos fizetést kapott.
A Tisza elnöke azt mondta: a legfőbb ügyésznek kötelessége választ adni arra is, hogy kit hallgattak ki az ügyben, történt‑e vagyonvisszaszerzés, és hogyan lehetséges, hogy ekkora volumenű visszaélés-sorozat kapcsán senkit nem vettek őrizetbe.
Hogyan lehet, hogy a világ legnagyobb bankrablásának nincs egyetlen felelőse sem? Hogyan lehet, hogy az elkövetők továbbra is dubaji, francia riviérai vagy New York-i luxusingatlanokban élvezik a pénzt?
– tette fel a kérdést.
A sajtótájékoztatót rövid időre megzavarta Szabó Bálint váratlan megjelenése, aki folyamatos közbeszólásával próbálta zavarni, ezért a Tisza elnökének félre kellett vonulnia, hogy folytathassa mondandóját.
Völner–Schadl-ügy, gyermekvédelem, akkugyárak – ezekben az ügyekben is feltesz kérdéseket
Magyar nemcsak az MNB-botrányra keresi a válaszokat. A legfőbb ügyésztől tudni szeretné, hogyan lehetséges, hogy az általa nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint – amelyen volt felesége és korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit beszél – Rogán Antal környezetéhez köthető szereplők belenyúlhattak a Völner–Schadl-ügy irataiba, és miért nem került Völner Pál előzetes letartóztatásba. Felvetette azt is, hogy a hangfelvétel után miért a fővárosi főügyészség folytatta a nyomozást, noha maga is érintett volt a felvételen.
Magyar szerint több ügyben is érthetetlenül enyhe vádemelések születtek kormányközeli szereplőkkel szemben, példaként Kaleta Gábor és Győrffy Balázs ügyét említette. Meg fogja kérdezni, mikor értesült a legfőbb ügyész az állami gyermekvédelmi rendszerben feltárt visszaélésekről, és azt is, miért nem történt érdemi lépés az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos feljelentésekben.
Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több ügyész kereste meg a Tisza Pártot azzal, hogy politikai nyomásra kell felfüggeszteniük vagy elhúzniuk bizonyos nyomozásokat. Magyar szerint a helyzet már a bíróságokat is érinti: egyes büntetőbírók nyíltan kimondják tárgyalásokon, hogy bizonyos kormánypárti politikusoknak – például Bánki Eriknek vagy Csizi Péternek – „a vádlottak padján lenne a helyük”, ám az ügyészségi vádemelés hiányában nem jutnak el odáig.
A politikus végül úgy fogalmazott:
A bírák csak azokban az ügyekben járhatnak el, amelyekben az ügyészség vádat emel. Ha az ügyészség nem teszi a dolgát, akkor igazságszolgáltatás sincs.
